FAZEKAS IMRE

A Regiograf Intézetbe eljutatott lepkék és bábok mikroszkópi vizsgálata után kiderült, hogy a rendkívül veszedelmes mintás apróaraszoló (Idaea inquinata) tömeges kártevéséről van szó.

Az 1763-ban a mai Szlovénia területén felfedezett fajnak meglehetősen kevés lelőhelyét ismerik Magyarországon. A Mecsekből ez idáig csak Komlón és Pécsett fogták néhány példányát éjszaka lámpafénnyel. Földrajzi elterjedése viszonylag széles, hiszen Kis-Ázsiától a Kaukázus vidékén át Közép- és Dél-Európában és Észak-Afrikában is sokfelé gyűjtötték. Újabban rábukkantak Angliában, sőt Finnországban, ahova bizonyára a dél- és kelet-európai gyógynövény-szállítmányokkal jutott el.

Kártevésére már az 1800-as évek pécsi patikusai is felfigyeltek, mivel akkortájt főleg Ők árusították a szárított gyógynövényeket. A híres múzeumi herbáriumok is sokat szenvedtek a falánk hernyóktól, amíg a megfelelő védekezési módokat (pl. gázosítás) nem kezdték el alkalmazni.

Sokáig úgy hitték, hogy sem lárvák, sem pedig a bábok nem vészelik át hazánk időnként zord téli időszakát, s telelésre épületekbe húzódnak. A mecseki kutatások során azonban bebizonyosodott, hogy a szabadban is képes báb alakban is áttelelni. A hernyók különösen kedvelik a pitypang-féléket, és a mentákat.

Mivel nemcsak a házi patika számára gyűjtött és szárított gyógynövényekben telepedhet meg, hanem az ipari mennyiségben felhalmozott növényi anyagokban is, ezért érdemes jobban odafigyelni erre az apró, de igen mutatós araszoló lepkére.

  A mintás apróaraszló és bábja (4x-es nagyítás)