A magyar eredetre a baranyai Mecske (Magyarmecske) k�zs�g neve is r�mutat, melyet m�r a r�gi oklevelek is eml�tenek, de a Mikcse, Mekcse szem�ly- �s helynevek m�sutt is felbukkannak. A Tolna megyei Tam�si mellett is van egy Mecsek nev� domb, s�t a Bakonyban is tal�lunk egy Mecsek elnevez�s� kisebb hegyet. A n�v eredet�nek magyar�zata sor�n felmer�lt az is, hogy a Mecsek egy Mih�ly nev� magyar emberr�l van elnevezve. Klemm Antal szerint arra is lehet gondolni, hogy Szent Mih�ly ut�n kapta a hegys�g a nev�t, aki a hegyek, er�d�k �s a v�rak v�d�szentje volt.

Egykoron a Mecsek hegys�gnek nem volt az �sszes hegyl�ncot mag�ban foglal� neve. 1015-b�l sz�rmaz� egyh�zi iratok a P�csv�rad feletti hegyvonulatokat Mons ferreus-nak (Vas-hegy) h�vt�k. A P�cs feletti r�szt Misin�nak, a nyugati r�szt Jakab-hegynek, a Hossz�het�ny felett magasod� hegyet pedig Zeng�nek nevezt�k. Amikor r�mai korral foglalkoz� r�g�szekn�l �rdekl�dtem a Mecsek korabeli neve fel�l, azt a v�laszt kaptam, hogy semmilyen hiteles bizony�t�k ez id�ig nem ker�lt el�, arra vonatkoz�an, hogy r�maiak a hegyvonulatot egys�gesen elnevezt�k volna.

Mersetum vagy Mecsetum?

K�rd�s, hogy kik nevezt�k el�sz�r e hegys�get Mecseknek, �s mi�rt? Sok�ig tartotta mag�t az a n�zet, hogy a Mecsek egy t�r�k eredet� sz�, amely tornyot, er�d�t, v�rat jelent.  Klemm Antal szerint sehogy sem lehet t�r�k eredet�, hiszen m�r a h�dolts�g el�tti id�ben is Mecseknek nevezt�k.

Ol�h Mikl�s egykori p�csi p�sp�ki titk�r 1536-ban �gy �rt a „Hungaria et Atila” c�m� munk�j�ban: „Quinque Eccelsiae, quarum arx in radice Metsek montis ardui.” K�s�bb a hegys�g nev�t t�bbf�lek�ppen is �rt�k: Meczeky, Meghek, Mecechus, Mecekus majd Mersetum.

B�l M�ty�s Barany�r�l sz�l� k�ziratos m�v�ben azt �rja, hogy a Mecsek a r�gi latin iratokban „Mersetum” alakban fordul el�. Klemm Antal ezt c�folta, s egyszer�en hib�s olvas�snak tekintette: a c-t t�vesen r-nek olvast�k. Szerinte a Mecsek eredeti latin neve nem „Mersetum” hanem „Mecsetum (ejtsd Meksz�tum).

Klemm Antal 1933-as n�veredet vizsg�lata �ta �jabb kutat�sokra nem ker�lt sor. Neh�z elk�pzelni, hogy az �vezredek �ta lakott, majd a r�mai korban hegyi utakkal, villagazdas�gokkal birtokba vett hegys�get ne illett�k volna megfelel� n�vvel m�r a magyar �slakoss�g letelep�l�se el�tt. P�cs (Sopianae) a pann�niai v�rosok k�z�l avval emelkedett ki, hogy egyetlen m�s v�ros k�r�l sem tal�ltak annyi r�mai vill�t, mint �ppen P�cs k�rny�k�n. Miut�n a 3. sz. v�g�n a r�mai tartom�ny k�zigazgat�si sz�khely�t Aquincumb�l Sopianaeba helyezt�k, a hegyvid�k �s t�rs�ge v�delmi, k�zleked�si, gazdas�gi szempontb�l s�lyponti ter�lett� v�lt.  Ebb�l k�vetkez�en fontos lehetett a f�ldrajzi n�v megad�sa is. Teh�t nem kiz�rhat�, hogy a Mecsek n�v a r�gi latin n�v magyar �t�r�sa, amely t�rt�nelmi koronk�nt v�ltozatos hangalakban jelent meg.

Fazekas Imre

Irodalom

Klemm A. (1933): P�cs �s a Mecsek neve. – Pannonia – k�nyvt�r 1: 3-20.