A budafai k�b�nya t�rt�nete �s f�ldtani jellemz�se	SO�S J�ZSEFN�
A Kelet-Mecsek egyik �szaki lefut�s� v�lgy�ben, Koml� �s P�cs k�z�tt, M�nfa k�zigazgat�si ter�let�n egy r�gi k�b�nya b�jik meg az erd�vel bor�tott hegyoldalak k�z�tt: a budafai homokk�b�nya. Nev�t az egykor �n�ll�, 1949-ben M�nfa k�zs�ghez csatolt telep�l�sr�l, Budaf�r�l (1898-t�l P�csbudafa) kapta, melynek egykori k�zigazgat�si ter�let�n nyitotta a falu a b�ny�t vagy m�sk�ppen k�fejt�t. A cikk meg�r�s�nak c�lja az volt, hogy �ttekintsem a k�fejt� t�rt�net�t, a k�zet felhaszn�l�s�nak �p�t�szeti ter�leteit valamint bemutassam geol�gia vonatkoz�sait. Ugyanakkor szeretn�m felh�vni a f�ldtani turizmus ut�n �rdekl�d�k illetve az egyetemi oktat� �s hallgat�k figyelm�t a k�fejt� megl�togat�s�ra, tanulm�nyoz�s�ra. (2014.04.25.) Tov�bb…

Sz�nhidrog�n-migr�ci� nyomai P�csv�rad k�rny�k�n (2012. okt�ber)
A jura id�szakban a Mecsek hegys�g a Tiszai-egys�gr�szek�nt a Tethys �szaki selfj�n, az eur�pai lemez D-i perem�n helyezkedett el. A sinemuri korszak kezdet�n a ter�leten feler�s�d�tt a transzgresszi�, melynek egyik oka az �ltal�nos v�zszintemelked�s, de a ter�let felgyorsul� s�llyed�se is hozz�j�rult a tengerszint n�veked�s�hez. A tenger t�rnyer�s�vel a terrig�n anyag forr�ster�lete t�volabb ker�lt, az �led�kk�pz�d�s egy ny�lt,m�lyebb medenc�ben folytat�dott, aminek k�vetkezt�ben finom sz�razf�ldi t�rmel�kanyag �s biog�n karbon�tos iszap halmoz�dott fel egy�tt, �gy l�trehozva a foltos m�rg�t(allg�ui f�cies). K�pz�d�se a self k�ls�, m�lyebb r�sz�n, a vihar hull�mb�zis alatt mehetett v�gbe,  s a Mecseki K�sz�n Form�ci�ra telep�lt m�rgar�tegekb�l (Vasasi M�rga Form�ci�, �n. fed�m�rga) fokozatos �tmenettel fejl�d�tt ki. Az �sszletben felfel� haladva fokozatosan n� a m�sztartalom �s er�s�dik a foltoss�g. Tov�bb…

Andezitb�nya a Mecsekben	Fazekas Imre - So�s J�zsefn�
Kitaibel P�l, a tud�s polihisztor kutat�, m�r a 18. sz�zad v�g�n eml�t�st tesz a koml�i „Macskalikak” hat�rr�szben m�k�d� andezitb�ny�r�l. Term�szetesen akkori m�rete nem hasonl�that� �ssze a mai b�ny��val, de ez is mutatja, hogy m�r a k�z�pkor v�g�nek embere is felismerte e k�zet sz�les k�r� alkalmazhat�s�g�t. A koml�i andezit jelent�s�g�t az adja, hogy gazdas�gosan �ll�that� el� bel�le b�rmilyen szemcsem�ret� z�zott k�, �gy kiv�l�an alkalmas vas�ti p�ly�k, k�zleked�si utak, aut�p�ly�k alapoz�s�ra, finom z�zal�k�t pedig az aszfaltba, illetve betonba keverve haszn�lj�k. A k�b�nya hatalmas andezit-k�szlete az aut�p�lya-�p�t�sek �s �tfel�j�t�sok sz�m�ra megb�zhat� nyersanyagb�zist, Koml� t�rs�ge sz�m�ra pedig fontos �s rem�nyt kelt� term�szeti er�forr�st jelent. Tov�bb…

A Zeng� �s t�rs�ge	Fazekas Imre
A Zeng� �s t�rs�ge a Mecsek hegys�g egyik legv�ltozatosabb ter�lete. F�ldtani �rt�kei k�z�l kiemelkedik a K�ves-tet� fonolitja �s koml�i k�b�nya 19-20 milli� �ves hasad�kvulk�nja (amfibolandezit). A hegycs�csokon (jura m�szk�) reliktum jelleg� h�rsas t�rmel�klejt�erd� maradv�nyok b�jnak meg, az �szaki, h�v�sebb oldalakat kiterjedt b�kk�s�k uraljak, melyek gyerty�nos-t�lgyesekbe mennek �t. A d�li lejt�k�n szubmediterr�n fl�ra- �s faunaelemekben gazdag cseres-t�lgyesek domin�lnak.

Lapisi M�szk� Form�ci� (241-240 milli� �v)	So�s J�zsefn�
Fot�: Melegm�nyi-v�lgy A form�ci� nev�ben szerepl� m�szk� minden k�rny�kbeli lakos el�tt j�l ismert: ebb�l �ll az a dr�th�l�val letakart hatalmas sziklafal, mely a p�csi m��t �rp�d-tet� alatti szakasz�n, az �t �szaki oldal�n l�that�. Ez a m�szk�vonulat nyugat fel� eg�szen Abaligetig tart, �s ebbe v�g�dott bele a m�nfai �rp�d-kori templomt�l, illetve a Cifra-malomt�l d�lre h�z�d� Melegm�nyi-v�lgy �s Nagy-M�ly-v�lgy fels� szakasza is. Tov�bb…