K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk

A Zeng�	Nagy G�bor
A Zeng� a hossz�het�nyi sz�l�skertek fel�l (fot�: Fazekas, 2006. szeptember) A 682 m�ter magas Zeng� a D�l-Dun�nt�l �s �gy term�szetesen a Mecsek legmagasabb cs�csa. Ebb�l is ad�dik kiemelt t�jk�pi jelent�s�ge. Sajnos ha d�lr�l tekint�nk a Mecsek vonulat�ra, szinte m�r minden jelent�s cs�cson tal�lunk valamilyen emberi beavatkoz�s hat�s�ra keletkezett, legt�bbsz�r jelent�s magass�g� �p�tm�nyt (Jakab-hegy, Tubes, Kis-Tubes, Misina, �rp�d-tet�, H�rmas-hegy, Templom-hegy). Ez�rt is lenne fontos, hogy a Zeng� t�jeszt�tikai vonatkoz�sban is �rintetlen maradjon. Tov�bb…

V�delemre v�rva	Nagy G�bor
A Nyugati-Mecsek term�szeti kincsei Az 1891-ben P�csett megalakul� Mecsek Egyes�let c�lkit�z�sei k�z�tt els�dleges szempont volt a filox�ra-j�rv�ny k�vetkezt�ben kipusztult sz�l�vid�k gazdas�gi �s turisztikai haszn�nak p�tl�s�ra a v�ros sz�m�ra �j bev�teli forr�s megteremt�se. Ezt akkor a "sz�l�hegy hat�r�n t�l, az �reg Mecsek belsej�be" vezet� turistautakkal, kil�t�k l�tes�t�s�vel, teh�t a hegys�g ismeretlens�gb�l val� felt�r�s�val k�pzelt�k el. Sz�z �vvel k�s�bb - napjainkban - a Mecsek-hegys�g nyugati r�sz�n bizonyos �rtelemben hasonl� a helyzet. A viszonylagos elz�rts�got - annak j� �s rossz oldal�val - jelent� �rcb�ny�szat megsz�n�s�vel rem�nykedhet�nk a tov�bbi k�rnyezeti k�rok elmarad�s�ban �s a kutat�sok �s ez�ltal a v�delem meger�s�d�s�ben. A Mecsek egyik legv�ltozatosabb geol�giai fel�p�t�s� hegys�g�nk. A Keleti- �s K�z�p-Mecsekt�l morfol�giailag elk�l�n�l� Nyugati-Mecsek legmagasabb pontja a Jakab-hegy (592 m). A felsz�nen tal�lhat� legid�sebb k�pz�dm�ny a fels� perm kor� v�r�s homokk�, melyre durva konglomer�tum r�tegek, majd a tri�sz id�szakban az �.n. jakab-hegyi v�r�s homokk� telep�lt. E k�t ut�bbi k�zet er�zi�val szembeni elt�r� ellen�ll�s�nak k�sz�nhet�en alakultak ki a Jakab-hegy d�li oldal�n a n�pmond�val is k�r�l�rt Bab�s szerk�vek. A m�r eml�tett �rcb�ny�szat a homokk�ben tal�lhat� ur�n hasznos�t�sa �rdek�ben indult meg az 1950-es �vekben. A Mecsek nyugati ter�leteire jellemz� m�sik k�zett�pus a tri�sz-anizuszi m�szk�. E m�szk�t�pus hajlamos a karsztosod�sra, �gy nagy sz�m� felsz�ni �s felsz�n alatti karsztforma: v�znyel�, dolina, barlang �s forr�s tark�tja e rendk�v�l �rt�kes karsztvid�ket. A homokk�ves ter�leten az ur�nb�ny�szat hat�s�ra nagym�rt�kben cs�kkent talajv�z szintje �s nagysz�m� forr�s �s k�t apadt el, m�g a homokk�t�l vastag v�zz�r� r�teggel elhat�rolt m�szk�ter�leten nem jelentkeztek e k�ros k�vetkezm�nyek. A karsztvid�ken jelent�s m�ret� v�znyel�kkel tal�lkozhatunk, melyek komoly, t�bb t�zezer liter/perces kapacit�ssal is m�k�dhetnek. E v�znyel�kkel �sszef�gg�sben a karszt nagy, patakos barlangokat rejt mag�ban, melyek k�z�l t�bb fokozott v�delmet �lvez (Abaligeti, M�sz�get�, V�zf�). A v�ltozatos geol�giai fel�p�t�s nagysz�m� talajt�pus kialakul�s�t eredm�nyezte, de a ter�let hegyvid�ki jelleg�b�l ad�d�an f�k�nt erd�talajok alakultak ki. K�z�l�k is legnagyobb kiterjed�sben agyagbemos�d�sos barna erd�talajok �s rendzin�k bor�tj�k a felsz�nt. A homokk�ves ter�leteken savany�, sek�ly term�r�teg�, gyenge term�k�pess�g�, nem podzolos barna erd�talajok ny�jtanak nem �ppen optim�lis felt�teleket a megtelep�l� n�v�nyzetnek. Tov�bb…

K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk