A levelekben tal�lhat� t�panyagok oldhat�v� v�lnak �s lev�ndorolnak a gy�kerekbe, a sz�nanyagok pedig lebomlanak.

A klorofill hely�t a lev�lben marad� s�rga (pl. karotin, xantofill), illetve az egyre h�v�sebb napokon a v�r�s (antoci�nok) sz�nanyagok veszik �t. A levelek barna sz�ne az elhalt sejtek miatt alakul ki. Az id�j�r�st�l is f�gg azonban a levelek sz�ne, mivel a sz�razs�g �s a fagyok akad�lyozz�k a sz�p lombsz�n kialakul�s�t.

A sz�nez�d�s az egyes fajokn�l m�s id�ben, sz�nben jelentkezik. Az aranyribiszke (Ribes aureum) m�r augusztusban s�rg�s sz�n�, m�g p�ld�ul a serev�nyf�z (Salix rosmarinifolia) csak okt�berben sz�nez�dik.

Juhar, p�fr�nyfeny� �s tulip�nfa �szi lombsz�ne

S�rg�s sz�n� a lombja az ez�st juharnak (Acer saccharinum), a h�pehelyf�nak (Chionanthus virginicus), az amerikai s�rgaf�nak (Cladrastis lutea), a galambf�nak (Davidia involucrata), k�nai var�zsmogyor�nak (Hamamelis mollis), a jap�n szentf�nak (Nandina domestica ) stb.

Mocs�ri t�lgy, k�nai k�rte �s vadsz�l� a piros �rnyalataiban

V�r�ses-pirosas lombsz�ne van pl. a h�romlevel� juharnak (Acer buergerianum), a kanadai fanyark�nak (Amelanchier canadensis), a f�rt�shang�nak (Leucothoe fontanesiana), a mocs�ri t�lgynek (Quercus palustris), a jap�n gyerty�nszilnak (Zelkova serrata).