Persze h�r hamar a szem�tkos�rba ker�lt, amikor egy val�ban hozz��rt� biol�gus megvizsg�lta a befogott p�kokat. Feh�ren-feket�n kider�lt, hogy k�t, haz�nkban k�z�ns�ges, �rtatlan p�kfajt n�ztek fekete �zvegynek. Az egyiket �gy h�vj�k, hogy koszor�s t�rpe p�k (Steatoda albomaculata), a m�sikat pedig k�tpettyes faggy�p�knak (Steatoda bipunctata) keresztelt�k el. A legyeken, a sz�nyogokon �s egy�b rovarokon k�v�l, melyek a h�l�jukba ker�lnek szinte semmilyen m�s �llatra, de legink�bb az emberre nem vesz�lyesek. Ha kedves olvas� kicsit alaposabban k�r�ln�z lak�s�ban, h�za k�r�l r�vid id�n bel�l r�tal�l a k�tpettyes faggy�p�kra. Mint azt m�r egy t�bb �vvel ezel�tti cikkemben is meg�rtam, hogy a Mecsekben, s �gy Barany�ban sem �lnek m�rges p�kok, s�t m�g m�rges k�gy�k, de m�g skorpi�k sem. A k�zv�lem�ny megnyugtat�sa v�gett megkerestem a N�metorsz�gban �l�, magyar sz�rmaz�s� neves p�kszak�rt�t dr. Loksa Istv�nt, aki feltett k�rd�sekre a k�vetkez� v�laszokat adta.

- �n �vtizedek �ta kutatja az eur�pai p�kokat, s�t val�di fekete �zvegyet is szapor�t laborat�rium�ban. �n szerint kell-e tartania a magyar lakoss�gnak att�l, hogy a szabad term�szetben emberre vesz�lyes, �shonos, vagy betelep�lt p�kfajjal tal�lkozzon?

 M�rges dajkap�k (Cheiracanthium punctorium)

Nem, ennek es�lye kiz�rt. Haz�nkban nem �l egyetlen az emberre val�ban vesz�lyes p�kfaj sem. A legt�bb m�g arra sem k�pes, hogy a b�r�nket �tharapja. Vil�gszerte ismer�nk ma kb. 35 ezer p�kfajt – term�szetesen naponta fedeznek fel �jabb fajokat ma is, �gy ez a sz�m egyre nagyobb lesz - ezek k�z�l mind�ssze mintegy 20-25 faj vesz�lyes az emberre. Haz�nk legink�bb „vesz�lyesnek” mondhat� faja a m�rges dajkap�k (Cheiracanthium punctorium), amelyik �ltal�ban r�teken sz�raz n�v�nybug�kat sz� �ssze �s ebben a nagyon s�r� sz�ved�kben kelti ki az ut�dait. Ha valaki ezeket a roppant er�sen �sszesz�tt kb. 5-6 cm-es „zs�kocsk�kat” er�szakkal sz�tszak�tja, el�fordulhat, hogy a kicsinyeit v�d� p�kanya harap�ssal v�dekezik. Ez a faj �t tudja harapni az emberi b�rt is, harap�sa f�jdalmas, mint egy dar�zscs�p�s, de nem �letvesz�lyes.

A nagy h�rt kelt� p�kok val�ban t�voli rokonai az �gynevezett fekete �zvegyeknek, m�gsem lehet semmi p�rhuzamot h�zni k�zt�k. M�g a faggy�p�kok (Theridiidae) hazai k�pvisel�i mind �rtalmatlanok �s m�g csak el sem �rik a fekete �zvegyek m�reteit. T�ves, hogy a f�ldk�zi-tengeri fajok az emberre hal�los vesz�lyt jelenten�nek. Igaz�n vesz�lyes csak az �szak-Amerika d�lnyugati r�sz�n �s Ausztr�li�ban �l� val�di fekete �zvegy (Latrodectus mactans), de ez is csak legink�bb kis gyerekekre �s beteg, legyeng�lt �reg emberekre. Megeml�tend�, hogy ezek is csak ott tudj�k a b�r�nket �tharapni, ahol v�kony.

- Ha valaki a ny�ri szabads�g�t a horv�t tengerparton t�lti, van-e es�lye annak, hogy az eg�szs�g�t vesz�lyeztet� p�k megharapja?

Nem, a horv�t tengerparton sem fenyegetnek senkit vesz�lyes p�kok. Igaz, hogy a tizenh�rom foltos fekete �zvegy (Latrodectus tredecimguttatus) ottani megjelen�s�r�l – egy kb. 1,5-2 cm-es fekete p�k 13 v�r�s, vagy v�r�sesbarna folttal -  jelentek m�r h�rek meg, ezek viszont egyel�re nincsenek bizony�t� p�ld�nyokkal igazolva. Viszont D�l-Olaszorsz�gban, D�l-Franciaorsz�gban, vagy a spanyol tengerpart mellett, valamint Portug�li�ban tal�lkozhatunk t�bb, ebbe a nemzets�gbe tartoz� fajjal is. Ezek m�rge a harap�s ut�n p�r perccel komoly f�jdalmat is okozhat, �gy aj�nlatos egy orvost felkeresni. Horv�torsz�gban sokkal nagyobb es�lye van k�l�n�sen a s�traz�knak, hogy esetleg egy kis barna skorpi� (Euscorpio) tal�lkoznak, bem�szhat a s�torba �s a ruh�k k�z�tt is elb�jhat. Ezeknek a sz�r�sa egy m�hsz�r�shoz hasonl�that� �s semmilyen komolyabb vesz�lyt nem jelent.

Egy nagyon fontos tan�csom azonban lenne minden utaz�hoz, akit valahol a vil�gban egy p�k�llat megharap, vagy megsz�r: ha orvoshoz megy, vigye mag�val az �llatot, vagy annak maradv�nyait is. A helyi orvosok �ltal�ban ismerik a ter�letre jellemz� vesz�lyes �llatokat �s k�nnyebben meg tudj�k �llap�tani, milyen orvosi beavatkoz�sra van sz�ks�g?