T�th S�ndor

A Mecsek �s k�rny�ke f�rk�szl�gy faun�ja (Diptera: Tachinidae) 

[Tachinid fauna of the Mecsek Mountains and its surroundings]

– Natura Somogyiensis 20: 5–141.   158x240 mm; ISSN 1567–1908, ISBN 978-963-7212-77-2; Kiad�: Somogy Megyei M�zeumok Igazgat�s�ga

A k�tet f�bb fejezetei

T�rt�neti �ttekint�s

A f�rk�szlegyek r�vid jellemz�se

A ter�let term�szeti f�ldrajza

A f�rk�szl�gy fauna min�s�gi �s mennyis�gi �sszet�tele

A f�rk�szl�gy fauna fenol�giai saj�toss�gai

A f�rk�szl�gy fauna UTM h�l�t�rk�pez�s�nek eredm�nyei

Parazitoidnevel�si eredm�nyek

A fajok �s a lel�helyek felsorol�sa

Mit �rdemes tudnunk a f�rk�szlegyekr�l?

A f�rk�szlegyek nem csak Magyarorsz�gon, hanem sok m�s orsz�gban is az egyik legjobban kutatott k�tsz�rny� csal�dok k�z� tartoznak, ami els�sorban parazitoid �letm�djuknak k�sz�nhet�. A f�rk�szl�gy fauna kutat�s�nak kezdete haz�nkban a XIX. sz�zad m�sodik fel�re tehet�.

A f�rk�szlegyek kiv�tel n�lk�l er�sen alkalmazkodott parazitoidok. A legt�bb fajuk a lepkeherny�kat fert�zi meg, azonban vannak f�rk�szl�gy parazitoidjaik h�rty�ssz�rny�aknak, bogaraknak, polosk�knak, kab�c�knak, l�sz�nyog l�rv�knak, s�sk�knak, s�t f�lbem�sz�knak is.

      A fajok t�bbs�ge a gazd�ra toj�st rak�k f�csoportj�ba tartozik. Ezek n�st�nye viszonylag kev�s (100–200) toj�st �rlel. A m�sodik f�csoportba tartoz� f�rk�szlegyek n�st�nyei a kib�j�sra k�sz l�rv�t tartalmaz� toj�saikat a gazda k�zel�be rakj�k le.

   A f�rk�szl�gy l�rva a gazda szervezet�be jutva kezdi el �l�sk�d� �letm�dj�t. A fiatal l�rva eleinte gyakran csup�n a gazda testnedveivel t�pl�lkozik, �s csak k�s�bb v�ndorol a sz�vetekbe. A gazda a parazit�l�st csak nagyon ritk�n �li t�l, a f�rk�szl�gy l�rva legt�bbsz�r a pusztul�s�t okozza. Egy gazd�ban az esetek z�m�ben csup�n egyetlen parazitoid fejl�dik.

   A f�rk�szlegyek erd�v�delmi szempontb�l a leghasznosabb rovarok k�z� tartoznak. A herny� grad�ci�k let�r�s�ben kiemelked� szerepet j�tszanak. Ezt mi sem bizony�tja jobban, mint az, hogy az Amerikai Egyes�lt �llamokba az Eur�p�b�l 1869-ben behurcolt gyapjaslepke elszaporod�s�nak �s k�rt�tel�nek megf�kez�se �rdek�ben, Magyarorsz�gr�l is nagy t�megben telep�tett�k be f�rk�szlegyeket az 1920-as �vekben.

   A f�rk�szl�gy im�g�k k�l�nb�z� n�v�nyek �des nedveivel, nekt�rral t�pl�lkoznak, de a zeng�legyekhez hasonl�an kedvelik a lev�ltetvek �ltal kiv�lasztott m�zharmatot is. El�szeretettel l�togatj�k az erny�s vir�gzat� n�v�nyeket. Vir�gport azonban val�sz�n�leg nem fogyasztanak.

   A Palearktikumb�l k�zel 1600 �rv�nyes fajt tartanak nyilv�n. Magyarorsz�g jelenleg ismert Tachinidae faun�j�t 433 faj alkotja, de a j�v�ben f�leg a szomsz�dos orsz�gokb�l m�r kimutatott fajok k�z�l m�g nagyon sok ker�lhet el� n�lunk is. A viszonylag j�l kutatott Mecsek f�rk�szl�gy faun�j�t jelenlegi ismereteink szerint 340 faj alkotja. Ez a hazai fauna 78,9%-a, ami j� eredm�nynek sz�m�t.

A Mecsek kutat�sr�l r�viden

  A hegys�gben 1975-ben, „A Mecsek �s k�rny�ke term�szeti k�pe” program indul�sakor kezd�d�tt el jelent�s dipterol�giai gy�jt�munka. Ebbe a faunakutat�sba T�th S�ndoron k�v�l bekapcsol�dott az akkori tan�rk�pz� f�iskola k�t oktat�ja Majer J�zsef �s W�ber Mih�ly is.

      A Tachinidae kutat�s szerves r�sz�t k�pezi a f�rk�szlegyek gazda�llataikb�l val� kinevel�se. Erre alkalomszer�en a Mecsekben is sor ker�lt, s a szerz� f�leg lepkeherny�kb�l nevelt ki fajokat.

      Megtudjuk a k�nyvb�l, hogy a hegys�gb�l sz�rmaz� f�rk�szl�gy anyag bizony�t� p�ld�nyait a p�csi Janus Pannonius M�zeum,  a kaposv�ri Somogy Megyei M�zeum, �s  kisebb r�szben a Magyar Term�szettudom�nyi M�zeum �llatt�ra, valamint a szerz� mag�ngy�jtem�nye (Zirc) �rzi. Ez az inform�ci� f�leg az�rt fontos, mert a k�s�bbi gener�ci�k kutat�i pontosan tudni fogj�k, hogy mit �s hol tal�lnak meg.

      T�th S�ndor a Mecsek f�rk�szl�gy faun�j�nak kutat�sa sor�n sz�letett eredm�nyek k�z�l legjelent�sebbnek a viszonylag magas fajsz�mot tartja.   A Mecsek f�rk�szl�gy faun�j�nak �sszet�tel�t �s fajgazdags�g�t, els�sorban a hegys�g f�ldrajzi helyzete, tengerszint feletti magass�ga, �ghajlata, v�zrajza, valamint r�szben igen v�ltozatos n�v�nytakar�ja hat�rozza meg. A kisebb-nagyobb megszak�t�sokkal �vtizedeken �t foly� munka sor�n el�ker�lt t�bb, r�szben D�l-Eur�pa mediterr�n vid�keire, vagy K�z�p-Eur�pa magasabb hegyvid�keire jellemz�, r�szben ritka taxon. Ezek jelent�s m�rt�kben n�velik a hegys�g faun�j�nak �rt�k�t.

                                                                                                                                                T�th S�ndor munka k�zben

       A k�tet aj�nlom mindazoknak, akik alaposabban szeretn�nek elm�ly�lni e parazitoid l�gycsal�d biol�gi�j�ban, funisztikai vagy taxon�miai kutat�s�ban.  A szerz�nek pedig k�v�nok tov�bbi j� er�t �s eg�szs�get, hossz� alkot� �veket az �jabb k�tetek meg�r�s�hoz.

 Fazekas Imre