Gyurgyalag (fot�: V�lgyi S�ndor)

A gyurgyalag partfalakba v�jt �regekben telepesen f�szkel. �vente egyszer k�lt. A toj�srak�s m�jus utols� harmad�ban kezd�dik, �s rendszerint j�nius 10-15-ig v�lik teljess� a f�szekalj, amely 5-8 toj�sb�l �ll. A kotl�si id� 20 nap. A fi�k�k kb. 30 napos korukban hagyj�k el a f�szket.

T�pl�l�k�nak z�m�t k�l�nb�z� szitak�t�fajok, darazsak, poszm�hek, lepk�k �s b�g�ly�k alkotj�k. F�leg es�s, h�v�s id�ben h�zi m�het is fogyaszt.

Orsz�gos �llom�nya t�g hat�rok k�z�tt mozog. A legjobb �vekben 18-22 ezer p�r, m�skor csak 10-14 ezer p�r k�lt Magyarorsz�gon. Az ut�bbi 11 �vben a teljes megy�re kiterjed� baranyai felm�r�sek sor�n a f�szektelepek sz�ma 115 �s 190 k�z�tt, a k�lt� p�rok sz�ma 532 �s 1081 p�r k�z�tt ingadozott.

A faj f�szkel�si lehet�s�geit �j partfalak kialak�t�s�val �s a megl�v�k folyamatos karbantart�s�val b�v�thetj�k. V�delmi munk�nk sor�n a n�v�nyzettel er�sen ben�tt szakaszokat megtiszt�tjuk, �s a leoml� r�szeken meredek, f�gg�leges partfalakat alak�tunk ki. A gyurgyalagok f�szkel�s�nek folyamatoss�g�t ezzel biztos�tani lehet. Az anyagnyer� helyek tulajdonosai is sokat tehetnek a faj v�delm��rt. Azokat a partfalszakaszokat, ahol m�jusban a gyurgyalagok megtelepedtek, a fi�k�k kirep�l�s�ig �rintetlen�l kell hagyni, �gy biztos�tva a k�lt�sek zavartalans�g�t.

Sajnos napjainkban is el�fordul a gyurgyalagok sz�nd�kos elpuszt�t�sa (p�ld�ul a hark�nyi homokb�ny�ban), a lakott �regek elt�med�kel�se vagy a partfalak k�lt�si id�szakban t�rt�n� eld�zerol�sa. Felvil�gos�t�, ismeretterjeszt� munk�nk r�szben arra ir�nyul, hogy hasonl� esetek min�l kevesebbszer forduljanak el�.

A gyurgyalag fokozottan v�dett mad�rfaj. Term�szetv�delmi �rt�ke 100 000 Ft.

(Forr�s: Baranyamad�r 2013.  janu�r)