— Az oldafoltos sz�nyog mikroszk�pi k�pe

K�v�ncsiak voltunk, hogy Mecsekb�l ismert 39 sz�nyogfajb�l vajon melyik az a most t�megesen elszaporod�, amelyik ilyen hatalmas t�megben jelenik meg. A begy�jt�tt, majd m�lyh�t�ben  – 20 fokon t�bb �r�ig tartott p�ld�nyokat mikroszk�p alatt megvizsg�ltuk �s lef�nyk�pezt�k.

Egy�rtelm�en kider�lt, hogy a t�mad� k�tsz�rny�ak kiv�tel n�lk�l az �n. oldalfoltos sz�nyog (Ochlerotatus sticticus) faj p�ld�nyai (l�sd a k�pen). Egy kor�bbi 2011-es �r�sunkban m�r besz�moltunk arr�l, hogy Mecsekb�l eddig 39 sz�nyogfajt lehetett kimutatni, de ott m�g nem esett sz� az oldalfoltos sz�nyog t�meges inv�zi�j�r�l.

Az olykor szinte elviselhetetlen, igen v�rszomjas sz�nyog faj cseppet sem ismeretlen haz�nkban. A foly�k mellett egyes �vekben olyan t�megben jelenik meg, hogy nem egyszer ak�r hetekre is lehetetlenn� teszik a munk�t az erd�kben, el�zi a kir�ndul�kat, a turist�kat. Olyan csapad�kos tavaszokon, mint az idei m�r nagyon kor�n megjelennek, r�ad�sul a hirtelen felmeleged�s igen kedvez� volt a l�rv�k fejl�d�s�re. Egyes megfigyel�sek szerint ak�r m�r �prilist�l szeptemberig �jabb �s �jabb nemzed�k�k fejl�dik ki.

Igazi haz�ja �szak- �s K�z�p-Eur�pa, de megtal�lt�k Szib�ri�n �s Jap�non �t eg�szen �szak-Amerik�ig.

L�rv�i a legkisebb erdei pocsoly�kban, az �rv�zzel �s belv�zzel bor�tott �rny�kos helyeken minden�tt meg�lnek.

A jelz�sek szerint t�meges v�rsz�v�k lettek id�n a Balaton mellett is. V�rsz�v�s�t a ny�l�ban l�v� alvad�s g�tl� vegy�let is seg�ti. Csak n�st�nyek sz�vnak v�rt, mert a szaporod�sukhoz sz�ks�ges toj�s�r�shez nem n�lk�l�zhetik az emberi �s �llati v�r protein tartalm�t.  A k�l�nb�z� m�ret� fajok �ltal�ban mintegy 3,7-6 μl v�rt k�pesek test�kben elrakt�rozni. Ilyenkor l�tjuk v�r�s sz�n�nek a hatalmasra duzzadt potrohot.

Cs�pjaikban l�v� receptorok �rz�kenys�g�re jellemz�, hogy az ember �ltal kibocs�jtott sz�n-dioxid 0,01 sz�zal�kos koncentr�ci�j�t is k�pesek �rz�kelni.

K�p �s sz�veg: Fazekas Imre