Ha figyelmesen v�gig olvasta volna a cikket, akkor �szrevette volna, hogy az k�t r�szre tagol�dik.

Bevezet�je, amolyan szerkeszt�s�gi „felvezet�”, s csak ezt k�vet�en jelenik meg az �n �r�som �s ebben semmi olyan nincs, melyet Pesti �r kritikailag illetett, hiszen Pesti J�nost�l �jabbat nem tudtunk meg.

Jelzem, hogy nem vagyok nyelv�sz, azonban hossz� �vtizedek �ta f�leg biogeogr�fiai kutat�sokkal foglakozom, ez�rt r�g�ta keresem a Mecsek hegys�g egykori r�mai korb�l sz�rmaz� latin nev�t. Szakmai k�r�kben j�l ismert, hogy Sopianae a r�mai id�kben fontos �tvonalak keresztez�d�s�ben volt. Val�sz�n�, hogy a hegys�get �tszel� egyik �t a mai Hossz�het�ny �s Zob�kpuszta vonal�ban az Egregyi-v�lgy�n �t haladt �szaki ir�nyba, a m�sik �tvonal pedig Bonyh�d fel�l ker�lte meg a Mecseket.

Sz�momra elk�pzelhetetlen, hogy egy ilyen hatalmas hegys�get az �slakosok, a r�maiak vagy a romaniz�lt lakoss�g nem nevezett meg. Lehets�ges, ha valaki �tra kelt Aquincum-b�l vagy Arrabona-b�l �s Sopianae-be k�v�nt eljutni, nem tudta, mi annak a hegys�gnek a neve, amelyik s�r� erd�kkel bor�tott, nehezen j�rhat�? Ak�rhogy is volt, ez sz�momra teljesen �letszer�tlen.  F�leg, amikor a korabeli t�rt�net�r�k zord t�jakr�l, v�gel�thatatlan erd�kr�l �s hideg �ghajlatr�l tud�s�tanak.

Nem teljesen eld�nt�tt k�rd�s m�g, hogy pontosan mikor �s hogyan t�rt�nt az egykoron vir�gz� Pann�nia politikai felad�sa �s mikor sz�nt meg a r�mai �let a volt tartom�ny ter�let�n. Mi t�rt�nt a romaniz�lt lakoss�ggal, az V. sz�zad eleji hun t�rfoglal�s hogyan �rintette p�ld�ul Sopianae-t?

K�rd�ses az is, hogy korabeli helynevek meddig maradtak fenn, meddig �s milyen form�ban �ltek tov�bb.

Ebben az �rtelemben teljesen indifferens Pesti J�nos azon mondata, amikor �gy �r Klemm Antal tanulm�ny�val kapcsolatban: „Felt�telez�s�vel az a legnagyobb baj, hogy amikor vid�k�nk a r�mai birodalomhoz tartozott, a magyars�g �shaz�ja m�g keleten volt.

R�mai utak (Forr�s: Pann�nia r�g�szeti k�zik�nyve, 1990)

�gy a magyarok nem tal�lkozhattak Pann�nia lak�ival, �s nem vehett�k �t t�l�k a Mersetum nevet.” Itt valami alapos f�lre�rt�s van, hiszen ilyet senki sem �ll�tott, s az eg�sz megk�zel�t�s �letf�ldrajzi kontextusban is hib�s.

Hogy hol �s mikor tal�lkozhattak a „magyarok” Pann�nia lak�ival, arr�l nem hiszem, hogy itt �s most kellene eszm�t cser�lni, f�leg m�g L�szl� Gyula-f�le kett�s honfoglal�s te�ri�ja ennyire a vit�k keresztt�z�ben van.

Azon nyelvi-, nyelv�szeti fejteget�s, miszerint a Mecsek hegys�g nev�t egy bizonyos Mih�ly nev� szem�ly bec�z�nev�r�l kapta, az vagy igaz, vagy nem. A hangtani megk�zel�t�s nem kimondottan meggy�z�.  Az, hogy eddig nem ker�ltek el� megfelel� dokumentumok a 15-16. sz�zadot megel�z� korokb�l, m�g semmit sem bizony�t arr�l, hogy a hegys�gnek nem volt r�mai neve.

Nem tudom, �s nem is tisztem, hogy eld�ntsem, hogy Klemm Antalnak vagy Pesti J�nosnak van-e igaza. Az viszont tudom, hogy a racion�lis k�telked�s minden tudom�ny�g egyik fontos alappill�re. Kor�bbi �s jelen �r�som is csup�n err�l sz�l, nem pedig arr�l, hogy ki �rzi b�lcsek k�v�t, f�leg akkor, amikor az �vezredek hom�ly�ban szinte alig l�tunk valamit. B�r sok mindent tudunk, de egy-egy �j r�g�szeti lelet, vagy egy �r�sos nyelvi eml�k ak�r minden eddig ismeret�nket is fel�l�rhatja. Lehet, hogy Sopianae r�mainak v�lt neve nem is r�mai, hanem kelta?

Fazekas Imre

A kor�bbi cikkek forr�sai:

http://www.bama.hu/baranya/kozelet/kutatjak-de-egyelore-rejtely-honnan-szarmazik-a-mecsek-neve-580185

http://www.bama.hu/helyi-ertek/postabontas/nincs-rejtely-a-mecsek-nevenek-eredeteben-582695