A f�gedarazsak (Blastophaga psenes Linnaeus, 1758) a Mecsekben

Fazekas Imre & Schmidt Csaba

Bevezet�s

Az szmirnai t�pus� f�g�ket (Ficus carica) �s az �n. caprificus f�g�ket (Ficus carica caprificus) vizsg�lva Schmidt (2010) 2008-t�l folyamatosan kimutatja a f�gedar�zs jelenl�t�t a P�cs v�ros feletti h�zi kertekben, a Mecsek d�li lejt�in. B�r a szerz� 2010-es tanulm�ny�ban fot�kkal is bizony�totta a faj magyarorsz�gi elterjed�s�t, a hazai hymenopterol�gusok m�gsem tekintett�k a taxont a magyar fauna tagj�nak. Egyes v�lem�nyek szerint, am�g nincs (nincsenek) megfelel� m�don prepar�lt �s demonstr�lt p�ld�ny(ok) a gy�jtem�nyekben, f�leg a m�zeumokban, addig k�rd�ses a faj magyarorsz�gi bizony�totts�ga. A Fauna Europaea (v�. irodalom) szerint szint�n ismeretlen a faj Magyarorsz�gon, holott m�r �t �vvel ezel�tt publik�lta Schmidt (2010).

< F�ge-lev�lmoly �s herny�ja

Az els� szerz� az elm�lt �vekben kutat�sokat kezdett a hazai f�gef�kon, f�ge �ltetv�nyekben, ahol f�leg a f�ge-lev�lmoly (Choreutis nemorana H�bner, 1799) biol�gi�j�t �s f�ldrajzi elterjed�s�t vizsg�lta (Fazekas 2015). A f�ge-lev�lmoly tov�bbi kutat�sa sor�n a f�gedarazsak vizsg�lat�ra is sor ker�lt P�cs Mecsekoldalban, ahol m�sodik szerz� 2015 �sz�n ism�telten jelent�s sz�m� f�gedarazsat fogott be. A Blastophaga psenes bizony�t� p�ld�nyokat a Regiograf Int�zet (P�cs) rovargy�jtem�ny�ben valamint a Magyar Term�szettudom�nyi M�zeum (Budapest)  Hymenoptera gy�jtem�ny�ben helyezt�k el (leg. Schmidt Cs.;  det. Fazekas I.).

B�r az els� magyarorsz�gi f�gedarazsakra 2008-ban figyelt fel Schmidt Csaba, elk�pzelhet�, hogy azok egy-k�t �vvel kor�bban m�r jelen voltak, de faj elker�lte a kert�szked�k �s rovar�szok figyelm�t. Jelen tanulm�nyunkban �sszefoglaljuk azokat megfigyel�seket a Mecsekben, amelyek Schmidt (2010) els� tanulm�nya �ta a helyi popul�ci� �letmenet�re �s a faj felismer�s�re vonatkoznak.

F�ldrajzi elterjed�s: Palearktikum; �shaz�ja feltehet�leg a mediterr�n t�rs�g. Ezen k�v�l a f�ge�ltetv�nyek telep�t�s�vel megjelent az afrotropikus, a nearktikus, az orient�lis �s az ausztr�liai faunar�gi�kban is.

�jabb megfigyel�sek

< F�gedar�zs n�st�ny a Mecsekb�l

A f�gedarazsak kiz�r�lag a caprificus bokrokon tudnak szaporodni. A mediterr�n ter�leteken a darazsak sz�m�ra kedvez� klimatikus viszonyok uralkodnak, azonban a p�csi popul�ci� t�l�l�se az alapvet�en kontinent�lis kl�ma miatt att�l f�gg, hogy a caprificusokon a harmadik, �ttelel� term�sek (mammae) �tv�szelik-e a telet. Az eddigi, itteni fennmarad�suk a kedvez� mecseki mikrokl�m�nak k�sz�nhet�.

A f�ge – mint n�v�ny – fajt�t�l f�gg�en, �tlagosan -15 fokig viseli el a hideget. A caprificus bokrokon �ttelel� harmadik term�sek azonban enn�l j�val �rz�kenyebbek, megfigyel�sek szerint -12 fok alatt m�r k�rosodnak.

A p�csi f�gedar�zs-popul�ci� sz�m�ra megjelen�se �ta a legnagyobb pr�bat�telt a 2012. �vi febru�r havi extr�m hideg id�j�r�s jelentette. Ekkor, 2012. febru�r 10-�n, a P�cshez k�zeli pog�nyi meteorol�giai �llom�son -17 fokos minimumot m�rtek, �s ezekben a napokban – az idokep.hu adatai alapj�n – t�bbsz�r is j�val -20 fok alatti h�m�rs�klet volt egyes k�rnyez�, alacsonyabban, vagy v�lgyben fekv� telep�l�seken. Az ilyen alacsony h�m�rs�klet azt eredm�nyezi, hogy a f�ge f�ld feletti r�sze teljesen elpusztul, tavasszal csak t�b�l hajt ki.

Ebben az id�szakban a m�sodik szerz� m�r�sei �s megfigyel�sei szerint a p�csi belv�ros fels� r�sz�n, valamint a Mecsek lejt�in a minimum h�m�rs�klet -12 �s -14 fok k�z�tt alakult. Ez a h�m�rs�klet a n�v�nyekben �ltal�ban nem okozott k�rt, azonban a caprificus bokrokon az �ttelel�, darazsakat tartalmaz� term�sek kb. 95%-a megfagyott. �rdekes, hogy az egym�s mellett elhelyezked�, azonos h�m�rs�kletet elszenved� term�sek k�z�l egyesek s�rtetlenek maradtak, m�g m�sok megfagytak.

< F�gedarzsak 2016 �sz�n a Mecsekben

Miut�n egyetlen term�sb�l is nagysz�m� dar�zs fejl�dik ki, ez�rt n�h�ny j�l �ttelel� term�s is el�g a darazsak mecseki t�l�l�s�hez, �s �jb�li gyors elszaporod�s�hoz. B�r a 2012-es igen hideg febru�ri id�j�r�s jelent�sen cs�kkentette a helyi popul�ci� egyedsz�m�t, azonban az ezt k�vet� �vekben a darazsak r�vid id�n bel�l ism�t elszaporodtak. 2015–2016 tel�n, a janu�ri megfigyel�sek alapj�n rengeteg f�gedar�zs v�rja a tavaszt az �ttelel� term�sekben.

Irodalom

Grandi, G. 1929. Studio morfologico e biologico della Blastophaga psenes (L.) (2a edizione riveduta). – Bollettino del Laboratorio di Entomologia del R. Istituto Superiore Agrariodi Bologna 2:1-147.

Fazekas I. & Schmidt Cs. 2016: A f�gedar�zs (Blastophaga psenes Linnaeus,  1758) megteleped�se a Mecsekben (Hymenoptrea: Agaonidae). – e-Acta Naturalia Pannonica 10: 13–16.

      Schmidt Cs. 2010: Megjelent a f�gedar�zs Magyarorsz�gon. – Kert�szet �s Sz�l�szet 21: 16–17.

http://www.snv.jussieu.fr/bmedia/arbres/figuier.htm (2016.01.04.)

http://www.faunaeur.org/distribution_table.php (2015.12.09.)