|
MELEGMNY-VLGY TERMSZETVDELMI TERLET
A Kzp-Mecsek legszebb vlgyeit (Melegmny, Nagy-mly, Petnyk, Zsid, Farkas-gdr) magba foglal tjrsz elssorban geolgiai rtkei miatt lvez vdettsget 1957 ta.
Kivlan tanulmnyozhatk a karsztjelensgek: vznyelk, tbrk, regrendszerek (zsombolyok, barlangok) keletkeztek a trisz kori mszkben. A nagyszm barlang kzl a Mnfai-Klyuk fokozottan vdett. Legltvnyosabbak azonban a felszni karsztjelensgek: A patakok medrben az oldott msz jrakicsapdsnak hatsra kpzdtt msztufa-lpcsk, gtak, amelyek kzl a legnagyobb a mintegy 6-8 mteres Melegmny-vzess.
A vltozatos terep hatsra szintn vltozatos nvnyzettel tallkozhatunk. Az szaki oldalakon s a hvs, prs vlgyekben bkksk, gyertynos-tlgyesek, a tetkn melegkedvel cseres-tlgyesek vltjk egymst. A lepusztult hegygerinceken s meredek oldalakon trmelk-lejt erdk, az igen szk vlgyekben pedig szurdokerdk alakultak ki. A terletre jellemz vdett nvny a szrs s a lnyelv csodabogy, a vesepfrny-flk, a gmpfrny, a turbmliliom, a farkasl sisakvirg, ritkbb pedig a spadt kosbor, a havasi tisztesf, a csrs s a Talls- nszf, a keleti zergevirg s a pzsitos nszirom. rtkes llatfajai a vdett terletnek a barlangi patakokban l vak viziszka s csiga-flk, a felszni vzfolysokhoz ktd, fokozottan vdett, endemikus mecseki szitegzes s a nagytermet srgasvos hegyi szitakt. Fszkel a terleten fekete harkly, kk galamb, hegyi billeget s nha kis lgykap is. A barlangok, odvas fk pedig nagyszm denevr pihen- s telel helyei.
Nagy Gbor
| |