Persze hír hamar a szemétkosárba került, amikor egy valóban hozzáértő biológus megvizsgálta a befogott pókokat. Fehéren-feketén kiderült, hogy két, hazánkban közönséges, ártatlan pókfajt néztek fekete özvegynek. Az egyiket úgy hívják, hogy koszorús törpe pók (Steatoda albomaculata), a másikat pedig kétpettyes faggyúpóknak (Steatoda bipunctata) keresztelték el. A legyeken, a szúnyogokon és egyéb rovarokon kívül, melyek a hálójukba kerülnek szinte semmilyen más állatra, de leginkább az emberre nem veszélyesek. Ha kedves olvasó kicsit alaposabban körülnéz lakásában, háza körül rövid időn belül rátalál a kétpettyes faggyúpókra. Mint azt már egy több évvel ezelőtti cikkemben is megírtam, hogy a Mecsekben, s így Baranyában sem élnek mérges pókok, sőt még mérges kígyók, de még skorpiók sem. A közvélemény megnyugtatása végett megkerestem a Németországban élő, magyar származású neves pókszakértőt dr. Loksa Istvánt, aki feltett kérdésekre a következő válaszokat adta.

- Ön évtizedek óta kutatja az európai pókokat, sőt valódi fekete özvegyet is szaporít laboratóriumában. Ön szerint kell-e tartania a magyar lakosságnak attól, hogy a szabad természetben emberre veszélyes, őshonos, vagy betelepült pókfajjal találkozzon?

 Mérges dajkapók (Cheiracanthium punctorium)

Nem, ennek esélye kizárt. Hazánkban nem él egyetlen az emberre valóban veszélyes pókfaj sem. A legtöbb még arra sem képes, hogy a bőrünket átharapja. Világszerte ismerünk ma kb. 35 ezer pókfajt – természetesen naponta fedeznek fel újabb fajokat ma is, így ez a szám egyre nagyobb lesz - ezek közül mindössze mintegy 20-25 faj veszélyes az emberre. Hazánk leginkább „veszélyesnek” mondható faja a mérges dajkapók (Cheiracanthium punctorium), amelyik általában réteken száraz növénybugákat sző össze és ebben a nagyon sűrű szövedékben kelti ki az utódait. Ha valaki ezeket a roppant erősen összeszőtt kb. 5-6 cm-es „zsákocskákat” erőszakkal szétszakítja, előfordulhat, hogy a kicsinyeit védő pókanya harapással védekezik. Ez a faj át tudja harapni az emberi bőrt is, harapása fájdalmas, mint egy darázscsípés, de nem életveszélyes.

A nagy hírt keltő pókok valóban távoli rokonai az úgynevezett fekete özvegyeknek, mégsem lehet semmi párhuzamot húzni köztük. Míg a faggyúpókok (Theridiidae) hazai képviselői mind ártalmatlanok és még csak el sem érik a fekete özvegyek méreteit. Téves, hogy a földközi-tengeri fajok az emberre halálos veszélyt jelentenének. Igazán veszélyes csak az Észak-Amerika délnyugati részén és Ausztráliában élő valódi fekete özvegy (Latrodectus mactans), de ez is csak leginkább kis gyerekekre és beteg, legyengült öreg emberekre. Megemlítendő, hogy ezek is csak ott tudják a bőrünket átharapni, ahol vékony.

- Ha valaki a nyári szabadságát a horvát tengerparton tölti, van-e esélye annak, hogy az egészségét veszélyeztető pók megharapja?

Nem, a horvát tengerparton sem fenyegetnek senkit veszélyes pókok. Igaz, hogy a tizenhárom foltos fekete özvegy (Latrodectus tredecimguttatus) ottani megjelenéséről – egy kb. 1,5-2 cm-es fekete pók 13 vörös, vagy vörösesbarna folttal -  jelentek már hírek meg, ezek viszont egyelőre nincsenek bizonyító példányokkal igazolva. Viszont Dél-Olaszországban, Dél-Franciaországban, vagy a spanyol tengerpart mellett, valamint Portugáliában találkozhatunk több, ebbe a nemzetségbe tartozó fajjal is. Ezek mérge a harapás után pár perccel komoly fájdalmat is okozhat, így ajánlatos egy orvost felkeresni. Horvátországban sokkal nagyobb esélye van különösen a sátrazóknak, hogy esetleg egy kis barna skorpió (Euscorpio) találkoznak, bemászhat a sátorba és a ruhák között is elbújhat. Ezeknek a szúrása egy méhszúráshoz hasonlítható és semmilyen komolyabb veszélyt nem jelent.

Egy nagyon fontos tanácsom azonban lenne minden utazóhoz, akit valahol a világban egy pókállat megharap, vagy megszúr: ha orvoshoz megy, vigye magával az állatot, vagy annak maradványait is. A helyi orvosok általában ismerik a területre jellemző veszélyes állatokat és könnyebben meg tudják állapítani, milyen orvosi beavatkozásra van szükség?