Ag�rdi Ede (1891-1973)

Ag�rdi Ede: sz. P�csv�rad, 1891. III.14., megh. P�csv�rad, 1973. VIII. 20.

�n�letrajza szerint 10 �ves kor�ban kezdte a madarak toj�sainak gy�jt�s�t, �s gyenge eg�szs�ge ellen�re eg�sz �let�n �t a Mecsek rajong�ja maradt. Gimnazista kor�ban magyaros�tja nev�t Auschaur�l Ag�rdira.

K�zigazgat�si p�ly�t v�laszt, de mindig olyan jegyz�s�geket p�ly�zik meg, melyek k�zelebb hozz�k a Mecsek erdeihez:

1913–1922 k�zt Berkesd,

1922–1933 k�zt P�sp�kszenterzs�bet,

1933–45 k�zt Erd�smecseke jegyz�je.

Karak�n ki�ll�s�rt az SS elhurcolja, visszat�rve r�videsen nyugd�jba vonul. K�s�bbi �vekben Gerbhardt Antal mellett dolgozik a Janus Pannonius M�zeumban. Herman Ott� 1911-ben figyel fel r�, �s azonnal „rendes megfigyel�nek” nevezi ki.

Az Aquilaban 1921-ben jelenik meg els� cikke, �s ett�l fogva ontja a madarak f�szkel�s�re vonatkoz� k�zlem�nyeit, 1941-ben pedig �sszefoglal� munk�t �r a Keleti Mecsekr�l.

1945-ben megkapja a „rendk�v�li tags�got”. B�r eg�sz �let�ben a Mecsek kutat�s�nak szentelte idej�t, sokat megfordult a Baja k�r�li Duna-ligetekben is, j�rt a B�kkben, a Balatonn�l is (Nagy-berek). Gy�jt�si szenved�lye igen sokoldal� volt, de m�gis toj�sgy�jtem�nye volt h�res, melyet a Term�szettudom�nyi M�zeum v�s�rolt meg, �s annak mad�rtani gy�jtem�ny�vel pusztult el.

Nagy csal�d�s volt, hogy az eredeti �g�retet, miszerint �let�ben P�csv�radon marad a gy�jtem�ny, mint Ag�rdi-M�zeumban, nem ker�lt megval�s�t�sra, m�g jobban les�jtotta a gy�jtem�ny pusztul�s�nak h�re. Betegs�ge miatt is t�bbsz�r k�rh�zi �s szanat�riumi kezel�sre szorult, m�gis az els� depresszi�b�l hamar felocs�dott, �s �j gy�jt�sbe kezdett a p�csi m�zeum sz�m�ra. Csakhogy ekkorra m�r a r�gi megbecs�lt toj�sgy�jt�s idej�t m�lta, �s a term�szetv�delmi rendelkez�sekbe �tk�z�tt, teh�t lehet�s�gei mindenk�ppen korl�tozva voltak. Rendk�v�li vitalit�sa azonban m�gis megengedte, hogy szinte utols� pillanatig tev�keny maradhatott.

(Forr�s: Aquila, 1974, 80/81: 317-318.)

A szerkeszt� megjegyz�se: Ag�rdi Ede kutat�si eredm�nyeir�l, tov�bbi �r�s olvashat�:

Bankovics A. (2006): A Mecsek mad�rvil�ga (Aves). In: Fazekas I. (ed.): A Mecsek �llatvil�ga 1.- Folia comloensis 15: 317-316.

A k�tet a szerkeszt� c�m�n e-mail-ben megrendelhet�.

(Szerkeszt� megjegyz�se: Az al�bbi �letrajz G�llos Orsolya (P�csv�rad) sz�vess�gb�l ker�lt a honlapra.)

AG�RDI EDE

ornitol�gus, ool�gus

P�csv�rad, 1891 m�rcius 14. - P�csv�rad, 1973. augusztus 20.

A Mad�rtani Int�zet rendes megfigyel�je �s rendk�v�li tagja.

R�gi p�csv�radi keresked��s�k, az Anschau-csal�d sarja. A madarak ir�nti szenved�lyes �rdekl�d�se 9-10 �ves kor�ban jelentkezett. Herman Ott� 20 �ves kor�ban figyelt fel r�. Az � al��r�s�val r�videsen, 1912 �sz�n megkapta a Magyar Mad�rtani K�zpont rendes megfigyel�i oklevel�t, amely boldogabb� tette mint jegyz�i oklevele.

1911-ben �retts�gizett Bonyh�don, p�csv�radi jegyz�gyakornoks�ga ut�n P�csett v�gezte el a jegyz�tanfolyamot.

�llom�shelyeit  mindig �gy igyekezett megv�lasztani, hogy min�l k�zelebb ker�lj�n a Mecsek erd�s�geihez. �lete v�g�ig folytatta a madarak �s k�lt�s�k megfigyel�s�t.

1913. szeptember 1-j�n lett seg�djegyz� Berkesden, ahol 1922-ig m�k�d�tt. P�sp�kszenterzs�beten 1922-1933, R�cmecsk�n 1933-1945 k�z�tt volt jegyz�.

Gy�jtem�ny�nek nagy r�sze az erd�smecskei �vekb�l sz�rmazik. 1945-ben nyugalomba vonult �s csal�dj�val P�csv�radra k�lt�z�tt.

1910-t�l figyelte �s napl�ba jegyezte a mad�rvonul�st, az �ttelel� madarakat, a t�li vend�geket, �s k�ldte el megfigyel�seit a Mad�rtani K�zpontnak illetve k�s�bbi nev�n Int�zetnek. 1945-ben rendk�v�li tagg� v�lasztott�k.

Alap�t� �s d�sztagja, egyik aleln�ke az 1926-ban megalap�tott Magyar Ornitol�gusok Sz�vets�g�nek. Ennek v�ndorgy�l�sein Lillaf�reden, Szegeden �s P�csett tartott el�ad�st. Publik�lt a sz�vets�g K�csag c. foly�irat�ban a Mecsek ragadoz� madarair�l, a kakukktoj�sokr�l, a rendellenes mad�rf�szkel�sekr�l. A sz�vets�gt�l megkapta Herman Ott� ez�st- �s arany�rm�t.

Nemcsak toj�st gy�jt�tt. A mad�rvonul�s megfigyel�s�n �s a madarak gy�r�z�s�n k�v�l mad�rv�delemmel is foglalkozott, el�ad�sokat tartott, cikkeket publik�lt a napilapokban. Kutatott a Kis-Balatonon, a Velencei-tavon, a szegedi Feh�rt�n, Bugacon, a Duna menti �rtereken

F� m�ve, „A Keleti-Mecsek mad�rvil�ga” a Mad�rtani Int�zet �vk�nyv�ben, az Aquil�ban jelent meg (1939/42.) A munka 131 mad�rfajt, ebb�l 117 k�lt� fajt t�rgyal.

Visszavonul�sakor P�csv�radon, az Anschau-h�zban helyezte el gy�jtem�nyeit, de mivel ez nem kapott m�zeumi v�detts�get, a h�zat �llamos�tott�k, elvett�k a csal�dt�l. Gy�ny�r�, 180 fajb�l �s 5000 darab toj�sb�l �ll� gy�jtem�nye 60-70 darab mad�rf�szekkel a Magyar Nemzeti M�zeumba ker�lt, ahol 1956-ban, a forradalom lever�sekor a l�ngok martal�ka lett. �lete f� m�ve �gy elveszett.

1958 tavasz�n 67 �vesen a Nemzeti M�zeum Term�szettudom�nyi Oszt�lya f�igazgat�j�nak, dr. Boross Istv�nnak �s a P�csi Janus Pannonius M�zeum igazgat�j�nak, Dombay J�nosnak b�ztat�s�ra hozz�fogott gy�jtem�nye �jj�teremt�s�hez. A p�csi Janus Pannonius M�zeum r�sz�re 100 darab f�szekb�l �ll�, 3000 darabos �j gy�jtem�nyt hozott l�tre, b�r ekkor a term�szetv�delem m�r csak bizonyos fajok gy�jt�s�re adott enged�lyt.

Mintegy f�lsz�z tudom�nyos cikket publik�lt.

Gy�jt�szenved�lye nemcsak a mad�rvil�gra terjedt ki. 138 darabb�l �ll� kit�m�tt �llat gy�jtem�nye, �sv�ny �s k�zetgy�jtem�nye, herb�riuma, t�bb sz�z darabos h�mestoj�s-gy�jtem�nye, n�prajzi �s �remgy�jtem�nye, t�bb t�zezer darabos k�pes levelez�lap-gy�jtem�nye, jelv�nygy�jtem�nye volt.

Kiadatlan maradt „Berkesd �s k�rny�ke monogr�fi�ja” c�m� sz�gy�jtem�nye.

Mad�rtani megfigyel�sei �r�kbecs� dokumentumai a Mecsek �l�vil�g�r�l sz�l� szakirodalomnak.

P�csv�radon temett�k el.

Forr�sok

�n�letrajza. 1968.2.17.

Dr. Perlaky Ferenc: A mad�rvil�g szerelmese. Ag�rdi Ede. Dun�nt�li Napl�. 1973.12.20.

Dr. V�r�ss L�szl� Zsigmond: A kutat� �s gy�jt� Ag�rdi Ede. Baranyai M�vel�d�s, 1976/III. 89-94.