A XIV. sz�zad elej�n �p�lt templom korag�tikus st�lusban �p�lt. Az egyh�zi „canonica visitatio” 1733-ban m�r csak romk�nt tesz r�la eml�t�st. G. S�ndor M. (1974) szerint az �n. egyhaj�s, egyenes szent�lyz�r�d�s�, k�z�pkori templomok k�z� tartozik. K�rny�k�nk�n ilyenek a m�nfai, a hetvehelyi �s a mecsekn�dasdi (Szent Istv�n-) templomok. Haj�ja t�glalap alaprajz�, 5,90x8,40 m-es alapter�let�.  A szent�lye a haj�n�l keskenyebb, szint�n t�glalap alaprajz�, m�retei: 3,70x4,10 m. A haj�t �s a szent�lyt diadal�v v�lasztotta el egym�st�l. A szent�lyb�l �szaki ir�nyban ny�lik a 2,80x3,65 m-es bels� m�ret� sekrestye. Ny-i oldal�t k�t t�mpill�r er�s�tette meg. A templomnak tornya nem volt. Kapuja a templom d�li oldal�nak k�zep�n tal�lhat�, eredeti form�j�ban kos�r�ves boltozat� volt.

(fot�: Fazekas I., 2006)

B�r abban az id�ben m�g nem voltak talajmechanikai vizsg�latok, m�gis a legoptim�lisabb helyen, egy terasz-szer� terepl�pcs�n, kem�ny, szil�rd alaphegys�gi k�zet kib�v�s�n jel�lt�k ki a hely�t. �p�t�anyag�ul azonban m�gsem az alatta tal�lhat� k�z�ps�li�sz m�szm�rg�t, hanem m�g enn�l is jobb min�s�g�, id��ll�bb k�zeteket v�lasztottak. E k�zeteket d�li ir�nyban n�h�ny sz�z m�terr�l, a sz�ntelepes �sszlet felsz�ni el�fordul�s�nak ter�let�r�l sz�ll�tott�k ide. Feltehet�en m�r j�l ismert�k a sz�ntelepek felsz�ni kib�v�sait �s helyi felhaszn�l�sra kezdetleges m�dszerekkel b�ny�szt�k is azokat. �gy hamarosan r�j�ttek, hogy a sz�ntelepek fed�- �s fek�k�zetei k�z�tt olyan szil�rd, t�m�r, kov�s k�t�s� k�zetdarabok akadnak, melyek kiv�l�an alkalmasak �p�t�si c�lokra. A geol�gusok homokos aleurolitnak, finomszem� homokk�nek nevezik ezeket az als�li�sz kor�, mintegy 200 milli� �vel ezel�tt keletkezett k�zeteket. (A templom nyugati fal�n, a t�mpill�rek k�z�tt egy v�kony k�sz�ncs�kot tartalmaz� �p�t�k� is l�that�.) Az �led�kes k�zetek mellett kr�ta id�szaki, 130 milli� �ves vulk�ni eredet� k�zetdarabok (bazalt) is tal�lhat�k a falakban, melyeket szint�n a k�zeli hegyoldalakb�l fejtettek.

A templom fal�nak vastags�ga meghaladja a 80 cm-t (Fazekas 2004). A k�veket meszes habarcs k�ti �ssze, melyhez a s�rga, k�z�pszemcs�j� mioc�n homokot a volt Kossuth-akn�val szemk�zti Budafai-v�lgyben b�ny�szt�k. A m�sz�get� kemenc�k a Kasz�nya-patak bal partj�n, a mai Mecsekp�l�sk�n, a mioc�n m�szk� anyag� Nagy-hegy �Ny-i lejt�i alatt �llhattak.

A kapu k�kerete nagy val�sz�n�s�ggel k�s�bb, a XV. sz�zadban k�sz�lt, a k�s�i g�tik�ra jellemz� finom, �n. tudor�ves farag�ssal. Anyaga mioc�n kor�, vagyis kb. 16 milli� �ves sz�rk�sfeh�r sz�n� m�szk�. Ez a m�szk� apr� egysejt� �l�l�nyek: Amphistegina nev� foraminifer�k lencse alak� v�zainak t�meg�b�l keletkezett, e v�zak mikroszk�p n�lk�l, egyszer� k�zi nagy�t�val is j�l l�that�k a kapukeretben. Ezt a nehezen faraghat�, �m kem�ny, id��ll� k�zetet feltehet�en Mecsekj�nosit�l �szakra, a Nagy-hegy (Hoch-kopf) k�b�ny�j�ban fejtett�k valaha, ahol a mioc�n sek�lytengeri r�tegek k�z�tt fordulhatott el� v�kony padokban ez az �rt�kes �p�t�k�. A kapukeret farag�sa val�sz�n�leg a templom mellett t�rt�nt. Erre abb�l k�vetkeztet�nk, hogy a farag�s sor�n lees� n�h�ny nagyobb m�szk�darabot a k�z�pkor �p�t�mestere a megbontott kapuzat k�t oldal�n be�p�tette a templom fal�ba, anyaguk �lesen el�t a templomfal t�bbi �p�t�k�v�t�l.

A kapu k�keret�nek be�ll�t�s�val egy id�ben �p�lhetett a szent�lyb�l ny�l� n�gysz�gletes alaprajz� sekrestye, melyet szint�n meger�s�tettek t�mpill�rekkel. Koml�d falu ebben az id�ben val�sz�n�leg fejl�d�, gazdagod� korszak�t �lte. Ennek vetett v�get 1543-ban a t�r�k hadak d�l�sa. Ez a massz�v, j� anyagb�l, ig�nyes munk�val �p�lt kis templom m�g ma is �llna, ha a t�r�k�k nem rombolj�k le. A falu lakoss�g�nak j� r�sze is elmenek�lt, az �si Koml�d falu a t�r�k id�k alatt teljesen elpusztult.

Az 1955-ben v�gzett szakszer� �llagmeg�v�s sor�n r�bukkantak a templom egykori keresztel�medenc�j�re. Mioc�n lajtam�szk�b�l faragt�k, m�gpedig oolitos-gum�s sz�vet�, �n. lithothamnius m�szk�b�l. A lithothamniumok, m�s n�ven v�r�smoszatok m�szv�zat fejleszt� moszatok, intenz�v �lettev�kenys�g�k sor�n v�zaikb�l z�tonyokat, kisebb szigeteket hoznak l�tre. Az ilyen z�tonym�szk� (melyet a Mecsekj�nosi–Mecsekp�l�ske k�zti �tbev�g�sokban l�thatunk) k�nnyen faraghat�, de m�ll�kony, csak belt�ri felhaszn�l�sra alkalmas. E m�szk�b�l k�sz�lt a keresztel�medence, melynek �tm�r�je 65 cm, magass�ga 45 cm, fed�j�vel egy�tt (mely sajnos nem ker�lt el�) csaknem szab�lyos g�mb alak� lehetett. A keresztel�medenc�t a V�rosi Helyt�rt�neti M�zeum ki�ll�t�s�ban tekinthetj�k meg.

Irodalom

Fazekas I. (2006): Sz�p haz�nkat j�rva: Koml�. K�z�pkori templomrom a belv�rosban. – �let �s Tudom�ny, LXI. �vf. 48: 1524.