www.mecsek.gportal.hu
Men
     
Linkek
     
ra
     
Mecseki kpek
     
Naptr
2025. Mrcius
HKSCPSV
24
25
26
27
28
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
<<   >>
     
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Elfelejtettem a jelszt
     
slnytan
slnytan : smaradvny kutats a Mecsekben (I-II. rsz)

smaradvny kutats a Mecsekben (I-II. rsz)

St Zoltnn  2006.11.26. 16:08

Jakab-hegy

rta: St Zoltnn, micropaleontolgus

Fldnk lvilgnak sokflesgt a biolgia, az let tudomnya ltal ismerhetjk meg. A fldbe zrtan vezredek, s vmillik kvleteit a fldtan vagy geolgia tudomnyn bell az slnytan kutatsa leli fel. A paleontolgusok s mikropaleontolgusok sszetett feladata, a kzetekbe zrt kvletek (fosszlik) alapjn meghatrozni a kzettestek keletkezsi krlmnyeit s kzvetett mdon a kzettestek, vagy rtegek kort. A testfosszlik (szemmel lthat kvletek) voltak az elsk, amelyeket a tudsok megismerhettek, a fajokat trben s idben el tudtk helyezni. A mikrovilg felfedezse csak a mikroszkp felfedezst kveten indulhatott el. A mikroszkpikus lnyek kutatsa ksbb szksgess is vlt, a termszettudomnyok minden gban, a mlyfrsos kutats fellendlst kveten. Megrtjk ezt, ha tudjuk, hogy a frsos kutatsnl, a frmag, a kzetbl egy 10 cm-es tmrj keresztmetszetet mutat meg (vagy kisebbet), teht nagy szerencse kell ahhoz, hogy egy nagymret maradvny ppen benne legyen. Egy gyufsdoboz tmeg kzetben – szerencss esetben – a mikroszkpikus maradvnyok tmegre szmthatunk. Sokszor tapasztalhattuk, hogy egyetlen vizsglati mdszer sem mindentud. A geolgusok, geofizikusok, paleontolgusok egymstl ltszlag klnbz specilis kutatsa csak akkor lehet eredmnyes, ha kpesek integrlni eredmnyeiket. Jvje a komplex vizsglatoknak van, hogy azzal a termszet sokflesgnek egy rszletbe bepillanthassunk.

(I. rsz)  

 

A fosszilizci

 

Ahhoz, hogy tbb szzmilli vig is megmaradhasson az egykori l szervezet, akr szrazfldi, akr vzben l volt, a sajt anyagnak sszetteln kvl, a legfontosabb, hogy a levegtl minl gyorsabb legyen az elzrdsa. ltalnosan ez a vzzel bortott terleteken volt adott, ahol az iszapban, a gyors betemetds ezt lehetv tette. Ezrt van az, hogy a vz egykori lvilga maradhatott meg nagyobb fajszmmal, mg a szrazfldi llatokbl viszonylag kevs faj maradt fenn. Az llatok fosszilizldsa a szrazfldn vletlenszeren fordulhatott el, vulkni tufaszrs idejn (pl. az ipolytarnci lbnyomok). Nagy eszsek miatt, az iszapfolyssal is betemetdhettek, vagy ha vletlenszeren a mocsarakba fulladtak. A fenygyantba zrtan, pl. kzismertek a rovarok maradvnyai. A szrazfldi nvnyzet mocsri s vzparti nvnyei, csaknem helyben, az iszapba betemetdve rzdtek meg. A nvnyek szaport sejtjei a virgpor szemcsk s sprik, kis mretk miatt, a szllel s a vzramlsokkal, nagyobb tvolsgokbl is bejutottak az ledkgyjtbe. Az egykor lt hatalmas erdkrl keveset tudnnk, a sprk s pollenek ismerete nlkl.

A fosszlik: a testfosszlikat (a gerincesek csontmaradvnyait, ezek lbnyomait, a gerinctelenek kagylkat, csigkat, lbasfejeket, tsksbreket, kgykarakat, tengeri liliomokat stb.) valamint a vzben lt nvny- s llatvilg nyomait (nyomfosszlik) is megriztk a kzetek.

 

A Mecsek hegysgben haznk legregebb kzeteitl a legfiatalabb kpzdmnyekig csaknem mindent megtallhatunk. Kincsei a felsznen s a mlyben rejtznek. Kutatsrl rott emlknk a 18. szzadtl kezddik. A nyomtatott irodalmon kvl a kziratok sokasga is rtkes s felbecslhetetlen titkokat rejt errl a vidkrl. Nemzetnk legnagyobb tudsai jrtk s kutattk ezt a tjat. Ha megprbljuk megismertetni a Mecsek rgmlt vilgt, a kell alzattal fogjunk hozz.

 

Az smaradvnyok a modern fldtani kutatsok l s fejld rsze. A hegysg kialakulsnak, mai fldrajzi helyzetnek ltrejttt a globlis tektonika kutati hatrozzk meg, mikzben integrlni kpesek e ltszlag kicsi rszeredmnyeket is. A Mecsek kutatsnak 250 ve alatt a jelents eredmnyek felsorolsa is hosszadalmas lehetne, ezekrl rszletesen a megjellt forrsokbl tjkozdhatunk. Jelen ismertetben tblzatban foglaltuk ssze a kutatott s felismert smaradvny csoportokat, mg idbeni elhelyezsket a fldtrtneti kortbla segti.

 

A kutatsok mai llsa a kpzdmnyek idrendjben

 

Szilr

A Mecsek legidsebb tengeri kpzdmnye a Szalatnaki Agyagpala. Szilr idszaki kpzdst a kihalt s ezrt ismeretlen rendszertani helyzet Graptolith, Muelleridae, valamint az Acritarch maradvnyok bizonytjk (Oravecz Jnos 1964 s H. Kozur 1984).

 

Karbon

A karbon idszak nvnymaradvnyait csak a Mecsek nyugati rszn, a felsznen lv kavicsok rejtik. A kavicsokbl fels karbon-als perm makroflrt Andrenszky Gbor hatrozott meg. A kavicsok, jelenlegi helykre dlrl szlltdtak, Bogdmindszent-Tseny-Siklsbodony krnykrl. A Dl-Dunntlrl, a bogdmindszenti frsbl fels karbonra utal pfrnyokat s szsurl fajokat Fldi Mikls  hatrozott meg. Spra s pollen vizsglatait Gczn Ferenc kezdte el. A karbon idszakbl egyenlre csak antracit rtegecskket (indikcikat) ismernk a Dl-Dunntlon, de mivel kutatsuk a kezdeteknl megszakadt, a tudomny szmra mindenkpen remnyteljes j felfedezsek sznhelye lehet ez a trsg. Haznkban egyedlll lelet egy si szalamandra-fle lbnyoma, melyet Barabsn Stuhl . gyjttt a Villnyi-hegysg Trony-1. frs karbon kor rtegbl. (Errl egy ksbbi cikkben adunk tudstst.)

 

Perm

A Mecsek nyugati rszn vtizedekig bnyszott perm idszaki homokkvek a bennk lv urnrc miatt kerltek a kutatsok lvonalba. Tetemes vastagsg kpzdmnyeikben az smaradvnyok kzl az egykori szrazfldrl behordott virgpor s a sprk rzdtek meg. Barabsn Stuhl gnes vizsglatai a perm s az als trisz rtegekbl egyedlllak a perm s a trisz idszakok hatrnak megvonsban valamint e rtegsorok szintezsben egyarnt. Klnleges s ritka maradvnyok az desvzi medza-flk lenyomatai a perm-trisz hatrkpzdmnybl, a Kvgszlsi Homokk Formcibl, amely Barabsn Stuhl gnes gyjtse.

 

Trisz

A trisz idszak tengeri, mocsri s lagna kpzdmnyei az smaradvnyok sokasgt riztk meg. A szrazfldrl beszlltott spra s pollen egyrszt a Mecseknek s krnyknek vltozatos nvnyvilgt, msrszt ezek globlis rokonsgt is mutatja, melyek Bna Jzsef munkibl ismertek (in Nmedi 1995). Bna Jzsef a trisz s jura rtegek spra-pollen elemzsn kvl ttr kutatsokat vgzett a trisz idszaki rtegek conodonta maradvnyai valamint a mecseki miocn nannoplankton vizsglataiban is. Conodonta vizsglatait a pozsonyi Geologica Carpathica legjabb kiadvnyban is olvashatjuk (Sndor Kovcs et al. 2006).

 

Conodonta

 

Conodonta sp.

 

A ssvzi letkzssgek kagylkat, csigkat, prgekarakat, tengeri liliomokat, fregnyomokat hagytak htra. Ritka maradvnyknt dinosaurus csigolya is elkerlt. Pcsett a Dmrkapu krnykn a mszkvekben tmegesen talltunk Stromatolit maradvnyokat, melyek a fldi let hajnaln jelents szerepet vittek a leveg oxignjnek kialaktsban. Stromatolitok Kovcssznja-krnykn a Szem- kflkben is lthatk, de ott sokkal fiatalabb, kzps miocn kpzdmnyekben.

 

Jura

A mecseki feketekszn spra-pollen vizsglatt Bna Jzsef dolgozta fel 1958-1989 kztt a Komli Fldtani Laboratriumban (publiklt rsai nyomon kvethetk Nmedi 1995 kiadvnyban). Ez a vizsglat felkeltette a klfldi kutatk figyelmt, gy a hallei egyetemen, s a krakki kutatintzetben folytatdik, fiatal kutatk ltal. A mintaanyagot a Komli Termszettudomnyi Gyjtemnybl kaptk klcsn, ahol e prepartumok gondos rzse biztostva van. A jura idszakban a kszenes rtegek feletti tengeri kpzdmnyekben a kagylk, csigk, lbasfejek, tengeri liliomok, valamint a mikroszkpikus maradvnyok tnnek fel. A legrgebben, a 19. szzadbl Bckh Jnostl ismert a lbasfejek (Ammonites) kutatsa. Kutatsukat tbb neves tuds utn ma Galcz Andrs (1996) viszi tovbb.

 

 

Ammonites sp. - Koml - Cseresznyeg

 

A puhatestek, csigk monografikus feldolgozsa a jura idszak szntelepes sszletbl Szente Istvnhoz fzdik. A szntelepes rtegek felszni kibvsaiban s az akkori bnyszkodssal elkerlt levllenyomatok vizsglata mr a 19. szzadban kezddtt. Ma a Nemzeti Mzeum Nvnytrnak muzeolgusa Barbacka Mria a folytatja, aki Komlrl nevezett el egy fa alak pfrny-flt Komlopteris nven.

 

A mikroszkpikus maradvnyok sorban a sugrllatkkrl (Radiolariak) az egyetlen lers Barabs Andrstl jelent meg. A likacsoshjak (Foraminifera) s a Tintinopsella, Calpionella valamint a nyomfosszlik vizsglata Nagy Istvn nevt rktette meg, aki a Micritinoidea  27 fajt rta le, a csills egysejtek kzl pedig 7 nemzetsget s 84 fajt rt le (Nagy 1986, 2002). gy ment el kzlnk, hogy a paleontolgiban plds, ttr munkssgt nem is tudtuk kellen rtkelni s megksznni.

 

 

Komlopoteris nordenskioeldii

 

Krta

A jura idszak vge fel s a Krta idszak elejn trt fel, a Mecsekjnosi Bazalt Formciba sorolt sokfle sszettel s megjelens vulknikus kzet. Tpuslelhelyei kzl egyet emltnk, amely Hosszhetnyben az Iskola utcban lthat. Parkostottk, s a vulkanit egy vltozatbl, a fonolitbl kszlt szoborral is megtisztelte a falu npe.

 

Mecsekjnosi kzelben lehet az a lelhely, ahonnan Kolosvry Gbor hajdan korallokat rt le. (Tartozunk a lelhely kidertsvel.) Nevezetes tovbb az un. „rudists” fcies, melyet az  igen vastaghly kagylkrl neveztek el. Az is emltsre mlt, hogy a 19. szzadban Hofmann Kroly geolgus e kagylkat lerta, de olyan nagy alapossggal, hogy lersai ma is rvnyesek s alig szorulnak korrekcira. Mivel e kagylk, a vulkanitok kztt, egy trmelkes sszletben helyezkedtek el, a vulkanizmus kort is meghatrozta, a krta idszak elejre.

 

A Hidasi-vlgy szaki oldalvlgyben s a Mr-vri-vlgy bejratnl tanulmnyozhat a  Hidasivlgyi Mrga Formci. Mikroszkpi vizsglattal nannoplankton (Kollnyi Katalin) s calpionellk, cadosink alapjn (Tardin Filcz Edit) a kpzdmny als valangini kora (als krta idszak eleje) igazolst nyert. Ezzel megerstettk Bujtor Lszl korbbi ammonitesz vizsglataival jelzett kort is (Csszr et al. 2000).

 

A krta idszak fels rszbl a Mecsekben a Vknyi-vlgyben tallhat a vrs szn vknyi mrga. Gyakorlatilag smaradvny mentes, mlyvzi kpzdmny, csak mikroszkpikus mret foraminifert s nannoplanktont tartalmaz. Bodrogi Ilona, akit egykor a komli laboratrium munkatrsaknt ismertnk meg, ma a budapesti fldtani intzet (MFI) tudomnyos kutatja. hatrozta meg foraminiferk alapjn, hogy a kpzdmny a fels krtn bell a turon kzps rszben kpzdtt.  A kpzdmnyt az Alfldn Kerekegyhznl talltk meg a kolajkutat frsok, vastag negyedkori s pannniai rtegek alatt.

 

A krta idszak kpzdmnyeinek nagy rsze hinyzik a Mecsekbl. A Mecsek, mint a Tisza nagyszerkezeti egysg rsze a krta idszakban vlt le az Eurpai lemezrl s indult el az Egyenlt kzelbl mai helyzete fel. Csak a miocn kor kzps rszben bizonyos, hogy a Mecsek nyugati s keleti egysgeit egszknt rte a tengerelnts.

A fldtrtneti jkor ledkeinek slnytani vizsglatairl egy kvetkez tudstsban szmolunk be.

 

Irodalom

Barabs A. et al. (1998): Magyarorszg geolgiai kpzdmnyeinek rtegtana - A MOL Rt s a MFI kiadvnya

Fazekas I. ed. (2005): A komli trsg termszeti s kultrtrtneti rksge. – Regiografo pp. 230

Nmedi Varga Z. ed. (1995): A mecseki feketekszn kutatsa s bnyafldtana. - Miskolc

Csszr et al. (2000): A Hidasivlgyi Mrga Formci kora s kpzdsi krnyezete - Fldtani Kzlny 130/4: 695-723.

 

 


 

 

smaradvny kutats a Mecsekben

(II. rsz)

 

Gyorsul idben lnk. Az els letnyomoktl az els gerinces llatnyomig felfoghatatlanul hossz id, mintegy kt millird v telt el. Az let fejldstrtnetben feltnik, hogy fajok sokasga valaha hosszabb idn t lhetett, pl. a dinoszauruszok mintegy 200 milli ven t. Az jidben (60 milli vtl kezdve), az emlsk fejldsvel egyenes arnyban gyorsul a fajok kihalsa is. Mai vilgunkban a Fldi let vgromlst jelzi a globlis felmelegeds gyorsulsa, a hmrsklet immr tlnk fggetlen s befolysolhatatlannak tn vltozsaival. Maradkainknak mutassuk meg seink hagyatkt, krnyezetnkben lv rejtett kincseit, hogy szeretni tudjk a fldet, ahol megszlettek, hogy kpesek legyenek a szeretet tadsra.

 

A Mecsek nyugati elterben, az n. Mecsekalja rokban, mlyfrsokban talltak r az 50-60 milli vvel ezeltti eocn kor kzetekre, Szentlrinc, Szigetvr krnykn. E rtegekben csak a szrazfldi nvnyzet virgpora (pollen) rzdtt meg. Vizsglatukat Bna Jzsef kezdte el, majd Kedves Mikls folytatta, egszen hallig. A hazai eocn-oligocn pollen-mikroplankton vizsglatok Rkosi Lszlhoz is fzdnek. E kutatsok folytatst csak remlhetjk.

 

A miocn kor 18-15 milli ves krpti-bdeni korszakaibl kagyl, csiga, korall, tengeri sn maradvnyok maradtak meg. Mecsekjnosiban a Nagy-hegyen Strausz Lszl 1928-ban jrt fiatal geolgusknt s rta le az ottani tengeri faunt. A Nagy-hegy feltrsaiban azta sem kutatott tovbb paleontolgus. A heggyel tellenben, a komli szemttelepnl vannak azok az j feltrsok, melyek kpzdmnyeit Sos Jzsefn, mikroszkpikus tengeri maradvnyait pedig Tmr Istvnn rta le az elmlt vben (Folia comloensis 14. ktet). Az ottani homokok s homokkvek ipari felhasznlsa tette lehetv, hogy a domboldal e kincsei napvilgra kerlhettek. Ma vdett nyilvntott terlet. Az tvenes-hatvanas vek kutatsi lzban fknt a Mecsek keleti rszbl szlettek monografikus slnytani feldolgozsok. A bdeni korszakban a Mecsek keleti s nyugati cscsai szigetknt emelkedtek a tengerszint fl. Pcsszabolcsot-Hosszhetnyt-Pcsvradot- Magyaregregyet-Komlt-Mecsekjnosit-Ligetet; Tekeres-Kovcssznja krnykt; Hidas-Szekszrd-Btaszk krnykt nagyrszt tenger bortotta. A szntfldeken vagy a hegyoldalak feltrsaiban vltozatos tengeri fauna kerlhet el. A tengeri kagylkat s csigkat Csepreghyn Meznerics Ilona, majd Havas Margit, a tengeri snket Szrnyi Erzsbet, a mikroszkpikus mret tengeri foraminiferkat  Majzon Lszl, Koreczn Laky Ilona, Kernern Smegi Katalin dolgoztk fel. A halasi csipkre emlkeztet mikroszkpikus mret kovamoszatok hazai tudsa Hajs Mrta a Mecsek kovafld rtegeit is vizsglta. Kevesen tudjk, hogy a kovamoszatok korra jellemz fajait a hres rmai kori polgrdi ezsttrgyakon is azonostotta. Nagy kr, hogy e kutatsokrl is csak mlt idben beszlhetnk. A tengeri mikroszervezetek sorban fiatal tudomnygat kpvisel a mszmoszatok (nannoplankton) vizsglata. Leletei alkalmasak a Krpt-medencnek a vilgtengerekkel val sszefggst bizonytani. Kutatst Bldin Beke Mria kezdte el, majd Bna Jzsef, Gl Mikls, Kollnyi Katalin, Nagymarosi Andrs folytattk, mint e kutatsok mai kpviseli. Az egykori erdk levl-lenyomatai Magyaregregy krnykn tallhatk tufs, agyagos rtegekben. Plfalvi Istvnt kveten Hably Lilla rta le maradvnyaikat. Ehhez kapcsoldik Nagy Lszln virgpor vizsglata (palynolgia), amely a Mecsek egykori nvnyzetnek teljes keresztmetszett adja (Nagy 1969, 1992).

 

A tengerekben olyan mikroszkpikus lnyek is ltek, melyek biolgija mig ismeretlen. Ezek mestersges elnevezse „acritarch”, amelyen bell nemzetsgek s fajok ismertek. A Mecsekia nemzetsget a Pcsvradi-medence szarmata rtegsorbl rta le Hajs Mrta 1962-ben. Lersa ksbb fontoss vlt, mert a hazai pannniai rtegeken kvl Grzibl s a romniai Dciai-medencbl is elkerltek.  Az acritarch s dinoflagellata maradvnyok vizsglatt a hazai pannniai rtegekbl az utbbi vtizedekben kezdtk el. Eredmnyeink a nyugat-eurpai modern kutatsok rszt kpezi.

 

 

A Dunntl miocn sfldrajzi s fciestrkpe

Fels miocn (fels bdeni-szarmata-pannon)

A csillagok a bazaltvulkanizmus helyei

Forrs: Hmor G. (1995), grafika: Fazekas I.

 

A Miocn kor fels rszn a pannniai korszakban a Krpt-medencben a tenger egyre nagyobb kiterjeds, mikzben startalma cskkenst mutat. A vilgtengerekkel val sszekttets mr megsznben lehetett,  idszakoss vlt, mikzben a csapadkosabb ghajlat miatt az desvz a tenger startalmt hgtotta. Az ghajlat nedvesebb s szrazabb szakaszai okozhattk a tengervz vltoz kolgiai viszonyait. E vltoz vilgban az egysejtek kztt a pnclos ostoros moszatok ltvnyos fejldsnek indultak. A pannniai korszak 1,8-12 milli v kztti idegysgn bell a 12-5 milli v kztt lhettek. E ht milli v alatt a dinoflagelltknak nyolc nagy morfolgiai csoportja fejldtt ki egymst kveten. A kezdeti primitv formkat egyre differenciltabb alakjaik kvetik. Az egyszer megjelens Spiniferites bentorii fajt a legnagyobb mret s nagyon kompliklt felpts  Spiniferites validus kveti. A Galeacysta etrusca s a Spiniferites virgulaeformis fajok zrjk ezt a hat milli ves fejldsi sort. A dinoflagellats rtegek utols szakaszban lp be a Krpt medencbe a Spiniferites cruciformis, ksretben az igazi ssvzi dinoflagellatkkal. Jelenltket csak legdlebbi frsainkbl mutattuk ki. Ezek a fajok bizonytjk a Krpt-medence utols tengeri kapcsolatt a vilgtengerekkel a pannniai korszak 6-7 milli ves idszakban.

A Mecsek hegysget a pannon tenger idrl idre kzeltette meg. A tengervz a 9-10 milli v kztti idben volt itt a legkiterjedtebb, a Spiniferites validus fajjal igazolhatan. Ezt kveten a Galeacysta etruscs rtegek a 7 milli v tjn kpzdtek; Szentlrincnl frsokban, mg Szekszrdnl a felsznen is megtallhatk.

Az utols tengeri betst jelz Spiniferites cruciformisos rtegeket a Mecsektl dlre Bostnl s a Villnyi hegysgnl Nagyharsnynl frsokban talltuk meg.

 

A Mecsekben az ember legrgebbi jelenltt kutatni fradsgos munka, megszllottsg kell hozz. A komli Szge-hegyen a paleolitikumi s a neolitikumi ember (30 000 - 15 000 v) pattintott eszkzeit, eszkzkszt mhelyeit/telepeit tallta meg a komli Kanizsai Lszl. Trgyi bizonytkait a Magyar Nemzeti Mzeum munkatrsai hitelestettk (T. Br Katalin et al. 2005). E kutatsok folyamatban vannak, a fontosabb leletek a Komli Termszettudomnyi Gyjtemnyben kaptak helyet.

A jgkorszak idejn, a Mecsekben lt mamutok, barlangi medvk csontjai rgen ismertek. A pcsbnyai mamutrl lerst is publikltak, a komli mzeumban killtva lthat a komli mamut-agyar s fogai. A jgkori llatvilg leleti egyre szaporodnak Kanizsai Lszl munkssga ltal.  

 

Az smaradvnyok az egykori let egyedi tani. Nem kpzdnek jra s jra a Fldn, ezrt a gyjt felels rtk, s helyesen teszi, ha ezeket valamelyik mzeumban helyezi biztonsgba.

 

Irodalom

Hmor Gza (1995): A Krpt-medence Miocn sfldrajzi s fciestrkpe.

T. Br Katalin, Mark Andrs, Szke Szilvia 2005: Adatok Koml strtnethez – in Fazekas Imre ed. A komli trsg termszeti s kultrtrtneti rksge. – Regiografo p. 183-189.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

     

Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!    *****    Nagyon pontos és részletes születési horoszkóp, valamint 3 év ajándék elõrejelzés, diplomás asztrológustól. Kattints!!!!    *****    A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek érdemes belenézni.Keress meg és én segítek értelmezni a csillagok állását!    *****    HAMAROSAN ÚJRA ITT A KARÁCSONY! HA SZERETNÉL KARÁCSONYI HANGULATBA KEVEREDNI, AKKOR KATT IDE: KARACSONY.GPORTAL.HU    *****    Nyakunkon a Karácsony, ajándékozz születési horoszkópot barátaidnak, ismerõseidnek.Nagyon szép ajándék! Várlak, kattints