a) Rozsd�s csuk, b) mezei pacsirta, c) citroms�rm�ny, d) sord�ly, e) b�bic, f) r�ti pityer, g) fogoly, h) f�rj

a) Rozsd�s csuk (Saxicola rubetra): F�k�nt �tvonul� fajk�nt jelenik meg a Mecsek vid�k�n, de k�t esetben m�r f�szk�t is megtal�lt�k. F�szk�t s�r� gaz k�z�, legink�bb kis bokrok t�v�be rakja. Kedveli a ny�lt r�teket, ritk�s t�viskes cserj�seket, ahol a bokrok cs�cs�n �s k�r�k hegy�n �nekel.

b) Mezei pacsirta (Alauda arvensis): Nem gyakori, de a sz�nt�k, a legel�k rendszeres f�ld�n f�szkel� madara. Zavar�skor a f�ld�n lapulva fut el.

c) Citroms�rm�ny (Emberiza citrinella): A r�tek, mezei s�v�nysorok, bokros legel�k, erd�szeg�lyek, ny�lt bokros ter�letek elterjedt, �lland� f�szkel� madara. T�len csapatosan j�rja a mecseki telep�l�seket.

d) Sord�ly (Miliaria calandra): A mez�gazdas�gi ter�letek bokor-szeg�lyein, becserj�sedett (felhagyott) legel�k�n, lucern�sokban elterjedt. Magas f�v� r�teken a cserj�k t�v�ben k�lt. �lland� mad�r, t�len nagy csapatokban k�borol.

e) B�bic (Vanellus vanellus): Ag�rdi (1940) a Mecsekalja k�zs�geinek hat�raib�l m�g alkalmi f�szkel�k�nt eml�ti (P�csv�rad, Erzs�bet, Berkesd, Lov�szhet�ny, Erd�smecske stb.). Moln�r (1984) Sz�szv�r vizeny�s r�tjein 1960-ban val�sz�n�s�ti f�szkel�s�t. Bankovics (2006) az elm�lt �vekben m�r nem bukkant a nyom�ra.

f) R�ti pityer (Anthus pratensis): A Mecsekben csak ritk�n �szlelhet�, k�s� �szi, �tvonul� mad�r. A hegys�g �s t�rs�ge a d�l-eur�pai telel�hely �szaki perem�n helyezkedik el, �gy nem ritka, hogy az enyhe teleket a Mecsekben v�szeli �t.

g) Fogoly (Perdix perdix): Ag�rdi E. (1940) szerint „K�zel az erd�kh�z �s a hegyekhez kev�s van, ellenben az erd�kt�l, hegyekt�l t�voli k�zs�gek hat�rai fogolyban gazdag ter�letek. Bankovics (2006) meg�llap�totta, hogy a mez�gazdas�gi vegyszerek bevezet�se �s elterjeszt�se �ta, nagyj�b�l az 1960-as �vek lej�t�l kezdve, a fogoly �llom�ny orsz�gosan megfogyatkozott, sok helyr�l teljesen elt�nt, �gy a Mecsekb�l is.

h) F�rj (Coturnix coturnix): A Mecsek „fenns�ki” sz�nt�inak �s legel�inek sz�rv�nyos f�szkel� madara. A f�rj is b�vebben volt a r�gi id�kben, az 1900-as �vek elej�n, de m�r Ag�rdi (1940) is megfogyatkoz�s�r�l panaszkodik. A f�rj dacol a k�rnyezeti �rtalmakkal, s ha kis sz�mban is, de m�g mindig k�lt a hegys�g hegyl�bi mez�gazdas�gi ter�letein.