|
Andezitbánya a Mecsekben
 Kitaibel Pál, a tudós polihisztor kutató, már a 18. század végén említést tesz a komlói „Macskalikak” határrészben működő andezitbányáról. Természetesen akkori mérete nem hasonlítható össze a mai bányáéval, de ez is mutatja, hogy már a középkor végének embere is felismerte e kőzet széles körű alkalmazhatóságát.
A komlói andezit jelentőségét az adja, hogy gazdaságosan állítható elő belőle bármilyen szemcseméretű zúzott kő, így kiválóan alkalmas vasúti pályák, közlekedési utak, autópályák alapozására, finom zúzalékát pedig az aszfaltba, illetve betonba keverve használják. A kőbánya hatalmas andezit-készlete az autópálya-építések és útfelújítások számára megbízható nyersanyagbázist, Komló térsége számára pedig fontos és reményt keltő természeti erőforrást jelent.
A komlói andezit
Vajon melyik földtörténeti korban keletkezett e vulkánikus kőzet, melyek a legnevezetesebb kőzetalkotó ásványai?
A miocén kor (24-5,2 millió év) aquitániai és a burdigáliai korszak határán (20 millió év) ismét vulkánkitörésekkel kísért intenzív hegységképző mozgások rázták meg egész Európát. Ennek a periódusnak köszönhetjük a Mecsek egyik legértékesebb szilárd ásványi nyersanyagát: a komlói amfibolandezitet.
A vulkán, melynek megszilárdult lávája ez a sötétszürke, enyhén zöldes árnyalatú kőzet, egy hosszú ideje létező, és meg-megújuló tektonikus hasadék mentén tört fel, és a láva az akkor már felszínre került kora jura üledékes kőzetek száraz (vízzel nem borított) felszínére ömlött. A kitörés ideje sokáig vitatott volt, de az 1970-es évek elején két momentum is eldöntötte ezt a kérdést. Az egyik a modern geokémia kormeghatározó módszere, mely a kőzetalkotó ásványok kálium- és argontartalmának segítségével lehetővé tette az abszolút kor meghatározását. E vizsgálat alapján a kőzet kora 20,5 ± 0,8 millió évnek bizonyult. A másik adatot az 1972-ben fúrt K-170. sz. feketekőszén-kutató fúrás szolgáltatta, mely az andezit alatti jura kőzet mállott felületén őstalaj-maradványt talált. Ez az őstalaj olyan sporomorpha-együttest (növényi szaporítósejtek) tartalmazott, mely aquitániai korszakú növények spóráiból és pollenjeiből állt.
Az amfibolandezit-testet a komlói feketekőszén-kutatófúrások közül 35 kutatófúrás és két akna tárta fel. Legnagyobb vastagsága 281 m. A nagy fúrássűrűség ellenére nincs olyan fúrás, mely ne fúrta volna keresztül az andezitet, vagyis a vulkáni kürtőt megtalálta volna. Ebből következően itt a vulkáni kőzettest egy változó szélességű, ferde hasadékot tölt ki, melyből még kőzettelérek is elágaznak. A lávakőzet felszíni elterjedési területe 4,1 km2.
A kihűlőben lévő lávában zsugorodási repedések keletkeztek, melyek mentén a kőzet fakóvörös színűre oxidálódott. A repedések mentén a hazánkban csak itt előforduló fényes, zöldesfekete bentonit (agyagásvány) bevonatokkal, valamint fehér, kristályos kalcit-kitöltésekkel is találkozhatunk, melyek hidrotermális vulkáni utójelenségek tanúi.
A kőzetalkotó ásványok közül legfontosabbak a plagioklász nevű földpát és a fényes tűk alakjában jelentkező amfibol, valamint a magnetit nevű, nagy vastartalmú ásvány. Itt kell megemlítenünk, hogy az utóbbi években a komlói kőbányában olyan andezit-darabokat találtak, melyekben gumószerű magnetit feldúsulások jelentkeztek. Ezek a sötét színű, nagy fajsúlyú gumók szabad szemmel alig vehetők észre. Felfedezésük az üzemi automatikának volt köszönhető, mely úgy van beállítva, hogy azonnal leállítja a szállítószalagot, ha a rakodógépről valamilyen vasalkatrész kerül a szalagra, hiszen az tönkre tenné a törőberendezést. A szállítószalag újra és újra leállt, de nem találtak semmit. Végül rájöttek, hogy ezek a nagy vastartalmú kőzetdarabok hozzák működésbe az automatikát.
| |
AJÁNLOM AZ OLDALT
