A k�zelm�ltban komoly szakmai- �s sajt�vihart kavart a m�nfai �nkorm�nyzatnak azon elk�pzel�se, hogy a telep�l�s �kol�giailag leg�rt�kesebb r�sz�n, a p�csi �tkanyarban l�v� Natura 2000-es ter�leten �n. lak�parkot szeretett volna fel�p�teni. Az �rv�nyben l�v� unios �s hazai t�rv�nyi el��r�sok g�tat emeltek az �tgondolatlan term�szetk�ros�t�snak. A Natura 2000 k�r�l nem csitulnak hangok. Az al�bbiakban k�zreadjuk Varga Zolt�n debreceni professzor �r�s�t, amelyben �jabb adal�kot kapunk a hazai anom�li�kr�l. (A szerkeszt�: 2009.01.14.)

 < Natura 2000-es ter�let a Baranya megyei M�nf�n, R�kos-v�lgy (Fot�. Fazekas I.) 

 A megjelent cikk a ter�letek kijel�l�s�t �gy �ll�tja be, mintha az „a legnagyobb titokban �s elk�peszt�en gyorsan” t�rt�nt volna. A val�s�g viszont az, hogy m�r az 1999-2002-es korm�nyzati ciklus alatt a teljes term�szetv�delmi szakappar�tus, kutat�int�zetek �s egyetemi tansz�kek valamint civil szervezetek bevon�s�val jelent�s el�k�sz�t� munka folyt, �s konkr�tan maguknak a ter�leteknek a kijel�l�se is t�bb, mint k�t �v alatt ment v�gbe. Ez�rt c�folnom kell azt a Kis Zolt�n SzDSz-es politikusnak tulajdon�tott, �s az eml�tett okok miatt „balk�zr�l” a polg�ri korm�ny term�szetv�delmi int�zked�seit is neglig�l� nyilatkozatot, mely szerint a NATURA 2000-nek „sem az el�k�sz�t�se, sem a lebonyol�t�sa nem volt korrekt�l v�grehajtva”. Amennyiben az eml�tett politikus �ltal v�gzett (vagy koordin�lt?) fel�lvizsg�lat c�lja az volt, hogy „megtal�lni az �sszhangot a versenyk�pess�get favoriz�l� t�mogat�si rendszer, a vid�kfejleszt�s, az agr�r-k�rnyezetgazd�lkod�s �s a t�jfenntart�s programja k�z�tt”, akkor a legnagyobb sajn�lattal kell meg�llap�tanom, hogy ebb�l „csup�ncsak” az maradt ki, amelyr�l a NATURA 2000 program val�j�ban sz�l, vagyis a term�szetv�delem.

Ha arr�l lenne sz�, hogy a fentieknek a term�szetv�delemmel val� �sszehangol�s�t szeretn�k er�s�teni, akkor ez �dv�zlend� �s megval�s�tand� c�l. Azonban ha �ppen az EU-tag�llamok sz�m�ra k�telez� �l�helyv�delmi Ir�nyelv c�ljai sikkadnak el, akkor aligha sajn�lhat�, ha ez a jelent�s az �r�asztalfi�kban v�gzi. Ahol val�ban t�rt�nhettek hib�k, az egyr�szt a ter�letek tulajdoni viszonyainak f�ldhivatali ellen�rz�se, illetve a tulajdonosoknak hivatalos kihirdet�s el�tti ki�rtes�t�se volt. Ami pedig a korl�toz�sokat illeti: a v�dett fajok �s �l�helyeik elpuszt�t�sa az eg�sz programt�l f�ggetlen�l, m�r kor�bban is t�rv�nybe �tk�z� cselekedet volt. A NATURA 2000 a kor�bbi helyzetet abban v�ltoztatja meg, �spedig a gazd�lkod� jav�ra, hogy a v�dett fajok �s v�dett �l�helyt�pusok fenntart�sa, meg�rz�se �rdek�ben v�gzett tev�kenys�g�rt anyagi ellenszolg�ltat�st lehet kapni.

A cikk emellett azt a l�tszatot kelti, mintha a korm�ny egyoldal�an int�zkedhetne „az uni�s program �talak�t�s�r�l”. Szerencs�re nem ez a helyzet. Az �l�hely Ir�nyelvet nem lehet egyoldal� int�zked�sekkel „fel�l�rni”. Amennyiben valamely Natura 2000-es ter�let kijel�l�se szakmailag t�vesen t�rt�nt, vagy bizony�that�an kiemelt k�z�rdeket s�rt, akkor nyilv�n megvan a lehet�s�ge a sz�ks�ges korrekci�nak. Ami pedig a m�vel�si korl�toz�sokat illeti, ezek a hazai t�rv�nyek szerint is v�dett, az �l�hely Ir�nyelv I. �s II. f�ggel�keiben felsorolt �l�helyt�pusok, illetve fajok �llom�nyainak meg�rz�s�t c�lozz�k. Tekintettel arra, hogy ezek jelent�s r�sz�nek fennmarad�s�t �ppen az �kol�giai adotts�gokkal harmoniz�l� m�vel�si m�dok, pl. a legeltet� �llattart�s, a hagyom�nyos t�jhaszn�lati m�dok biztos�tott�k, ezekkel a korl�toz�sokkal nagyon j�l „egy�tt lehet �lni”, felt�ve, hogy a Natura 2000-es t�mogat�si rendszer m�k�d�k�pess� v�lik.
Ami pedig a t�mogat�sok elmarad�s�t illeti: itt val�ban komoly k�sedelmek, bajok �s ellen�rz�si hi�nyoss�gok vannak. Egyik forr�suknak azt tartom, hogy a NATURA 2000-es ter�leteken v�gezhet� �s v�gzend� tev�kenys�geket a k�rnyezetv�delmi t�rca hat�rozza meg, a t�mogat�sok kifizet�se viszont egy m�sik „t�rc�b�l” t�rt�nik, holott itt EU-s krit�riumok alapj�n meg�t�lhet� uni�s p�nzekr�l van sz�. A kifizet�sek jogoss�g�t annak kellene elb�r�lni, aki meghat�rozza az elv�gzend� kezel�seket �s a bevezetend� korl�toz�sokat.

A legf�bb bajok gy�kere azonban m�shol keresend�! Sokkal ink�bb szarvasmarha- �s juh�llom�nyunk rendszerv�lt�s ut�ni szisztematikus le�p�t�s�ben, tejiparunk katasztrof�lis „elprivatiz�l�s�ban” kell bajaink gy�ker�t keresni, holott �ppen NATURA 2000-es ter�leteink k�n�lnak jelent�s tartal�kokat az olcs�, legeltet�ses �llattart�sra �s a legel� �llat�llom�ny k�v�natos szintre val� felfejleszt�s�re, hungaricum jelleg� „bio”-term�kek el��ll�t�s�val egy�tt. Nem arr�l van sz�, hogy a Natura 2000 korl�tozn� legel�ink haszn�lat�t �s az �llattart�st! Sajnos, a hazai �llat�llom�ny v�szes cs�kken�se od�ig terjedt, hogy ma m�r a nagy alf�ldi nemzeti parkjaink sem rendelkeznek a gyepeik kezel�s�hez sz�ks�ges mennyis�g� �s fajta�sszet�tel� legel� �llattal! Nagyon is egy lehet �rteni azzal a v�lem�nnyel, hogy a hazai �llattart�st „fel kellene futtatni”. Ezt ig�nyli a magyar term�szetv�delem is. A t�nyleges lehet�s�gekre azok a p�ld�k mutatnak r�, amelyek igazolj�k, p�ld�ul a Bihari-s�k T�jv�delmi K�rzetben, a Z�molyi-medenc�ben �s m�sutt is, hogy a term�szetv�delmi NGOkkal egy�ttm�k�d� gazd�lkod�k eredm�nyesen, anyagi hasznot termelve tudnak tev�kenykedni.

Annak sem a Natura 2000 az oka, hogy az �szaki-k�z�phegys�ghez csatlakoz� hevesi-borsodi dombvid�keinken parlagon hagyott f�ldek �ktelenkednek, el�seg�tve a kanadai aranyvessz�, a parlagf� �s m�s idegen eredet� �z�nn�v�nyek terjed�s�t. Sajnos, annak ellen�re, hogy ezeken a vid�keken roppant magas a munkan�lk�lis�g, a helyi lakoss�g legfeljebb abban tev�kenykedik, hogy �vr�l-�vre tavasszal felgy�jtja ezeket a ter�leteket. Val�ban „aktiviz�lni” kellene ezeket a ter�leteket, mint ahogy lakoss�gukat is.

Mi lehet az oka m�gis, hogy a NATURA 2000 ter�letek kijel�l�s�t kritika, s�t gyanakv�s �s felh�borod�s k�s�ri? L�tok n�h�ny okot erre is. A NATURA 2000 h�l�zat szakmai alapjainak ismertet�se val�ban nem kapott kell� nyilv�noss�got, �s ez f�k�nt a sokak �ltal n�zett, hallgatott vagy olvasott m�diumokra igaz. Azt a lapot, amely t�rgyszer�en ismertette a NATURA 2000 szakmai l�nyeg�t, a Term�szetB�V�R-t, sajnos, legink�bb csak a tanulm�nyi versenyekre k�sz�l� di�kok �s tan�raik forgatj�k. Napilapjaink sokszor m�r csak a vissz�ss�gokat jelzik, mert �gy l�tszik, m�g mindig csak ez a „h�r�rt�k�”. Sajnos, ez a cikk is sz�momra azt bizony�tja, hogy egy �vek �ta a hazugs�gok h�l�j�ban �s a hib�s gazdas�g- �s szoci�lpolitika terhe alatt s�nyl�d� orsz�gban m�g a helyes c�lkit�z�s� programok is ellentettj�kre fordulhatnak!

Prof. Dr. Varga Zolt�n egyetemi tan�r
Debreceni Egyetem, TTK, Evol�ci�s �llattani Tansz�k
4010 Debrecen, Egyetem-t�r 1.
zvarga@tigris.unideb.hu