M�r maga az a t�ny is sokat el�rul, hogy a haza term�szetv�delem alatt �ll� egyenessz�rny� rovarfajok 35 sz�zal�k�t megtal�ltuk a Mecsekben. K�zt�k olyan balk�ni �s mediterr�n fajok egy�ttesei is el�fordulnak (�ttelel� s�ska, d�li hegyis�ska, eur�zsiai sztyepr�ti s�ska, szer�ny tarsza, k�rp�ti tarsza, ill�r tarsza, Fuss-p�ksz�cske, keleti p�ksz�cske, f�r�szl�b� sz�cske), amelyek ilyen faji �sszet�telben �s gazdas�gban aligha tal�lhat�k meg m�s hazai �l�helyeken.

E fajok vesz�lyeztetetts�g�t fokozta cs�kev�nyes sz�rnyuk vagy �ppen sz�rnyatlan voltuk, hiszen a zavar�s el�l alig tudnak elmenek�lni. Valamely ter�let term�szetess�g�nek helyi megzavar�sa, elpuszt�t�sa e sz�rnyatlan rovarok sz�m�ra gyakran v�gzetes: a visszateleped�s lass� �s neh�zkes folyamat, vagy �ppen lehetetlenn� v�lik akkor, ha a szomsz�dos �l�helyek m�s t�pus�ak.

A Tubes legkiterjedtebb jellegzetes �l�helyeit a karsztbokor-erd�k, ezek tiszt�sai, sztyeplejt�k �s sziklagyepek t�red�kei k�pviselik. Ezeknek megfelel�en sz�razs�g- �s megkedvel� (-t�r�) fajok uralkodnak a sz�csk�k �s s�sk�k k�z�tt is (�gy a sz�rke r�tisz�cske, kis hegyis�ska, olasz s�ska, pontozott rep�l�sz�cske, zeng� tarl�s�ska, r�vidsz�rny� r�tis�ska stb.).

E m�sutt is gyakori fajok mellett az igazi term�szeti ritkas�gokat, �llatf�ldrajzi �rt�keket a Tubesen is azok a balk�ni �s mediterr�n elterjed�s� s�sk�k �s sz�csk�k jelentik, amelyek e vid�ken �rik el elterjed�s�k �szaki hat�r�t (ilyen a d�li �ttelel� s�ska is), illetve a K�rp�t-medenc�ben m�r csak n�h�ny elszigetelt el�fordul�sukat ismerj�k. �gy p�ld�ul az ill�r tarsz�t a Tubest�l �szakra ink�bb csak a V�rtesb�l ismerj�k, �s a f�nyes olajz�ld d�li hegyis�sk�nak is – a Mecsekt�l �szakra – csup�n 2-3 kis popul�ci�z�rv�ny�r�l tudunk a Dun�nt�lon. A k�rp�ti tarsza a medenc�t keretez� hegykoszor� endemizmusa (azaz csak itt �l� faj), a n�h�ny elszigetelt popul�ci�inak egyike a Tubesen �l. A Mecsekben csak a Tubesr�l ismeretes az ugyan palearktikus elterjed�s�, de orsz�gosan ritka eur�zsiai sztyepr�ti s�ska. A Tubes faunisztikai �rt�kei k�z� sorolhatjuk K�z�p-Eur�pa legnagyobb �s legkisebb termet� rovarfajait, a f�r�szl�b� sz�csk�t �s a hangy�sz t�csk�t is.

K�l�n eml�t�sre m�lt� a Tubes-Misina t�lnyom�an ragadoz� sz�cskeegy�ttese (nagy avarsz�cske, gall�ros avarsz�cske, sz�rke avarsz�cske, n�met sz�cske, karcs� sz�cske), amely – b�r k�zt�k nincs is term�szetv�delem alatt �ll� faj – m�sutt csak elv�tve tal�lhat� ilyen gazdag faji �sszet�telben.

T�bb, �llatf�ldrajzilag �rt�kes fajt (p�ld�ul a eur�zsiai sztyepr�ti s�sk�t, a szer�ny tarsz�t  vagy a k�rp�ti tarsz�t) az ut�bbi �vtizedben m�r nem vagy alig �szlelt�k a Tubesen. Lehet, hogy ebben a Tubes fel� is kiterjed� civiliz�ci�s/urbaniz�ci�s zavar�sok is k�zre j�tszanak. Egy 2003. �vi turistat�rk�p szerint a Tubesre k�r�lbel�l 9-10 �t/�sv�ny vezet fel, nem is tekintve a sz�mtalan jel�letlen egy�b (r�vid�t�) csap�st, sok-sok n�gyzetm�terrel cs�kkentve a term�szetes n�v�nytakar�t, s egyben az �llatok �l�hely�t. A Magas T�tra keleti vonulat�ban, a B�lai-havasok gy�ny�r�s�ges gerinc�n vezet� f� turistautat kor�bban �vekre lez�rt�k, hogy a nagy turistaforgalom okozta term�szeti s�r�l�seknek id�t hagyjanak begy�gyulni. Kem�ny, adminisztrat�v l�p�s – de ki tud jobb megold�st?

Az esetlegesen elkezd�d� lok�tor�p�t�ssel j�r� tov�bbi �l�hely-rombol�s, tapos�s megpecs�teln� a Tubes leg�rt�kesebb, cs�csk�rny�ki term�szetes �l�helyeinek a sors�t. �s ezzel nem csak a sz�mos �rt�kes �l�hely �s �l�l�nyt�rsul�s egyike veszne el term�szeti �rt�keink k�z�l, hanem egy unik�lis, Magyarorsz�gon m�sutt el� ne fordul� szubmediterr�n/mediterr�n �l�helyt�pus t�nne el a haza term�szetb�l.

Nagy Barnab�s

(Forr�s: �let �s Tudom�ny, 2006, LXI. �vf., 40: 1256-1257)