Szigetvár, sem most, sem pedig a múltban soha nem volt az Ormánság része, hanem zselici, pontosabban dél-zselici település. A riporter, az alámondott szöveg és a riport ott is tévedett, hogy most szűnik meg az Ormánság utolsó gimnáziuma, ugyanis az sajnos nagyon régen, 1971-ben megszűnt, mégpedig Sellyén.

Feltehetőleg a riport készítői, összeállítói nem néztek bele az általános iskolai atlaszokba, mert a tévedést azonnal korrigálhatták volna. Bizonyára nem olvasták ifj. Kodolányi János „Baranya népe” című könyvfejezetét sem, amely még 1958-ban jelent meg a Kolta János szerkesztette „Baranya” kötetben. Nos, ebben a fejezetben a szerző, az Ormánság szerelmese és nagy tisztelője világosan felsorolja, hogy pontosan mely települések tartoznak az Ormánság földrajzi térségéhez, itt sem találni Szigetvár város nevét.

Azonban Kodolányi Szigetvárról sem feledkezik meg, egyértelműen zselici településként írja le. Hosszasan fejtegeti a szigetvári térség népi építészetét, az állattartó gazdálkodást, de részletesen foglalkozik a térség öltözködésével is.

Az lehet, hogy napjaink újságíróitól, riportereitől, a hírműsorok szerkesztőitől nem várhatjuk el, hogy Kodolányit olvassanak, bár szerintem, aki hosszabb vagy rövidebb időn keresztül Baranyáról tudósít, annak illene mélyebb tudás szerezni a megyéről.

Ha el nem is olvas valaki egy a mai időkben hosszúnak ítélhető tanulmányt, az új időkhöz, itt vannak új források! Semmi mást nem kell tenni, csak begépelni az internet bármely keresőjébe az Ormánság szót és azonnal két honlapra léphetünk be:

http://www.ormansag.hu/;

http://hu.wikipedia.org/wiki/Orm%C3%A1ns%C3%A1g

Szigetvár nevét itt sem fedezzük fel.

Végezetül pontosítsuk az Ormánság földrajzi helyét: a táj a Dráva és a Fekete-víz által közrezárt terület.

Ha valaki további, mélyebb természetföldrajzi ismereteket szeretne szerezni, akkor tanulmányozza a „Magyarország kistájainak katasztere” című 1990-ben majd 2010-ben megjelent köteteket az MTA[1] Földrajztudományi Kutatóintézete kiadásában.