Abaliget – Jakab-hegy

A sort rögtön az Abaligeti-barlang felszínén kialakított tanösvénnyel lehet kezdeni. A barlang megtekintése után –amely feladat rögtön a tanösvény első állomása is-, a barlang pénztárában beszerzett kis füzet segítségével vághatunk neki túránknak. Már itt az elején eldönthetjük, hogy felkészültségünk alapján a kis, a közepes vagy a nagy tanösvénykört választjuk. Azonban mivel evés közben jön meg az étvágy, menet közben is módosíthatjuk elhatározásunkat, ugyanis a körök egymásba fűződnek. A tájékozódás sem lesz nehéz feladat. Elsőként a barlang melletti kezdő-tábla térképén igazíthatjuk el magunkat, de ez a lehetőség a füzet hátulján is rendelkezésünkre áll. Ezen kívül a szöveg is nyújt az eligazodáshoz segítséget (pl. „az elágazásnál fordulj jobbra!”), valamint a tanösvény-útvonalakon egy felfestett denevér-emblémát is követhetünk. Utunk során így eljuthatunk az egyes állomáshelyekre, ahol a fákra festett számokat találunk. E számok alapján a füzetből elolvashatjuk az adott területrészre vonatkozó információt, valamint az állomások között haladva megfigyelhetjük a jellemző lágy- és fásszárú növényfajokat, állatokat. A nagy kört végigjárva így megismerhetjük a térség geológiáját, növényzetét, állatvilágát, a jellemző gazdálkodási formákat, a táji értékeket vagy éppen a növényzeti övek megfordulásáról vagy a szukcesszióról tudhatunk meg érdekes dolgokat.

Nem kell messze menni Igazgatóságunk legújabb tanösvényének megtekintése érdekében sem. Az orfűi  Malom-múzeum mellől induló Vízfő Tanösvény egy rövid, kellemes séta során mutatja be a vízimalom működését, a helyreállított malom-árok jelentőségét, a Vízfő-barlang geológiai és zoológiai értékeit, források és gyepterületek élővilágát, valamint a területen található égeres láperdő értékeit.

Kicsit kiadósabb, de annál csodálatosabb séta után tekinthetjük meg a Jakab-hegyi Tanösvényt. Az itt kihelyezett 12 tábla segítségével betekintést kaphatunk a térség több millió és több ezer éves múltjába. A távolabbi múltba a földtani értékeket bemutató táblák a viszonylag közelebbibe az avar kori földvárat (amely Európa második legnagyobb földvára) és lakóit, valamint a pálosok itteni tevékenységét bemutató táblák vezetnek el.

Nagy Gábor