A 2025. június 7-én, az e-Acta Naturalia Pannonica 27: 39-46 számában megjelent tanulmánya dokumentálja a Heterarthrus flavicollis (Gussakovskij, 1947) első igazolt magyarországi előfordulását. A szerző a faj levélaknáit fedezte fel platánlevelű juharon (Acer platanoides) Pécsett. Ez a felfedezés kiterjeszti a H. flavicollis ismert déli elterjedési határát a 46-44. szélességi körre, elérve Szerbiát. 

A tanulmány részletezi a H. flavicollis biológiáját, megjegyezve, hogy egy nemzedékű életciklusú (univoltin), és egyedi módon alakítja ki báb gubóját, amely a levél lehullása előtt leválik a levélről. A lárvák monofágok, kizárólag a platánlevelű juhar (Acer platanoides) levelein táplálkoznak, kezdetben csak a felső epidermis alatti mezofillumot fogyasztva, majd szinte az egészet, átlátszó, szabálytalan alakú aknákat hozva létre. Az aknákon belül magányos lárvák fejlődnek, melyeket csökevényes lábak és szklerotizált (megkeményedett) felületek jellemeznek a háti és hasi oldalukon.

A cikk emellett jegyzetekkel ellátott ellenőrző listát is tartalmaz nyolc Magyarországon előforduló Heterarthrus fajról, köztük a H. flavicollis, H. aceris, H. cuneifrons, H. leucomela, H. wuestneii, H. microcephalus, H. ochropoda és H. vagans fajokról. Ezek a fajok jellemzően kicsik (3-7 mm hosszúak) és nyúlánk testalkatúak , lárváik levélaknázók, melyek különféle lombhullató fák, például juharfélék (Aceraceae), nyírfafélék (Betulaceae) és fűzfafélék (Salicaceae) lombozatában fejlődnek. A gubókészítés viselkedésükben megfigyelhető különbségek alapján két csoportba sorolhatók: azok, amelyeknek gubója leválik a levélről a levélhullás előtt, és azok, amelyeknek gubója a levélben marad a levélhullás után is.

A Heterarthrus flavicollis igazolt magyarországi lelőhelyei közé tartozik Budapest (Hűvösvölgy) , Pécs (Tettye, Péter utca, Puskin tér) , és Kaposvár (Fő utca).