| 				| Kvetkez 10 cikk | Elz 10 cikk |   
				
	
		Fontosabb kolgiai alapfogalmak | 
		  | 
		  | 
	 
		| 
			
		 | 
	 
 
 
	
		A rtek, legelk, mezk madarai | 
		Fazekas Imre  | 
		  | 
	 
		| 
A rtek, legelk, mezk nem egyenslyi rendszerek. vszzadokkal ezeltt a gyertynos- s cseres-tlgyesek termhelyein a fk kivgsval, kituskzsval legelket, kaszlkat, szntkat hoztak ltre. Az lland kaszls, legeltets, szntfldi mvels hatsra jellegzetes fajkszlet alakult ki. Rendszeres kutatsuk a Mecsek trsgben mg nem trtnt meg. A kvetkezkben nhny lland s tvonul madrfajt mutatunk be.
			
		 | 
	 
 
 
	
		A gyertynos tlgyesek faunja | 
		Fazekas Imre  | 
		  | 
	 
		
			 
A hegy- s domboldalak prsabb, hvsebb -Ny-i lejtit kiterjedt gyertynos-tlgyesek bortjk. Jellegzetes fszkel madr a kzp fakopncs (a) s szrvnyosan megfigyelhet a karvaly (b). Az erdszli cserjeszintben klt  a bartposzta (c), a bokrok aljban az avarba rakja fszkt a flemle (d). Mr prilisban megjelenik a gyakori kis fehrsvos lepke (e), igen loklis a kis Apoll-lepke (f).		 | 
	 
 
 
	
		Ids fk | 
		Fazekas Imre  | 
		  | 
	 
		
			 
Erdink fontos kulcsforrsai az ids, odvas fk (a), melyek szmtalan llnynek nyjtanak tpllkot, szaporod-  s telelhelyet.
Bkkseink, tlgyeseink maghatroz pillr faja a nagy fakopncs s a fekete harkly (b), melyek kltseikhez minden vben j odt ksztenek. 
 Elhagyott fszkeiket szncinegk (c), csuszkk (d), kk galambok (e), s kormos lgykapk (f) foglaljk el. Itt nevelhetik klykeiket az odlak denevrek (g), s a nappali rkban itt hzza meg magt a nagypele (h). A kellen tgas faodvakban megtelepszik a mkus (i) s gyakran pihen benne a nyuszt  (j) is. 		 | 
	 
 
				 | Kvetkez 10 cikk | Elz 10 cikk |   
				
 |  |