| Fauna : Nagylepkék Észak-Baranyából |
Nagylepkék Észak-Baranyából
Az irodalmi és gyűjteményi adatok alapján a komlói kistérségből eddig 17 család 823 faját sikerült azonosítani. A fajok 5 %-a védett, 5,5 %-a veszélyezetett, s 18,6 %-a ritka. Magyarországról először innen vált ismertté a Chesias legatella D. & S. Az Euxoa vitta Esp. új faj a Dél-Dunántúlon. Az Aporia crataegiL , a Saturnia pyri L. fajokat az utóbbi 50 évben nem gyűjtötték a vidéken. 44 faj áll hazai és közösségi védelem alatt. 4 taxon Európai Uniós (közösségi) jelentőségű lepkefaj, amelyek megőrzéséhez különleges természet-megőrzési területek kijelölése szükséges: Eriogaster catax L., Euplagia (Callimorpha) quadripunctaria Poda, Euphydryas (Hypodryas) maturna L., Lycaena dispar Haw. Erre a területre a Magyaregregy, Kisvaszar és Kisbattyán térsége lenne a legalkalmasabb. További közösségi jelentőségű, szigorú védelmet igénylő fajok: a Parnassius mnemosyne L., a Proserpinus proserpina Pallas, és a Zerynthia polyxena D. & S.
Mimas tiliae
Fazekas Imre: Komlói térség Macrolepidoptera faunájának katalógusa (Lepidoptera) – Catalogue of Macrolepidoptera fauna from Komló area, South-Hungary (Lepidoptera). – Folia comloensis 13: 5–68.
Abstract: [Fazekas, I. (2004): Catalogue of Macrolepidoptera fauna from Komló area (South-Hungary), Lepidoptera. – Folia comloensis 13: 5–68.] – The author summarizes Komló areas Macrolepidoptera fauna for first time. The systematic examination of larger moths and butterflies started more than 1970–2003 years ago. Up to the present 823 Macrolepidoptera species belonging to 17 families have been collected in the area of this small range of Komló. New in the South Transdanubian fauna is Euxoa vitta Esp. This paper summarized all the results published earlier and it also adds new data. A brief faunistical, zoogeographical, eocological and conservational evaluation is presented.
Összefoglalás: A komlói térség Baranya megye legészakibb része, amely 19 települést fog át több mint 300 km2-es területen. Természetföldrajzi értelemben a Mecsek hegység és a Baranyai-Hegyhát keleti, valamint a Völgység nyugati vidékén fekszik. Nagylepkefaunájának kutatása csak az 1960-as években indult meg, amikor Balogh Imre (1967) fénycsapdát üzemeltetett a Komlóhoz tartozó Zobákpusztán. A korábbi időszakokból csak igen szórványos adatokkal rendelkezünk, önálló publikációk nélkül.
A tervszerű múzeumi kutatásokat az 1970-es évek elején indítottam el (Fazekas 1972–1991, 1974–1978, 1976, 1977, 1978abcd, 1979ab, 1980, 1982ab, 1984abc, 1984–1985, 1988, 1991). Igen sok adattal gazdagította a térség faunisztikai ismeretét Balogh (1978) mecseki alapmunkája, amelyben főként Árpád-tetőről és Kisvaszarról közölt új eredményeket. A kisvaszari vizsgálatokat Uherkovich (1977) folytatta tovább, aki később alapos gyűjtéseket végzett a mánfai Nagy-mély-völgyben is (Uherkovich 1984). A komlói térségről, az első szintetizáló munkámban (Fazekas 1982b) „főcsaládonként” foglaltam össze a vizsgálatok 1981-ig tartó eredményeit. Az ekkor ismert fajok száma alig érte el a 700-at.
Jelen munkámban 37 lelőhelyen végzett, három évtizedes kutatási eredményeimet foglalom össze. Ismertetem a térség természetföldrajzi, növény- és állatföldrajzi helyzetét. Elemzem a lepkefauna kvalitatív és kvantitatív összetételét meghatározó fontosabb habitatokat. Bemutatom a védett, veszélyeztetett, ritka és eltűnt fajokat. Természetvédelmi és biodiverzitási szempontból kiemelten foglalkozom a térségi, valamint a közösségi (Európai Unió) jelentőségű taxonokkal. 823 faj rendszertani listájában betűkódokkal adom meg az eddig bizonyított lelőhelyeket. A kérdéses státuszú és előfordulású fajokhoz rövid megjegyzéseket fűzök. A gyűjtőhelyek kutatottsága igen eltérő, több településről egyáltalán nem rendelkezünk adatokkal, ami egyben kijelöli a következő évek feladatait is. Főként a Völgység és a Baranyai-Hegyhát vizsgálata sürgető, ahol a mezőgazdasági területek közötti természetközeli élőhelyfoltok feltárása hozhat komoly faunisztikai eredményeket. A mecseki élőhelyeken főként a ligeterdőkben, a szurdokerdőkben illetve a hegytetők törmeléklejtő erdeiben van szükség tervszerű gyűjtésekre. Tanulmányomat a térségi nagylepkefauna első monografikus összefoglalójának tekintem, amelyet további dolgozatok fognak követni. A vidék lepkefaunájának (Micro- et Macrolepidoptera) átfogó bemutatását könyv formájában kívánom publikálni
Az irodalmi és gyűjteményi adatok alapján a komlói kistérségből eddig 17 család 823 faját sikerült azonosítani. A fajok 5 %-a védett, 5,5 %-a veszélyezetett, s 18,6 %-a ritka. Magyarországról először innen vált ismertté a Chesias legatella D. & S. Az Euxoa vitta Esp. új faj a Dél-Dunántúlon. Az Aporia crataegiL , a Saturnia pyri L. fajokat az utóbbi 50 évben nem gyűjtötték a vidéken. 44 faj áll hazai és közösségi védelem alatt. 4 taxon Európai Uniós (közösségi) jelentőségű lepkefaj, amelyek megőrzéséhez különleges természet-megőrzési területek kijelölése szükséges: Eriogaster catax L., Euplagia (Callimorpha) quadripunctaria Poda, Euphydryas (Hypodryas) maturna L., Lycaena dispar Haw. Erre a területre a Magyaregregy, Kisvaszar és Kisbattyán térsége lenne a legalkalmasabb. További közösségi jelentőségű, szigorú védelmet igénylő fajok: a Parnassius mnemosyne L., a Proserpinus proserpina Pallas, és a Zerynthia polyxena D. & S.
Zerynthia polyxena Proserpinus proserpia Chesias legatella
A kistérségi jelentőségű fajok közül Apamea sicula Turati, az Euchalcia variabilis Piller, az Eudia pavonia L., a Lemonia dumi L., a Limenitis reducta Stgr., a Maculinea arion L., fajok metapopulációinak stabilitása bizonytalanná vált, emiatt helyi élőhely- és fajvédelmi területek kijelölése vált indokolttá.
| |