|
A budafai kőbánya története és földtani jellemzése |
SOÓS JÓZSEFNÉ |
|
A Kelet-Mecsek egyik északi lefutású völgyében, Komló és Pécs között, Mánfa közigazgatási területén egy régi kőbánya bújik meg az erdővel borított hegyoldalak között: a budafai homokkőbánya. Nevét az egykor önálló, 1949-ben Mánfa községhez csatolt településről, Budafáról (1898-tól Pécsbudafa) kapta, melynek egykori közigazgatási területén nyitotta a falu a bányát vagy másképpen kőfejtőt. A cikk megírásának célja az volt, hogy áttekintsem a kőfejtő történetét, a kőzet felhasználásának építészeti területeit valamint bemutassam geológia vonatkozásait. Ugyanakkor szeretném felhívni a földtani turizmus után érdeklődök illetve az egyetemi oktató és hallgatók figyelmét a kőfejtő meglátogatására, tanulmányozására. (2014.04.25.)
|
Szénhidrogén-migráció nyomai Pécsvárad környékén (2012. október) |
|
|
A jura időszakban a Mecsek hegység a Tiszai-egységrészeként a Tethys északi selfjén, az európai lemez D-i peremén helyezkedett el. A sinemuri korszak kezdetén a területen felerősödött a transzgresszió, melynek egyik oka az általános vízszintemelkedés, de a terület felgyorsuló süllyedése is hozzájárult a tengerszint növekedéséhez. A tenger térnyerésével a terrigén anyag forrásterülete távolabb került, az üledékképződés egy nyílt,mélyebb medencében folytatódott, aminek következtében finom szárazföldi törmelékanyag és biogén karbonátos iszap halmozódott fel együtt, így létrehozva a foltos márgát(allgäui fácies). Képződése a self külső, mélyebb részén, a vihar hullámbázis alatt mehetett végbe, s a Mecseki Kőszén Formációra települt márgarétegekből (Vasasi Márga Formáció, ún. fedőmárga) fokozatos átmenettel fejlődött ki. Az összletben felfelé haladva fokozatosan nő a mésztartalom és erősödik a foltosság.
|
Andezitbánya a Mecsekben |
Fazekas Imre - Soós Józsefné |
|
Kitaibel Pál, a tudós polihisztor kutató, már a 18. század végén említést tesz a komlói „Macskalikak” határrészben működő andezitbányáról. Természetesen akkori mérete nem hasonlítható össze a mai bányáéval, de ez is mutatja, hogy már a középkor végének embere is felismerte e kőzet széles körű alkalmazhatóságát.
A komlói andezit jelentőségét az adja, hogy gazdaságosan állítható elő belőle bármilyen szemcseméretű zúzott kő, így kiválóan alkalmas vasúti pályák, közlekedési utak, autópályák alapozására, finom zúzalékát pedig az aszfaltba, illetve betonba keverve használják. A kőbánya hatalmas andezit-készlete az autópálya-építések és útfelújítások számára megbízható nyersanyagbázist, Komló térsége számára pedig fontos és reményt keltő természeti erőforrást jelent.
|
A Zengő és térsége |
Fazekas Imre |
|
A Zengő és térsége a Mecsek hegység egyik legváltozatosabb területe. Földtani értékei közül kiemelkedik a Köves-tető fonolitja és komlói kőbánya 19-20 millió éves hasadékvulkánja (amfibolandezit).
A hegycsúcsokon (jura mészkő) reliktum jellegű hársas törmeléklejtőerdő maradványok bújnak meg, az északi, hűvösebb oldalakat kiterjedt bükkösök uraljak, melyek gyertyános-tölgyesekbe mennek át. A déli lejtőkön szubmediterrán flóra- és faunaelemekben gazdag cseres-tölgyesek dominálnak. |
Lapisi Mészkő Formáció (241-240 millió év) |
Soós Józsefné |
|
Fotó: Melegmányi-völgy
A formáció nevében szereplő mészkő minden környékbeli lakos előtt jól ismert: ebből áll az a dróthálóval letakart hatalmas sziklafal, mely a pécsi műút Árpád-tető alatti szakaszán, az út északi oldalán látható. Ez a mészkővonulat nyugat felé egészen Abaligetig tart, és ebbe vágódott bele a mánfai Árpád-kori templomtól, illetve a Cifra-malomtól délre húzódó Melegmányi-völgy és Nagy-Mély-völgy felső szakasza is.
|
| |