A Komlosaurus

A k�s�bb t�megesen el�fordul� l�bnyomok k�z�tt a Komlosaurust�l alapvet�en elt�r� nyomt�pusok mellett olyanok is el�ker�ltek, amelyekn�l a jellegzetes tridactyl fel�p�t�s m�retben, morfol�gi�ban, �s ujjsz�mban �tmeneti, vagy v�gs� esetben �j t�pusoknak min�s�ltek. A jelen tanulm�nyban is k�vetett, klasszikus morfot�pus-m�ret kateg�ri�kban elk�l�n�thet� l�bnyomt�pusok tanulm�nyoz�sakor egyre ink�bb felmer�lt a gyan�, hogy azok egyr�sze a Komlosaurus-hoz tartozik, s ily m�don ez a h�ll� a val�s�gban �tujjas (pentadactyl), funkcion�lisan pedig �ltal�ban h�romujj� (tridactyl) volt (KORDOS, 1996, 1997, 1999, 2000).

A Komlosaurus morfol�gi�t mutat� l�bnyomok m�rete (hossz�s�ga) a 80 mm-t�l a 300 mm-ig, a k�t l�bnyom k�z�tti l�p�snyom t�vols�g, pedig a 40 cm �s a 100 cm k�z�tt mozog. Gyakoriak az aszimmetrikus ujjlenyomatok, a talplenyomat hossz�s�ga rendk�v�l v�ltoz�, �s sz�mos egyedi morfol�giai jellegzetess�g is kimutathat� k�l�n�sen az utols� ujjperc nyom�n�l. Igen sok "tipikus" Komlosaurus nyomn�l gyenge, vagy hat�rozott form�ban kimutathat� volt a talplenyomatb�l kiindul�, h�trafel� ir�nyul� I. �s V. ujjpercek nyoma. Ily m�don a Komlosaurus diagnozis�ban szerepl� jellegzetes h�romujj� lenyomatot ad� dinoszauruszb�l �t ujjat visel� �sh�ll� lett.

A Komlosaurus l�bnyomai

A kutat�sok jelenlegi �ll�sa szerint (1) a I-III-IV. ujjak jellegzetes tridactyl, keskeny, �velt morfol�gi�j�t mutat� apr�, kicsi, k�zepes �s nagyobb m�ret� nyomok (1.1-2-3. �bra; KORDOS, 1999, t�pus I-II-III, �s IX.), valamint a szint�n k�l�nb�z� m�ret�, a Komlosaurus ujjlenyomat�nak jellegzetes form�it is mutat�, n�gy vagy �tujjas nyomok (1.4-5 �bra, 2.5. �bra; KORDOS, 1999, t�pus IV-V.) egyar�nt a Komlosaurus carbonis-nak nevezett (KORDOS, 1983) taxonba tartoznak.

�rta: Kordos L�szl�

Irodalom:

Kordos L. (2005): �sh�ll�k l�bnyomai a Mecsekben. In: Fazekas I. (szerk.): A koml�i t�rs�g term�szeti �s kult�rt�rt�neti �r�ks�ge. - Regiografo p. 75-90.