Történeti vázlat

·        1905-ben kérvényt nyújtottak be a város tanácsához, hogy a Mecsek déli lejtőjén szüntessék be a fakitermelést, és csak „az elélt fák pótoltassanak újabb ültetésekkel.”.

·        1909-ben elkezdték a körzetben lévő természeti értékek összeírását Ennek során védendő „természeti emléknek” minősítették a pécsbányatelepi „ezeréves” gesztenyefát és a mánfai Kőlyukat.

·        1911-ben a rohamosan pusztuló mecseki flóra megőrzése érdekében az egyesület megkereste az iskolaigazgatókat, hogy „tiltsa el a növendékeknek a virágásóval való botanizálást, hogy növénygyűjteménybe nem szükséges minden virágnak gyökere, gumója, sőt ott azok fel sem használhatók.”. Megkeresték a rendőrséget is, hogy tiltsák meg a mecseki virágok piaci árusítását.

·        1933-ban, az egyesület 1906-ban alapított Madárvédő Osztálya, elsőként az országban a Dömörkapunál mintaszerű madárvédelmi telepet létesített, mely később több helyszínen is működött. Az évek során több száz madárodút helyeztek ki a hegységben (az első magyar Fészekodúgyár is a kelet-mecseki Kárászon jött létre 1906-ban!), a megfigyeléseiket pedig a Madártani Intézettel közösen dolgozták fel.

Kühnel Márton fészekodú gyárának szórólapja 1930-ból: "fejléc" (Fotó: Fazekas)

·        Az 1933-as évkönyvben megjelent Reuter Camillo írása: Természetvédelem a Mecseken címmel. Ebben a természetvédelmi törvény megjelenésének sürgetése mellett Kaán Károly 1931-es, Természetvédelem és természeti emlékek című alapművében megismert tematika alapján (reservációk, műemlékek, barlangok, egyes fák, szikla-alakulatok, források, víznyelők, kilátó helyek, visszhangos helyek, jellemző növények, állatok) részletesen felsorolja a mecseki vonatkozásokat.

·        1934-ben „elsőnek a magyarországi turista egyesületek közül Természetvédelmi Osztályt alapított”. Az elnök Reuter Camillo, a titkár Horvát A. Olivér lett. Számtalan kiadvánnyal, ismeretterjesztő előadással próbálták a természetvédelem ügyét népszerűsíteni. Személyükben tulajdonképpen a mecseki természetvédelem két legnagyobb alakját tisztelhetjük.

·        1941-ben a Természetvédelmi Osztály Pécs Szabad Királyi Város polgármesteréhez fordult a „zergevirág (Doronicum) és kosborfélék (Orchidacea), valamint a Mecsek összes tövestől szedett virágainak védelme érdekében”. A polgármester - Dr. Esztergár Lajos - az Országos Természetvédelmi Tanácshoz továbbította a kérelmet, amely hamarosan megadta a védettséget.

·        1945-ben a Természetvédelmi Osztály a mélyvölgyi, melegmányi és a páfrányosi területek védetté nyilvánítását javasolta az Országos Természetvédelmi Tanácsnak. Beadványukra kitérő választ kaptak. Az egyesület átmeneti megszűnése előtti utolsó jelentésükben azt írták: „remélik, hogy ennek a késedelemnek nem lesz helyrehozhatatlan következménye.”.

Természetesen nem csak a Mecsek Egyesülethez voltak köthetők a természetvédelem mecseki eseményei, eredményei. 1923-tól 1949-ig a természetvédelem térségi feladatait a m. kir. erdőigazgatóságok látták el (1950-től 1961-ig állami erdőgazdaságok).

Közben az állami természetvédelem első hivatalos szervezeteként 1939-ben miniszteri tanácsadó testületként létrejött az Országos Természetvédelmi Tanács, melynek alapító tagjai között Reuter Camillót is megtalálhatjuk. Hamarosan a pécsi bizottság is megalakult, amely helyi szinten is az első állami természetvédelmi szervezetnek tekinthető.

Az országban Debrecen és Szeged után harmadikként Pécsett jelöltek ki hatóságilag védett területet. Az OTvT koordinálásával megszületett 73.185/1940. FM. számú rendelet a pécsi Istenkút-forrás és környezetének védelmét mondta ki.

Az 1941-ben védetté nyilvánított Abaligeti-barlang felszíne Természetvédelmi Terület és az 1957-ben létrejött Melegmány-völgy Természetvédelmi Terület után 1961-ben átalakult a főhatóság. Az addigi államerdészeti (FM) irányítás után a 18/1961. sz törvényerejű rendelettel létrejött az Országos Természetvédelmi Hivatal, mely dél-dunántúli körzetének főfelügyelője ifj. Reuter Camilló volt.

Országos jelentőségű védett területek a Mecsekben

(Grafika: Fazekas, 2006)

A Hivatal 1973 és 1979 között a körzeteket fokozatosan természetvédelmi felügyelőségekké szervezte át. 1979-től az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal területi szerveként a Dél-dunántúli Környezet- és Természetvédelmi Felügyelőség tevékenykedett Pécsett, majd a Dél-dunántúli Környezetvédelmi- és Vízügyi Igazgatóság keretein belül működött állami természetvédelmi szervezet, melyből 1990-ben alakult meg az önálló Dél-dunántúli Természetvédelmi Igazgatóság.

Az utolsó, 2005-ig tartó ciklus 1996-ban kezdődött, amikor a Duna-Dráva Nemzeti Park létrejötte után az elsőfokú természetvédelmi hatóság neve Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságra változott.2005 január elsejétől a természet- és tájvédelmi hatósági jogkörök átkerültek a regionális "zöldhatóságokhoz", esetünkben a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez. Itt a hatósági, szakhatósági munkát a Természet- és Tájvédelmi Osztály végzi. A nemzeti park igazgatóságok kezelési, szakértői, ellenőrzési, oktatási, idegenforgalmi és kutatási feladatokat látnak el."

ÚJ hír

2007. júliusában megjelent a Mecsek természetvédelmét bemutató új tanulmány:

Nagy Gábor - Fazekas Imre (2007): Természetvédelem a Mecsekben. - Acta Naturalia Pannonica 1: 3-60.

Összesen 511 védett növény- és állatfajt mutat be a tanulmány, több térképpel és fényképpel.

A kiadvány 1500 Ft-os áron on-line az alábbi címen rendelhető meg.

regiograf@gportal.com