Fauna : A Mecsek szitakötő faunája |
A Mecsek szitakötő faunája
Kétcsíkos hegyi szitakötő - Cordulegaster heros
A Mecsek szitakötő faunáját többségében széles elterjedésű fajok alkotják, viszonylag kevés a főleg középhegységekre jellemző taxon. Ilyen elsősorban a Cordulegaster heros, de ide sorolhatók pl. a Calopteryx virgo, a Pyrrhosoma nymphula és az Aeshna cyanea is. Ugyanakkor nem hiányoznak a faunából az inkább sík vidékeken élő fajok (pl. Anaciaeschna isosceles, Brachytron pratense, Crocothemis servilia stb.) sem.
A hazai szitakötő taxonok 9 faunaelem-csoporthoz tartoznak (Dévai 1976). A Mecsek faunájában a holomediterrán és a pontomediterrán faunaelemek dominálnak, csaknem azonos fajszámmal (14 és 13 taxon). Jelentősek még a nyugat-szibiriai, a szibiriai és a ponto-kaspi faunaelemek is (9, 7 és 6 taxon). Ezzel szemben mindössze 2 faj képviseli az atlantomediterrán faunaelemeket. Adriatomediterrán, mongóliai és eremiális faunaelemek egyelőre nem kerültek elő a hegységből.
A szitakötők (több más állatcsoporthoz képest) a külső környezeti tényezőkkel szemben viszonylag kevésbé érzékenyek. Az emberi tevékenység a Mecsekben is leggyakrabban a különböző műszaki beavatkozások (mederszabályozás, mederkotrás, növényállomány gyérítés stb.) járnak a biodiverzitás csökkenésével, aminek egyes esetekben súlyos következményei lehetnek a szitakötőkre is.
Erdei szitakötő - Ophiogomphus cecilia (Grafika:Fazekas I.)
A kétéltű rovarok közé tartozó, nagy egyedszámban előforduló szitakötők mind a vízi, mind a szárazföldi ökoszisztémában fontos szerepet töltenek be. A lárvák és a kifejlett szitakötők egyaránt ragadozók, az imágók különösen jelentősek az ember számára kellemetlen vagy káros rovarok (pl. különböző legyek, bögölyök, csípőszúnyogok stb.) elszaporodásának megfékezésében. Nem hallgathatjuk azonban el, hogy főleg a nagyobb testű lárvák kárt okozhatnak pl. halivadék nevelő tavakban.
A Magyarországon előforduló 65 szitakötőfaj közül jelenleg 23 taxon tartozik a védett állatok közé. Közülük öt szerepel az ún. Berni Egyezményben. A Mecsekből 16 védett taxont tartunk nyilván, ami egyértelműen a hegység szitakötő-faunájának értékességét bizonyítja.
A Berni Egyezményben szereplő szitakötők közül három (Gomphus flavipes, Ophiogomphus cecilia, Leucorrhinia pectoralis) a Mecsekben is előkerült, azonban közülük a Gomphus flavipes valószínűleg nem él a hegységben, feltehetően kóborló egyede került a hálóba a Misinán. A Mecsek faunájának kiemelkedő jelentőségű tagja a kétcsíkos hegyi szitakötő (Cordulegaster heros), mely az egyetlen hazai 100 ezer forint eszmei értéket képviselő Odonata.
Irodalom
TÓTH S. (2006): A Mecsek szitakötő faunája (Odonata). In: Fazekas I. (szerk.): A Mecsek állatvilága 1. - Folia comloensis 15: 35-42.
|