Rejtélyes vagy nem a Mecsek neve?
Pesti János a BAMA 2014. november 20-án megjelent írásában reflektált a november 5-én – szintén a BAMA-ban megjelent cikkemre. A szerző szerint azt állítottam, hogy „Rejtélyes a Mecsek nevének eredete”, s ezt rosszul tudom. Nem kívánok Pesti Jánossal akadémikus vitába keveredni a Mecsek hegység nevének eredetéről, de megjegyzem, Pesti János vagy felületesen olvasta az ominózus cikket, vagy számomra ismeretlen okból tévesen értelmezte.
Ha figyelmesen végig olvasta volna a cikket, akkor észrevette volna, hogy az két részre tagolódik.
Bevezetője, amolyan szerkesztőségi „felvezető”, s csak ezt követően jelenik meg az én írásom és ebben semmi olyan nincs, melyet Pesti Úr kritikailag illetett, hiszen Pesti Jánostól újabbat nem tudtunk meg.
Jelzem, hogy nem vagyok nyelvész, azonban hosszú évtizedek óta főleg biogeográfiai kutatásokkal foglakozom, ezért régóta keresem a Mecsek hegység egykori római korból származó latin nevét. Szakmai körökben jól ismert, hogy Sopianae a római időkben fontos útvonalak kereszteződésében volt. Valószínű, hogy a hegységet átszelő egyik út a mai Hosszúhetény és Zobákpuszta vonalában az Egregyi-völgyön át haladt északi irányba, a másik útvonal pedig Bonyhád felől kerülte meg a Mecseket.
Számomra elképzelhetetlen, hogy egy ilyen hatalmas hegységet az őslakosok, a rómaiak vagy a romanizált lakosság nem nevezett meg. Lehetséges, ha valaki útra kelt Aquincum-ból vagy Arrabona-ból és Sopianae-be kívánt eljutni, nem tudta, mi annak a hegységnek a neve, amelyik sűrű erdőkkel borított, nehezen járható? Akárhogy is volt, ez számomra teljesen életszerűtlen. Főleg, amikor a korabeli történetírók zord tájakról, végeláthatatlan erdőkről és hideg éghajlatról tudósítanak.
Nem teljesen eldöntött kérdés még, hogy pontosan mikor és hogyan történt az egykoron virágzó Pannónia politikai feladása és mikor szűnt meg a római élet a volt tartomány területén. Mi történt a romanizált lakossággal, az V. század eleji hun térfoglalás hogyan érintette például Sopianae-t?
Kérdéses az is, hogy korabeli helynevek meddig maradtak fenn, meddig és milyen formában éltek tovább.
Ebben az értelemben teljesen indifferens Pesti János azon mondata, amikor így ír Klemm Antal tanulmányával kapcsolatban: „Feltételezésével az a legnagyobb baj, hogy amikor vidékünk a római birodalomhoz tartozott, a magyarság őshazája még keleten volt.
Római utak (Forrás: Pannónia régészeti kézikönyve, 1990)
Így a magyarok nem találkozhattak Pannónia lakóival, és nem vehették át tőlük a Mersetum nevet.” Itt valami alapos félreértés van, hiszen ilyet senki sem állított, s az egész megközelítés életföldrajzi kontextusban is hibás.
Hogy hol és mikor találkozhattak a „magyarok” Pannónia lakóival, arról nem hiszem, hogy itt és most kellene eszmét cserélni, főleg míg László Gyula-féle kettős honfoglalás teóriája ennyire a viták kereszttüzében van.
Azon nyelvi-, nyelvészeti fejtegetés, miszerint a Mecsek hegység nevét egy bizonyos Mihály nevű személy becézőnevéről kapta, az vagy igaz, vagy nem. A hangtani megközelítés nem kimondottan meggyőző. Az, hogy eddig nem kerültek elő megfelelő dokumentumok a 15-16. századot megelőző korokból, még semmit sem bizonyít arról, hogy a hegységnek nem volt római neve.
Nem tudom, és nem is tisztem, hogy eldöntsem, hogy Klemm Antalnak vagy Pesti Jánosnak van-e igaza. Az viszont tudom, hogy a racionális kételkedés minden tudományág egyik fontos alappillére. Korábbi és jelen írásom is csupán erről szól, nem pedig arról, hogy ki őrzi bölcsek kövét, főleg akkor, amikor az évezredek homályában szinte alig látunk valamit. Bár sok mindent tudunk, de egy-egy új régészeti lelet, vagy egy írásos nyelvi emlék akár minden eddig ismeretünket is felülírhatja. Lehet, hogy Sopianae rómainak vélt neve nem is római, hanem kelta?
Fazekas Imre
A korábbi cikkek forrásai:
http://www.bama.hu/baranya/kozelet/kutatjak-de-egyelore-rejtely-honnan-szarmazik-a-mecsek-neve-580185
http://www.bama.hu/helyi-ertek/postabontas/nincs-rejtely-a-mecsek-nevenek-eredeteben-582695
|