|
A pécsi mamut kalandos története |
|
2013.10.31. 21:46 |
A pécsi mamut megtalálásának története 1928-ra nyúlik vissza, amikor Pécsbánya telepen, a homokbányában, a munkálatok közben egy csontvázra bukkantak.
A feltárásban, a leletmentésben elévülhetetlen érdemeket szerzett Rihmer László bányamérnök, geológus és jogász. Bíró József bányamérnök egy átfogó tanulmányba sűrítette össze Rihmer László élettörténetét, a II. világháború utáni kommunista diktatúra túlkapásait, miközben végig vezet bennünket az egyedülálló ősmaradvány kalandos sorsán (a szerkesztő).
|
Ősmaradványok a Pécs melletti Kozármislenyből |
Sütöné Szentai Mária |
2013.07.16. 21:07 |
„A new occurrence of a classic „Árpád-type” mollusc fauna from the Upper Miocene of Kozármisleny, southern Hungary” címen angolul jelent meg cikk a Geologica Croatica (2013, 66/2: 111–118) zágrábi tudományos folyóiratban, Katona Lajos Tamás, Kovács János, Magyar Imre és Sütőné Szentai Mária szerzőktől.
„A klasszikus Árpád-típusú mollusca fauna új lelőhelye Kozármislény (Dél-Magyarország) felső miocén rétegeiben” c. tanulmány tartalmáról rövid tájékoztatást ad Sütőné Szentai Mária micropalentológus a hazai olvasóknak, különösen azokra gondolva, akik földtani és őslénytani értékeink iránt érdeklődnek. (A szerkesztő)
|
Új megkövesedett fatörzsmaradvány |
Fazekas Imre |
2007.05.01. 11:43 |
Megkövesedett fatörzs maradvány a Nyugat-Mecsekből (Bakonya).
|
A mecseki fogascetek |
Kazár Emese |
2006.11.30. 22:47 |
A Kárpát-medence Cetacea anyagának első átfogó feldolgozása Johann-Friedrich Brandt nevéhez fűződik. Műveiben (BRANDT, 1871, 1873, 1874) a Bécsi-medence fosszilis cetjeit dolgozta fel, csakúgy, mint néhány évtizeddel később, ma már klasszikusnak számító munkájában ABEL (1899). A Bécsi-medencei anyag harmadik, egyben utolsó áttekintését PIA & SICKENBERG (1934), valamint PIA (1937) végezte el. A XIX. és XX. század fordulóján több neves magyar geológus járult hozzá az akkori Magyarország területéről előkerült cetleletek kutatásához (BÖCKH, 1899; KOCH, 1900, 1903, 1904; KADIĆ, 1904; PAPP, 1905), ezt követően azonban a sokasodó leleteket elsősorban irodalmi áttekintésekben, és nem rendszertani revíziók keretében dolgozták fel (KORDOS & SOLT, 1984; KORDOS, 1992).
|
Ősmaradvány kutatás a Mecsekben (I-II. rész) |
Sütő Zoltánné |
2006.11.26. 16:08 |
Jakab-hegy
Írta: Sütő Zoltánné, micropaleontológus
Földünk élővilágának sokféleségét a biológia, az élet tudománya által ismerhetjük meg. A földbe zártan évezredek, és évmilliók kövületeit a földtan vagy geológia tudományán belül az őslénytan kutatása öleli fel. A paleontológusok és mikropaleontológusok összetett feladata, a kőzetekbe zárt kövületek (fosszíliák) alapján meghatározni a kőzettestek keletkezési körülményeit és közvetett módon a kőzettestek, vagy rétegek korát. A testfosszíliák (szemmel látható kövületek) voltak az elsők, amelyeket a tudósok megismerhettek, a fajokat térben és időben el tudták helyezni. A mikrovilág felfedezése csak a mikroszkóp felfedezését követően indulhatott el. A mikroszkópikus lények kutatása később szükségessé is vált, a természettudományok minden ágában, a mélyfúrásos kutatás fellendülését követően. Megértjük ezt, ha tudjuk, hogy a fúrásos kutatásnál, a fúrómag, a kőzetből egy 10 cm-es átmérőjű keresztmetszetet mutat meg (vagy kisebbet), tehát nagy szerencse kell ahhoz, hogy egy nagyméretű maradvány éppen benne legyen. Egy gyufásdoboz tömegű kőzetben – szerencsés esetben – a mikroszkópikus maradványok tömegére számíthatunk.
Sokszor tapasztalhattuk, hogy egyetlen vizsgálati módszer sem mindentudó. A geológusok, geofizikusok, paleontológusok egymástól látszólag különböző speciális kutatása csak akkor lehet eredményes, ha képesek integrálni eredményeiket. Jövője a komplex vizsgálatoknak van, hogy azzal a természet sokféleségének egy részletébe bepillanthassunk.
|
A mecseki dinoszaurus |
Dr. Főzy István |
2006.10.18. 20:30 |
(Forrás: www.eletestudomany.hu)
A mai Magyarország területén a jura időszakot többnyire olyan tengeri képződmények – mészkő, márga és kovakőzetek– képviselik, amelyekből hiányoznak a szárazföldi őshüllők maradványai. Ám a Mecsek-hegység lábánál, Pécs és Komló térségében, ahol mintegy 200 millió évvel ezelőtt tengerparti mocsarak terültek el, megőrződtek a dinoszauruszok nyomai. Szó szerint nyomokról van szó. A jellegzetes lábnyomok alapján leírt háromujjú őshüllő a Komlosaurus carbonis nevet kapta.
|
Komlosaurus carbonis KORDOS, 1983 |
Dr. Kordos László |
2006.10.02. 23:14 |
A Komlosaurus carbonis Kordos, 1983 holotypus példánya az 1966-ban a vasasi külfejtésben Wein Gy. által megtalált, majd Tasnádi Kubacska A. által a Magyar Állami Földtani Intézetbe szállított lábnyomos tömb szétesése után újonnan előkerült, a V.12692 (Vt. 88.) leltári szám alatt nyilvántartott lábnyom pár (KORDOS, 1983). Az egyébként gyenge megtartású, de a jellegzetes morfológiai karaktereket ennek ellenére is hordozó lábnyomok ismeretét kiegészítette a Komlóról 1980-ban előkerült kitűnő minőségű lenyomat és annak fedő másolata (KORDOS, 1983). Mindezek alapján a Komlosaurus carbonis-nak elnevezett új dinosaurus ichnotaxon diagnosztikai jellegzetessége volt (1) a többi ismert alsó-jura lábnyomhoz viszonyítva a kis-közepes méret, (2) a háromujjúság (tridactyl), (3) a kétlábon járás (bipedalizmus), (4) a keskeny, ívelt és szimmetrikus ujjlenyomatok, és (5) a nyújtott, lekerekített talpnyom.
A szerkesztő megjegyzése: Az Élet és Tudomány LXVIII. évf. 18. szám, 2013. május 3-i lapszámban új írás olvasható " Csak lábnyomaikat ismerjük" címmel.
Írta: Ősi Attila
|
Egy titokzatos mamutfog... |
Fazekas I. |
2006.10.02. 15:43 |
A mamutfog restaurálása
(Soós Józsefné munkában)
A mamutfog egy komlói építkezésre szállított homokból került elő, melyet állítólag Pácsváradon bányásztak. A lelet további vizsgálatára, a lelőhely részletes feltárására nem került sor. |
| |