B  O  T  A  N  I  K  A  I       K  �  Z  L  E  M  �  N  Y  E  K

A   KIR.  M.  TERM�SZETTUDOM�NYI    T�RSULAT

N�V�NYTANI SZAKOSZT�LY�NAK FOLY�IRATA

 VIII.  K�TET,  1909.  IV.  20.   2.  F�ZET

__________________________________________________________________________________

 Eml�kez�s Nendtvich Tam�sr�l

�tven �ve, hogy Nendtvich Tam�s nincs az �l�k k�zt; �letrajz�t, munk�lkod�s�t kell�k�p t�rgyal� k�zlem�ny ez id�ig azonban m�g nem jelent meg. Pedig a magyar botanika t�rt�net�ben Nendtvichnek is m�lt� helyet kell elfoglalnia, mert � ama �tt�r�k k�zt volt, kik Kitaibel ut�ni id�ben, a m�lt sz�zad els� fel�ben haz�nk n�v�nytani megismer�s�re ir�nyul� mozgalmat megind�tott�k.

Nendtvich Tam�s keresked�-csal�d gyermeke; atyja, Krist�f, v�szonkeresked� volt K�sm�rkon. Sz�letett K�sm�rkon 1782-ben, meghalt P�csett 1858. aug. 3-�n. K�z�piskolai tanulm�nyait a k�sm�rki protest�ns gimn�ziumban v�gezte, amely int�zet adta Hazslinszky Frigyes-t is nemzet�nknek.

Nendtvich mint fiatal gy�gyszer�sz 1805-ben ker�lt P�csre, hol mindj�rt hozz� is l�tott a Mecsek �s Baranya fl�r�j�nak tanulm�nyoz�s�hoz. Nendtvich Gyula, moh�csi m�rn�k �r, a boldogultnak egyetlen �l� fia, hozz�m int�zett level�ben a k�vetkez�ket �rja: „Ap�m rendk�v�l nagy f�rads�ggal �s nagy k�lts�ggel �sszebarangolta Baranya v�rmegy�t �s Szlav�nia nagy r�sz�t, k�l�n�sen a Feketehegyet, az ottani nagybirtokos Prandau b�r� testv�rek, L�szl� �s K�roly t�mogat�s�val �s a Jankovich-ok sz�vess�g�vel. Heteket �s h�napokat t�lt�tt a legvadabb vid�keken”.

Nev�t a m�lt sz�zad elej�n a tudom�nyos k�r�k nagyon j�l ismert�k; �sszek�ttet�sben �llott haz�nk nevesebb botanikusaival. �gy Sadler-rel is. Neki k�ld�tte el a Mecseken tal�lt, k�l�n fajk�nt meg�llap�tott Doronicum-ot. Sadler a meg�llap�t�st helyben hagyv�n, Doronicum Nendtvichi Sadler l�n a n�v�ny neve. A vir�gz� Mecsek Egyes�let Nendtvich ir�nti h�l�b�l a Doronicum-ot v�lasztotta egyes�leti jelv�ny��l.

Ha tekintj�k azt, hogy a m�lt sz�zad elej�n mennyire visszamaradt n�lunk a tudom�nyos szellem, szinte csod�lhatjuk, hogy Nendtvich oly �nzetlen�l a botanika m�vel�inek sor�ba l�pett. Irodalmilag keveset dolgozott; irodalmi bab�rokra, dics�s�gre nem v�gyott soha. A tudom�nyt mag��rt a tudom�ny�rt, a term�szetet mag��rt a term�szet�rt szerette. „P�csnek lepk�i �s vid�k�khezi viszonyaik” cz�m� �rtekez�s�ben mondja: „Azonban az ember mit nem �ldoz sokszor hajland�s�gainak s szenved�ly�nek? �s mi�rt ne tenn� azt szint�n a tudom�ny kedv��rt is? minekut�na a tudom�nyos rovar�sznak f�radhatatlans�ga am�gy sem indul nyeres�gv�gyb�l, hanem azon nemes �szt�nb�l, melyn�l fogva a tudom�nyoknak is �ldozni, a k�zj�hoz valamivel j�rulni k�v�n �s a sz�p term�szetet szint�gy annak v�getlen b�lcsess�g�, j�s�gos teremt�j�t munk�lataiban megismerhesse �s tisztelhesse. Egyed�l ez jutalma a tudom�nyos �s egyszersmind erk�lcs�s embernek”. A tudom�nynak min� �nzetlen szeretete sug�rzik ki ezen sorokb�l.

Munk�ss�g�nak eredm�nye ama n�gy �rtekez�s, melyet a magyar term�szetvizsg�l�k VI. p�csi nagygy�l�s�n 1845-ben mutatott be. Ezek: P�csnek lepk�i �s vid�k�khezi viszonyaik. P�cs �s k�rny�k�nek vir�nya. Barany�nak fanemei. A gy�m�lcsteny�szt�s jelen �llapota P�cs k�rny�k�n.

Nendtvich Tam�st a term�szettudom�ny minden �ga �rdekelte. Munk�ss�g�nak s�lypontja azonban a botanik�ra esett. Gy�jtem�nye a nemzeti m�zeumba ker�lt.

P�cs fl�r�j�t t�rgyal� �rtekez�s�ben 1100 n�v�nyn�l t�bbet sorol f�l, dacz�ra, amint mondja „Fl�ra nevend�kei felkeres�s�ben Barany�nak alig vizsg�l�m meg m�g csak hatod r�sz�t”. „Barany�nak fanemei” cz�m� �rtekez�s�ben Baranya f�ir�l sz�mol be. Az �sszegy�jt�tt, meghat�rozott fajok sz�r�tott p�ld�nyait akkor be is mutatta. Ezt a fagy�jtem�nyt a p�sp�ki k�nyvt�rban mai napig meg�rizt�k.

Nendtvich kiv�l� gy�m�lcstermel� is volt; Baranya v�rmegye 1840-ben e t�ren el�rt eredm�nyek�rt k�zgy�l�sileg kit�ntette. H�rom nagy gy�m�lcs�s kerttel b�rt, melyekb�l j�kora r�szt botanikai kert�l haszn�lt.

A n�v�nytan ir�nti szeretetet gyermekeibe is beoltotta. Sadler J�zsef ugyancsak 1845-ben a term�szettud�soknak P�csett tartott gy�l�s�n a kosbornem�ekr�l sz�l� �rtekez�s�ben mondja: „Ide j�rul m�g azon n�v�nyekre n�zve classzikus f�ld, mellyen jelenleg �sszegy�lekezt�nk s mellyet m�r r�gen, jelenlev� �gyfel�nk Nendtvich Tam�s p�csi gy�gyszer�sz az � szinte olly munk�s, mint tanult fiaival �s seg�deivel, kikben a term�szeti tudom�nyok ir�nti szeretetet kifejteni tudta, annyira kizs�km�nyolt, hogy orvosdoctor Nendtvich Pesten inaugur�lis �rtekez�s�ben P�cs vid�k�nek n�v�nyeit el�sz�ml�lhat�, mellyek k�z�tt sz�mos kosbornem�ek, t�bb ritka �s egy eg�szen �j faj tal�ltatik”.

Sadler itt Nendtvich K�roly-ra, az 1892-ben elhunyt m�egyetemi tan�rra gondolt, ki fiatalabb �veiben, 1836-ban adta ki a k�vetkez� �rtekez�s�t: „Enumeratio plantarum in territorio Quinque Ecclesiensi sponte crescentium, praemisso tractatu generali de natura geognostica montium deque situ, climate et vegetatione ejusdem regionis, Budae 1836.” Nendtvich K�roly e munk�ban j�r�szben az atyja �ltal el�rt eredm�nyeket adja el�. Vilmos  nev� fia szint�n szenved�lyes botanikus volt; �rt�kes gy�jtem�nye a helyi f�gimn�ziumba ker�lt.

Gyermekein k�v�l m�sok is haladtak az � nyomdok�ban; val�s�gos botanikai iskol�t teremtett � a Mecsek t�v�ben. K�vet�i k�z�l k�l�n�sen kiv�ltak Balek rudolf, aki Nendtvichnek volt gy�gyszer�szseg�dje �s M�jer M�ricz, volt cisztercitarend� f�gimn�ziumi tan�r, ki a p�csi f�gimn�ziumnak 1859-iki �rtes�t�j�ben megjelent „Die Flora des F�nfkirchner Pflanzengebietes” c�m� �rtekez�s�ben k�vetkez�, kegyeletteljes sorokban eml�kezik meg mester�r�l: „Dem hochgeehrten Herrn Thomas Nendtvich habe ich einen Theil meiner botanischen Wissenschaft zu verdanken, wof�r ich hier zu wiederholten Malen meinen innigsten Dank offentlich �ussere; − leider ist Thomas von Nendtvich den 3. August im verflossenen Jahre mit dem Tode abgegangen; mit ihm ist ein rastloses Leben, m�hevolles Bestreben nach Wissenschaften und umfassende botanische Kenntnisse zu Grabe gegangen. Ehre seiner Wissenschaft, Friede und Ruhe seiner Asche”.

Nendtvich Tam�s �tven �ve m�r, hogy szorgalmas, munk�s �let ut�n �r�k pihen�re t�rt, de eml�ke m�g most is er�sen �l a Mecsek alj�ban. A Mecsek fl�r�ja tanulm�nyoz�inak �r�k forr�sul fog szolg�lni Nendtvich Tam�s munk�ss�ga. �s a magyar botanika t�rt�net�nek meg�r�ja sem feledkezhetik meg arr�l, ki a m�lt sz�zad elej�n, a magyar tudom�nyos szellem �bred�s�nek legkezdet�n oly �nzetlen munk�ss�got fejtett ki a n�v�nytan m�vel�s�ben.

R�na Jen�

(A szakoszt�lynak 1906. deczember  9-�n tartott �l�s�b�l.)