A bicentrikus ponto-adriatomediterr�n magyar t�liaraszol� - Erannis ankeraria (balra) a magyar k�z�phegys�gekben lok�lisan, csak er�sen elszigetelt �llom�nyokban �l. A mecseki popul�ci� nagys�g�r�l egzakt vizsg�latokkal nem rendelkez�nk. A vasasi n�pess�g (v�. BALOGH 1978) az ut�bbi �vtizedekben elt�nt. A P�cs feletti (Tubes-Misina-Tettye hegycsoport) „maradv�nypopul�ci�ja” az intenz�v turizmus, �s a be�p�t�sek miatt er�sen vesz�lyeztetetett

A Mecsekb�l le�rt d�szes csukly�sbagolylepke - Cucullia formosa (k�z�ps�) az Ural hegys�g d�li el�ter�ben l�v� sztyepp�kt�l a Balk�non, a D�l-Dun�nt�lon �s D�l-Tirolon �t Franciaorsz�gig igen lok�lis �s ritka csukly�sbagoly. Magyarorsz�gon eddig csak a Mecsekben �s Vill�nyi-hegys�gben gy�jt�tt�k. Az im�g�k a ny�r k�zep�t�l n�h�ny h�ten �t kis egyedsz�mban rajzanak a sziklagyepes, karsztbokorerd�s �l�helymozaikokban. A herny�k az Artemisia alba ssp. saxatilis vir�gj�val t�pl�lkoznak. B�b alakban telelnek �t, melyek kedvez�tlen klimatikus t�nyez�k eset�n ak�r t�bb �vig is elfekszenek. A hegys�gben csak a Tubes-Misina-Tettye hegyt�mb�k vonulat�ban �s a Zeng� el�ter�ben l�v� p�csv�radi karsztbokorerd� foltban �l. Habitatjai er�sen vesz�lyeztetettek, a fajt a hegys�gben a kipusztul�s fenyegeti.

A magyar tavaszi-f�s�sbagoly – Dioszeghyana schmidtii (jobbra) T�r�korsz�gt�l a Balk�non �t a Pannon-r�gi�ig ismert. Magyarorsz�gon els�sorban a dombvid�ki �s a hegyl�bi erd�ssztyepp jelleg� t�lgyesek lak�ja. A D�l-Dun�nt�lon csak Kaposv�ron �s a Mecsekben gy�jt�tt�k. Mecseki lel�hely�r�l a kutat�k rendszeresen megfeledkeznek. A faunat�rt�neti jelent�s�g�, posztglaci�lis reliktum faj mecseki fennmarad�s�t legink�bb az intenz�v turizmus, s hegys�g d�li oldal�nak felgyorsult be�p�t�se vesz�lyezteti.

Fazekas Imre