FAZEKAS IMRE

A Regiograf Int�zetbe eljutatott lepk�k �s b�bok mikroszk�pi vizsg�lata ut�n kider�lt, hogy a rendk�v�l veszedelmes mint�s apr�araszol� (Idaea inquinata) t�meges k�rtev�s�r�l van sz�.

Az 1763-ban a mai Szlov�nia ter�let�n felfedezett fajnak meglehet�sen kev�s lel�hely�t ismerik Magyarorsz�gon. A Mecsekb�l ez id�ig csak Koml�n �s P�csett fogt�k n�h�ny p�ld�ny�t �jszaka l�mpaf�nnyel. F�ldrajzi elterjed�se viszonylag sz�les, hiszen Kis-�zsi�t�l a Kauk�zus vid�k�n �t K�z�p- �s D�l-Eur�p�ban �s �szak-Afrik�ban is sokfel� gy�jt�tt�k. �jabban r�bukkantak Angli�ban, s�t Finnorsz�gban, ahova bizony�ra a d�l- �s kelet-eur�pai gy�gyn�v�ny-sz�ll�tm�nyokkal jutott el.

K�rtev�s�re m�r az 1800-as �vek p�csi patikusai is felfigyeltek, mivel akkort�jt f�leg �k �rus�tott�k a sz�r�tott gy�gyn�v�nyeket. A h�res m�zeumi herb�riumok is sokat szenvedtek a fal�nk herny�kt�l, am�g a megfelel� v�dekez�si m�dokat (pl. g�zos�t�s) nem kezdt�k el alkalmazni.

Sok�ig �gy hitt�k, hogy sem l�rv�k, sem pedig a b�bok nem v�szelik �t haz�nk id�nk�nt zord t�li id�szak�t, s telel�sre �p�letekbe h�z�dnak. A mecseki kutat�sok sor�n azonban bebizonyosodott, hogy a szabadban is k�pes b�b alakban is �ttelelni. A herny�k k�l�n�sen kedvelik a pitypang-f�l�ket, �s a ment�kat.

Mivel nemcsak a h�zi patika sz�m�ra gy�jt�tt �s sz�r�tott gy�gyn�v�nyekben telepedhet meg, hanem az ipari mennyis�gben felhalmozott n�v�nyi anyagokban is, ez�rt �rdemes jobban odafigyelni erre az apr�, de igen mutat�s araszol� lepk�re.

  A mint�s apr�araszl� �s b�bja (4x-es nagy�t�s)