In memoriam Horv�t  Oliv�r Adolf

(1907-2006)

100. sz�let�snapj�ra k�sz�lt�nk. M�r k�zel egy �ve legyeng�lt szervezete, rossz l�t�sa �gyhoz k�t�tte, de optimizmusa nem hagyta el. Kedves humorral jegyezte meg: „Ha k�zben meghaln�k, nem baj, akkor is csin�lj�tok meg a centen�riumi k�tetet!” Most �gy lesz, hiszen m�r hagyom�ny, hogy az ut�bbi �vtizedekben tudom�nyos k�tetek jelennek meg sz�let�snapj�ra (Studia Phytologica 1977, 1987, 1997, „Hittel �s al�zattal” 2002).

Dr. Horv�t  Oliv�r Adolf

Otthon�ban combnyakt�r�s �rte, a volt Honv�d K�rh�zban sikeresen megoper�lt�k, majd legyeng�lt test�t Zircre sz�ll�tott�k, de szellemi ereje elhagyta, 2006. augusztus 17-�n b�k�sen hunyt el itt, ahol a ciszterci rend k�zpontja van, ahol szerzetes papp� szentelt�k 1929-ben. Ezen a helyen temett�k el  augusztus 29-�n.

A S�ros-megyei Gir�lton sz�letett 1907. m�rcius 6-�n. Nem kis b�szkes�ggel emlegette, hogy anyagi �gon rokona volt Berzeviczy Gergely. �desapja, Horv�t (Horowitz) Art�r nagy tud�s� t�rv�nysz�ki orvos volt Debrecenben, h�ga Ir�n ebben a v�rosban �lt mint fogorvos. Tanulm�nyait a debreceni piarista gimn�ziumban v�gezte, ahol nagy hat�ssal volt r� Lendvai J�nos piarista term�szetrajz tan�r. Ahogy mes�lte, m�r kisgyermekk�nt k�l�n�s vonzalmat �rzett a papi hivat�s ir�nt, de Istent a term�szetben is kor�n felfedezte. �gy ker�lt 19 �ves kor�ban Zircre, a Hittudom�nyi F�iskol�ra, hamarosan pedig a budapesti P�zm�ny P�ter Tudom�nyegyetemre (ma ELTE), ahol 1928-ban term�szetrajz-vegytan szakos tan�ri oklevelet, majd 1931-ben b�lcs�szdoktori oklevelet szerzett.

1931-ben ker�lt a Ciszterci Rend p�csi Nagy Lajos Gimn�zium�ba biol�gia tan�rnak. A rend megsz�ntet�se ut�n 1948-t�l v�rosunkban, egyh�zi alkalmaz�sban volt nevel�tan�r, majd 1951-t�l 1955-ig a kaposv�ri gimn�ziumban tan�tott biol�gi�t. Ezut�n 1967-ig, nyugd�jba vonul�s�ig a p�csi Sz�chenyi Gimn�ziumban volt biol�gia tan�r (sok neves tan�tv�nya k�z�tt van a jelenlegi k�zt�rsas�gi eln�k is).

K�l�n �rdeme, hogy 1949-ben Boros Istv�n herpetol�gussal egy�tt megalap�totta a  P�csi M�zeum (ma Janus Pannonius M�zeum) term�szettudom�nyi oszt�ly�t, azon bel�l a herb�riumot. K�zben megsz�llottan v�gezte botanikai, n�v�nyf�ldrajzi kutat�sait, rengeteg Mecseken �s Mecsek k�rny�k�n v�gzett terepkutat�st v�gezve. Sorban jelentek meg cikkei, monogr�fi�i, melyek k�z�l – messze a teljess�g ig�nye n�lk�l – kiemelend� az a n�met nyelven megjelent �letm�, melynek kiad�s�t Szent�gothai J�nos akad�mikus seg�tette el�: Die Vegetation des Mecsekgebirges und seiner Umgebung (Akad�miai Kiad�, Budapest, 1972). Ennek moderniz�lt, b�v�tett v�ltozata („A Mecsek �s k�rny�ke florisztikai �s c�nol�giai kutat�s�nak eredm�nyei”) alapj�n, t�zisek megv�d�se nyom�n kapta meg 1991-ben a biol�giai tudom�ny doktora akad�miai fokozatot. Ekkor lett a megalakult p�csi egyetemi n�v�nytani tansz�k c�mzetes professzora is. P�lyafut�sa alatt sz�mos botanikai vil�gkongresszuson tartott el�ad�st az US�-t�l Jap�nig. � volt Magyarorsz�g „utaz� botanikusa”, aki sokszor �kes latin nyelven sz�lt hozz� az el�ad�sokhoz, nem kis sikert aratva. �lelmess�ge �s tan�tv�nyainak seg�ts�ge tette lehet�v�, hogy a szocializmusban sem tudt�k megakad�lyozni k�lf�ldi �tjait.

Dr. Horv�t A. O. a p�csi Janus Pannonius utcai lak�s�nak dolgoz�szob�j�ban

Sz�mos kit�ntet�s jelezi, hogy munk�j�t, term�szetv�delmi, v�rosszeret� aktivit�s�t a szakma �s P�cs v�rosa megbecs�lte. K�z�l�k kett� �rdemel kiemel�st: P�cs D�szpolg�ra (1991), Sz�chenyi-d�j (1993).

�lete utols� �veit az 1916-ban l�tes�tett Szent Istv�n Tudom�nyos Akad�mia �jj�szervez�se t�lt�tte ki. M�r 1947-ben rendes tagg� v�lasztotta a Szent Istv�n Akad�mia, �gy szem�lye - mint az egyetlen �letben l�v� tag - biztos�totta azt a jogfolytonoss�got, melynek alapj�n az 1952-ben betiltott Szent Istv�n Akad�mia 1998-ban �jj� alakulhatott.    

Szab� L�szl� Gy.         

(A szerkeszt� megjegyz�se: a fenti nekrol�got a szerz� a Magyar Biol�giai T�rsas�g P�csi Csoportj�nak 200. jubileumi �l�s�n olvasta fel, 2006. nov.23-�n.)