A komlói andezit

Vajon melyik földtörténeti korban keletkezett e vulkánikus kőzet, melyek a legnevezetesebb kőzetalkotó ásványai?

A miocén kor (24-5,2 millió év)  aquitániai és a burdigáliai korszak   határán (20 millió év) ismét vulkánkitörésekkel kísért intenzív hegységképző mozgások rázták meg egész Európát. Ennek a periódusnak köszönhetjük a Mecsek egyik legértékesebb szilárd ásványi nyersanyagát: a komlói amfibolandezitet.

A vulkán, melynek megszilárdult lávája ez a sötétszürke, enyhén zöldes árnyalatú kőzet, egy hosszú ideje létező, és meg-megújuló tektonikus hasadék mentén tört fel, és a láva az akkor már felszínre került kora jura üledékes kőzetek száraz (vízzel nem borított) felszínére ömlött. A kitörés ideje sokáig vitatott volt, de az 1970-es évek elején két momentum is eldöntötte ezt a kérdést. Az egyik a modern geokémia kormeghatározó módszere, mely a kőzetalkotó ásványok kálium- és argontartalmának segítségével lehetővé tette az abszolút kor meghatározását. E vizsgálat alapján a kőzet kora 20,5 ± 0,8 millió évnek bizonyult. A másik adatot az 1972-ben fúrt K-170. sz. feketekőszén-kutató fúrás szolgáltatta, mely az andezit alatti jura kőzet mállott felületén őstalaj-maradványt talált. Ez az őstalaj olyan sporomorpha-együttest (növényi szaporítósejtek) tartalmazott, mely  aquitániai korszakú növények spóráiból és pollenjeiből állt.

Az amfibolandezit-testet a komlói feketekőszén-kutatófúrások közül 35 kutatófúrás és két akna tárta fel. Legnagyobb vastagsága 281 m. A nagy fúrássűrűség ellenére nincs olyan fúrás, mely ne fúrta volna keresztül az andezitet, vagyis a vulkáni kürtőt megtalálta volna. Ebből következően itt a vulkáni kőzettest egy változó szélességű, ferde hasadékot tölt ki, melyből még kőzettelérek is elágaznak. A lávakőzet felszíni elterjedési területe 4,1 km².

A kihűlőben lévő lávában zsugorodási repedések keletkeztek, melyek mentén a kőzet fakóvörös színűre oxidálódott. A repedések mentén a hazánkban csak itt előforduló fényes, zöldesfekete bentonit (agyagásvány) bevonatokkal, valamint fehér, kristályos kalcit-kitöltésekkel is találkozhatunk, melyek hidrotermális vulkáni utójelenségek tanúi.

A kőzetalkotó ásványok közül legfontosabbak a plagioklász nevű földpát és a fényes tűk alakjában jelentkező amfibol, valamint a magnetit nevű, nagy vastartalmú ásvány. Itt kell megemlítenünk, hogy az utóbbi években a komlói kőbányában olyan andezit-darabokat találtak, melyekben gumószerű magnetit feldúsulások jelentkeztek. Ezek a sötét színű, nagy fajsúlyú gumók szabad szemmel alig vehetők észre. Felfedezésük az üzemi automatikának volt köszönhető, mely úgy van beállítva, hogy azonnal leállítja a szállítószalagot, ha a rakodógépről valamilyen vasalkatrész kerül a szalagra, hiszen az tönkre tenné a törőberendezést. A szállítószalag újra és újra leállt, de nem találtak semmit. Végül rájöttek, hogy ezek a nagy vastartalmú kőzetdarabok hozzák működésbe az automatikát.