Biogeográfiai régiók (életföldrajzi régiók) A kontinens eltérő éghajlati és magassági típusait reprezentáló különböző élőhely típusok előfordulási gyakorisága alapján az Európai Bizottság az Európai Unió jelenlegi földrajzi területét egymástól elkülönülő életföldrajzi (biogeográfiai) régiórak osztotta. 2004-ben az 10 új tagállam csatlakozásával az EU területén a biogeográfiai régiók száma kilencre nőtt. BirdLife International A BirdLife International több mint 100 természetvédelmi szervezetnek az egész világra kiterjedő együttműködése. A fenntartható fejlődés elvét szem előtt tartva a madarak, azok élőhelyei és a Föld biológiai sokféleségének megőrzésére törekszik, együttműködve a társadalommal. A BirdLife International a világ vezető szervezetének számít a madarak természetvédelmi státuszát, a madárélőhelyeket és minden más, a madárvilágot érintő kérdést és problémát tekintve. Programja a madarak védelmének négy fontos eleme - a fajok, a fontos madárélőhelyek, az általános élőhelyvédelem és az emberek - köré összpontosítja az erőfeszítéseit. Európában a BirdLife International ezt a megközelítést a regionális feltételeknek, és a több mint 40 európai országban jelen lévő partnerszervezeteinek igényeinek megfelelően alkalmazza. Magyarországi partnerszervezete a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). Biológiai sokféleség (biodiverzitás)* Az élővilág változatossága, amely magában foglalja az élő szervezetek genetikai (fajon belüli), valamint a fajok és életközösségeik közötti sokféleséget és maguknak a természeti rendszereknek a sokféleségét. Európai Gazdasági Közösség A megnevezés az Európai Unió történetének 1987 és 1992 közötti időszakára érvényes. Élőhelyek** Az élőhelyek – a táplálkozáshoz, pihenéshez és szaporodáshoz szükséges természeti források különleges szerveződése - létfontosságúak a madarak és egyéb állat- és növényfajok fennmaradása szempontjából. Minden egyes élőhely típus meghatározott élőlényközösség életfeltételeit biztosítja és a környezeti feltételek egyedi jellegének fenntartását igényli. Fenntartható használat (hasznosítás)* A természeti értékek olyan módon és ütemben történő használata, amely nem haladja meg azok megújuló képességét, nem vezet a természeti értékek és a biológiai sokféleség csökkenéséhez, ezzel fenntartja a jelen és jövő generációk életlehetőségeit. Fontos Madárélőhely (Important Bird Area - IBA) A BirdLife International IBA koncepciójának biológiai alapja az, hogy sok madárfaj védelme hatékonyan biztosítható – legalábbis életciklusuk egy adott időszakában – a számukra kulcsfontosságú, meghatározott számú területek védelmén keresztül, ahol a madarak koncentrálódnak. A Fontos Madárélőhelyek olyan területek, amelyek megfelelnek a tudományosan megalapozott, nemzetközileg elfogadott kiválasztási kritériumoknak. Az ilyen módon kiválasztott IBA területek a fajok egész elterjedési területét behálózó hálózatot hoznak létre. Az IBA hálózat létrehozását ezért a madárfajok fennmaradását az elterjedési területükön belül biztosító minimálisan szükséges intézkedésnek tekinthetjük. Irányelvek (direktívák) az EU jogrendszerében az irányelv az Európai Unió Tanácsa által kiadott jogszabály. A tagországok számára közös célokat és kötelezettségeket ír elő, de a teljesítés módját a tagország belső jogszabályalkotására bízza. Az irányelvek szabályait a tagországok kötelesek beépíteni nemzeti jogszabályaikba, új jogszabályok alkotásával, vagy a már meglévő jogszabályok módosításával. Magyarország esetében az említett két irányelv az európai uniós csatlakozáskor lépett életbe, az általuk meghatározott területek közül a Különleges Madárvédelmi Területek kijelölése azonban feltétele volt Magyarország csatlakozásának. Közösségi jelentőségű természetes élőhely-típusok** Azok az élőhely-típusok, amelyeket • természetes elterjedési területükön az eltűnés veszélye fenyeget; • elterjedési területük zsugorodása vagy eredendően korlátozott elterjedésük következtében kis területen fordulnak elő; • egy vagy több biogeográfiai régiónak kiemelkedően jellegzetes képviselői. Kedvező természetvédelmi helyzet (élőhelyek)** Egy természetes élőhely védelmi helyzetét kedvezőnek tekintjük, ha • természetes elterjedése, illetve elterjedési területén belül előfordulási helye stabil vagy növekszik; • hosszú távú fennmaradásához szükséges sajátos struktúrája és funkciói fennállnak és a belátható jövőben is valószínűleg fenn fognak állni; • jellemző fajainak védelmi helyzete megfelel. Kedvező természetvédelmi helyzet (fajok)** Egy faj védelmi helyzete akkor kedvező, ha • a szóban forgó faj állománydinamikai adatai azt jelzik, hogy a faj képes önmagát természetes élőhelyének életképes részeként hosszú távon fenntartani; • a faj természetes elterjedési területe nem csökken, illetve belátható időn belül valószínűleg nem is fog csökkenni; • jelenleg és valószínűleg a jövőben is megfelelő kiterjedésű élőhely áll rendelkezésre ahhoz, hogy hosszú távon fennmaradjon az állomány. Közösségi jelentőségű fajok** • veszélyeztetettek; • sérülékenyek, azaz valószínűsíthető, hogy a veszélyeztetett kategóriába kerülnek a közeljövőben, amennyiben a sérülékenységet előidéző okok továbbra is fennállnak; • ritkák, azaz kis állományaik léteznek, amelyek ugyan jelenleg nem veszélyeztetettek vagy sebezhetők, de kockázatnak vannak kitéve. E fajok körülhatárolt földrajzi területen vagy kiterjedtebb területen, de alacsony sűrűségben fordulnak elő; • endemikusak (bennszülött fajok) és különös figyelmet érdemelnek élőhelyük különleges természete miatt és/vagy a hasznosításukkal kapcsolatos, élőhelyükre, illetve védelmi helyzetükre gyakorolt esetleges kihatások miatt. Megőrzés** Olyan intézkedések sorozata, amelyek a természetes élőhelyek és a vadon élő állati és növényi populációk kedvező állapotának fenntartása vagy helyreállítása érdekében szükségesek. RSPB (The Royal Society for the Protection of Birds - Királyi Madárvédő Társaság) Az RSPB a BirdLife International egyesült királyságbeli partnereként a madarakban és más élőlényekben gazdag, egészséges környezetért dolgozik. Évtizede az MME kiemelt támogatója. Természetes állapot* Az az élőhely, táj, életközösség, amelynek keletkezésében az ember egyáltalán nem, vagy - helyreállításuk kivételével - alig meghatározó módon játszott szerepet, ezért a benne végbemenő folyamatokat többségében az önszabályozás jellemzi. Természetes élőhelyek* A földrajzi, élő vagy élettelen jellegzetességeik révén megkülönböztethető, teljes mértékben természetes vagy csak természet közeli szárazföldi vagy vizes területek. Természetkímélő megoldás* (természetkímélő gazdálkodás) Olyan, a fenntartható használat részét képező eljárás, módszer, gazdálkodási mód, technológia vagy más, a természettel kapcsolatos magatartás, amely csak olyan mértékben befolyásolja a természeti értékeket, területeket, a biológiai sokféleséget, hogy természetes vagy természetközeli állapotuk fennmaradjon. Világszerte veszélyeztetett fajok A kipusztulás veszélyét minden egyes állat- és növényfaj esetében egy, az IUCN Faj Fennmaradási Bizottság által megalkotott, és az egész világra egyaránt érvényes összehasonlító rendszer alapján értékelik. A rendszerben az állománynagyságra és/vagy az elterjedési területre, és szaporodási ráta csökkenésére vonatkozó küszöbértékek alapján határozzák meg, hogy mely fajok tartoznak a világszerte veszélyeztetett fajok közé. Magyarországon jelenleg négy világszerte veszélyeztetett madárfaj fészkel: a csíkosfejű nádiposzáta (Acrocephalus paludicola), a túzok (Otis tarda), a haris (Crex crex) és a parlagi sas (Aquila heliaca). * 1996 évi LIII. törvény a természet védelméről ** 92/43/ECC Élőhelyvédelmi Irányelv Készült 2002-ben az MME EU csatlakozási programja alkalmából. Összeállította: Kovács András