Következő 10 cikk

Előző 10 cikk

A citromlepke: a 2013. éve rovara Magyarországon	A szerkesztő
A Mecsek hegység egyik legelterjedtebb, áttelelő, s már az első enyhe tavaszi napokon repülő nappali lepkéje, a védett citromlepke. A Növényvédlem 49 (4) 2013 című folyóiratban megjelent, részletes  bemutatást az alábbi linkre kattintva olvashatjuk. //mecsek.gportal.hu/portal/mecsek/upload/338424_1381253711_04349.pdf

Fokozottan védett lepkefajok	Fazekas Imre
A Mecsekben 3 fokozottan védett védett lepkefaj él: Erannis ankeraria, Cucullia formosa, Dioszeghyana schmidtii. Pénzben kifejezett értékük 100 000 Ft. Tovább…

Haragos sikló - Coluber caspius	Fazekas I.
Fotó: Él-e haragos sikló a Zengő környékén él? A haragos sikló mecseki előfordulása sokáig vitatott kérdés volt. A régi irodalmakban rendszeresen írtak róla (pl. Gebhardt A., Wéber M.), ennek ellenére a kutatók többsége nem talált bizonyító példányt a hegységből. Bár jellegzetes habitatja csak a Pécs feletti sziklás karsztbokorerdőben van, mégis a Zengő mögötti hűvös, párás bükkösök között megbúvó püspökszentlászlói arborétumban találták meg egyetlen példányát. Baranyában sokáig csak a Villányi-hegységben volt ismert, azonkívül kisebb populációja él még a Budai-hegységben is. Földrajzi elterjedése: a Balkán keleti részétől a Kárpát-medencéig. Életmódja és tápláléka: köves, kopár hegyoldalakon nappal aktív, gyors mozgású. Tojásait kövek alatti hézagokba rakja. Megeszi a rovarokat, a gyíkokat, elfogja a kisemlősöket, a madarakat sőt a kígyókat is. Fokozottan védett, természetvédelmi értéke: 500 000 Ft.

Fokozottan védett fajok	Fazekas Imre
Kép: Rétisas - Haliaetus albicilla A Mecsek hegységből ez idáig 3 rovar-, 12 madár- és 7 emlősfaj tartozik a fokozottan védett állatfajok közé. Tovább…

Mecseki őszi tegzes - Chaetopteryx schmidi mecsekensis	Fazekas I.
Egyetlen, hazánkból leírt, feltehetőleg endemikus tegzes alfaj. Minden bizonnyal egy jégkor utáni (posztgalaciális) maradvány (reliktum). Csak 1982-ben fedezte fel a Mecsekben Nógrádi Sára pécsi muzeológus. A hegységben október végétől egészen december elejéig találkozhatunk a röpképtelen imágókkal a források környékén, vízparti növényeken és az erdők avarszintjén. Sokszor még a hó felszínén is megfigyelhető. Eddigi ismereteink szerint a ssp. mecsekensis sehol másutt nem él Európában, csak a Mecsek hegységben. Állítólag azonban a szomszédos Horvátországban is rábukkantak. Mivel politipikus fajról van szó, s a taxonómiai helyzet is bizonytalan, a mecseki endemizmus kérdése további egzakt kutatásokat igényel. Faunatörténeti jelentősége miatt magyarországi védelme kiemelt természetvédelmi feladat. Fokozottan védett, természetvédelmi értéke: 100 000 Ft

Védett szöcskék és sáskák a Tubesen	Nagy Barnabás
Fotó: Fűrészlábú szöcske (Saga pedo) A Zengő vagy Tubes? - teszik fel a kérdést a katonai lokátorépítők. Egyik sem! - mondják a természetvédelmi szakemberek. A hegység élőhelyszigetei sok ezer éves faunatörténeti emlékeket őriznek, olyan fajegyütteseket, melyek a Kárpát-medence más tájairól hiányoznak. (A szerkesztő megjegyzése) A botanikusok, zoológusok, s egyéb szakemberek bizonyára seregnyi érvet tudnának felhozni a Tubes érdekében is. De, mivel korábban éppen a Zengőn cirpelő-zengő védett szöcskékkel példálóztunk (ÉT 2004/39.), kézenfekvőnek látszik, hogy a Tubesen is ezeket a viszonylag feltűnő nagyságú rovarokat, az egyenesszárnyúak (Orthoptera) közé tartozó szöcskéket, sáskákat vegyük számba. Ezt annál inkább i megtehetjük, mert a Mecsekben végzett ilyen irányú kutatásokat a közelmúltban fejeztük be és ezért e témára friss és közeli rálátásunk van. Természetesen, itt e lehet arról szó, hogy a haza egyenesszárnyú rovarfauna Mecsekben élő mind a 63 faját bemutassuk. Csupán a Tubesen előforduló, kiemelkedő értékű, jellegzetes fajokra mutatunk rá, amelyek nyilvánvalóan igazolják a Mecsek e részének hazánkban egyedülálló természeti értékét.   Tovább…

A Mecsek hegység védett lepkefajai	Fazekas I.
(Részlet Fazekas I. 2005: A Mecsek hegység védett lepkefajai c. tanulmányának bevezetőjéből.) Forrás: Folia comloensis 14: 3-44.) A vadon élő állatok a természetes örökség szerves és meghatározó elemei. Genetikai, tudományos, gazdasági, esztétikai és kulturális értékek hordozói, melyek fontos szerepet töltenek be az ökológiai egyensúly fenntartásában. Számos mecseki faj bizonyított mértékben megfogyatkozott, eltűnt vagy éppen a kipusztulás veszélye fenyegeti. A fajok, élőhelyek védelmét számos nemzetközi és hazai jogszabály, egyezmény és törvény szabályozza. Sajnos ezek a természetes örökségvédelmi jogszabályokban megfogalmazott célok és feladatok kevésbé vagy egyáltalán jelennek meg a helyi, kistérségi vagy regionális fejlesztési politikában, a programokban előkészítésében és végrehajtásában. Az elektronikus média műsorstruktúrájában marginálissá vált a természetvédelem, a napi sajtó számára szinte csak akkor jelent hírértéket, ha valahol súlyos károsítás történik. A szerkesztők többsége nem tarja fontosnak a vadon élő állatok és élőhelyeik védelmének szükségességével kapcsolatos általános információk terjesztését. Külön gondot jelent az, hogy az iskolák pedagógiai-programjaiban nyomát sem találjuk a lakóhely, a térség védett, veszélyeztetett fajainak, habitatjainak megismerésére irányuló törekvésnek. A diákok úgy fejezik be az általános és középiskolát, hogy nem ismerik az adott település, a tájegység természetvédelmének neuralgikus pontjait, nincs valós képük a védett és veszélyeztetett fajokról, élőhelyekről. Tovább…

Szürke hosszúfülű-denevér - Plecotus austriacus
Földrajzi elterjedése: Közép-Ázsiától Dél-Európán át egészen az Ibériai-félszigetig, Dél-Angliáig. A Mecsekben rendkivül ritka, csupán az Abaligeti-barlangban és bükkösdi katolikus templom padlásán figyelték meg. Természetvédelmi értéke: 10 000 Ft.

Zygaenidae - Csüngőlepkék	Fazekas Imre
A Mecsek vidékéről ez idáig 64 Magyarországon védett lepkefaj került elő. Közülük a rosszul repülő és élőhelyükhöz erősen kötődő csüngőlepkék erősen veszélyeztetettek. A hegységből két védett fajt ismerünk. Balra: Zygaena laeta Jobbra: Adscita geryon Tovább…

Következő 10 cikk

Előző 10 cikk