|
Új rovarfajok a pécsi és baranyai fügefákon |
|
|
|
A fügefák rovarvilágának kutatása Pécsett. A magyar faunában korábban ismeretlen fajok jelentek meg.
|
Pterophoridae fauna of Balkan Peninsula - New Book - Új Könyv |
|
|
|
Imre Fazekas 2021: Pterophoridae fauna of Balkan Penninsula | New Book | Új könyv | 2021.11.15.
Angol nyelven
113 oldal, B5-ös formátum, papírkötés
Megjelenés: 2021. december
Előjegyezhető, megvásárolható: fazekas.hu@gmail.com
Ez a könyv a szerző saját kutatásai alapján és a szakirodalom kritikai elemzését követően a Balkán-félsziget Pterophoridae fajait mutatja be.
Leírja a 94 faj földrajzi és balkáni elterjedését. Elemzi a fajok biológiáját, beleértve a táp-növényeket, a preferált és potenciális élőhelyeket.
A gyűjtésekből és a szakirodalomból származó adatok alapján megadja a fajok repülési idejét és nemzedékeinek számát.
Európában még nem készült hasonló könyv.
A habitus és a genitáliák ábrái részletesek és megfelelő méretűek.
A szerző igyekezett pontosan bemutatni a részleteket és a sajá-tosságokat.
Ezért a könyv nemcsak a balkáni Pterophoridae azonosításához, hanem álta-lában a közép-európai és az európai fajok tanulmányozásához is hasznos lehet.
A több mint 200 illusztrációt a szerző egyedülálló digitális technikával készítette.
További részletes ismertető:
|
Fazekas Imre: Egy új lepkefaj, a Clepsis dumicolana (Zeller, 1847) felfedezése Pécsett |
Fazekas Imre |
|
|
Magyarországon eddig hat Clepsis Guenée, 1845 fajt ismertünk (Pastorális & Buschmann 2018): C. rolandriana (Linnaeus, 1758), C. senecionana (Hübner, 1819), C. rurinana (Linnaeus, 1758), C. spectrana (Treitschke, 1830), C. pallidana (Fabricius, 1776), C. consimilana (Hübner, 1817). A 2020-as évben Pécsett és Budapesten, igen lokálisan sikerült megfigyelni a Clepsis dumicolana fajt, amelynek ezek az első adatai az országból.
A fajt Razowski (2002) európai könyvében, még csak dél-európai előfordulásáról tesz említést, de számos, a különböző közép-európai (pl. Svájc) gyűjteményi adatokról még nem tudott. A faj Dél-Európából Közép- és Nyugat-Európa irányába már az 1980-as, 1990-es években fokozatosan elkezdett terjeszkedni. Napjainkban északon elérte Berlin, keleten Budapest, és nyugaton London vonalát (lásd a térképen). A vizsgálatok még nem adnak arra választ, hogy az északi irányú kolonizáció természetes, vagy csak spontán megtelepedés.
A tanulmány bemutatja a faj diagnózisát, bionómiáját, s előzetes térkép alapján felvázolja a Clepsis dumicolana európai földrajzi elterjedését.
|
Az Eupithecia ochridata helyes típuslelőhelye | Egy Pécsett felfedezett törpearaszoló lepke igaz története |
Fazekas Imre |
|
|
Fazekas I. 2019: The correct type locality for Eupithecia ochridata Schütze & Pinker, 1968 (Lepidoptera: Geometridae) - //mecsek.gportal.hu/gindex.php?pg=15406526&nid=6817275
Abstract: Present study concludes that the holo- and allotype specimens of the pug species Eupithecia ochridata Schütze & Pinker, 1968 are originated from Hungary: Pécs ("Fünfkirkchen"). In the original description the authors misspelled the name of the type locality as: "Pèc" (correctly: Pécs, Hungary). In book 'The Geometrid Moths of Europe 4. Larentiinae II' (p. 201), the name 'Macedonia: Ochrid' should be deleted and replaced by 'Hungary: Pécs.'
Rudolf Pinker (1968) osztrák lepkész 1939-ben a Pécs (Fünfkirchen) feletti Mecsek hegységben „Artemisia camphorata Vill.” ürömfajon Eupithecia hernyókat gyűjtött, amelyeket felnevelve imágókat kapott. Ezek lettek az Eupithecia ochridata Pinker & Schütze, 1968 holo- allo-, és paratípusai. A holotípus példány adatai „Holotypus: Männchen Pèc, ex l.[larva] 1. 5. 1939. Allotypus: Weibchen Pèc, ex l. 1. 5. 1939.” A hét paratípus szintén Pécsről, egy hím példány pedig az észak-macedóniai Ohrid-ról származik, ezért a szerzők az ochridata nevet adták.
< Rudolf Pinker (1905-1987), Bécs | Wien
|
A kétcsíkos hegyiszitakötő - Cordulegaster heros |
A szerkesztő |
|
|
A kétcsíkos hegyiszitakötő (Cordulegaster heros Theischinger, 1979) életciklusának vizsgálata hegyvidéki vízfolyásokban: lárvális fejlődés, élőhelypreferencia és
kirepülési viselkedés
Forrás: Boda Réka | PhD értekezés
|
Drosophila suzuki a Mecsekben |
|
|
|
2008-ig Európa szinte semmit sem tudott az addig Kelet- és Dél-kelet Ázsiában őshonos pettyesszárnyú muslicáról, a Drosophila suzuki-ról. Ekkor azonban egy gyümölcs-szállítmánnyal behurcolták a Spanyolországba. Még ugyanebben az évben Észak-Amerikában is felbukkant. Azóta szerte Európában rohamosan terjed, s 2012-ben már Magyarországon is megfogták első példányát a 7-es autópálya mentén, a Balaton közelében. 2016-ban már Mecsekben is megjelent, miközben rohamosan terjed az országban. A cikket lásd az alábbi linken:
http://www.bama.hu/baranya/kozelet/a-suzukii-mar-a-kertekben-van-689966
|
Fügedarazsak a Mecsek hegységben (2016. április 12.) |
Fazekas Imre & Schmidt Csaba |
|
|
Néhány év óta folyamatosan lehet megfigyelni a fügedarazsakat a Mecsekben. A magyar entomológusok eddig nem adtak hitelt a baranyai kutatásoknak, de most sok száz példányt sikerült begyűjteni a néhány mm-es hártyásszárnyúakból. Alábbi írásunk röviden áttekinti a kutatások jelenlegi állását, s képeken mutatja be a Mecsek új rovarfaját.
|
A 2016. év rovara a mezei tücsök (2016. 03. 10.) |
|
|
|
A három induló közül az „Év Rovara” választáson egy végső „hajrával” a mezei tücsök lett a befutó, 561 szavazattal megelőzve a már szinte győztest, nagy szarvasbogarat (1581). A kisasszony szitakötőnek is sikerült begyűjtenie 884 szavazatot, de hát ennyi ponttal csak harmadik lett. Az immár hatodik alkalommal megrendezett „Év Rovara” választások közül, ez a második alkalom, hogy a Magyar Rovartani Társaság bevonta a rovarok iránt érdeklődő nagyközönséget is a döntéshozásba.
|
Rohamosan terjed a selyemfényű puszpángmoly Baranyában (2015.08.19.) |
Fazekas I. |
|
|
A puszpángok vagy másik nevükön a bukszusok már az ókorban kedvelt dísznövények voltak. Parkokban, arborétumokban, temetőkben, házi kertek sokfelé találkozhatunk velük sövényként vagy éppen magányosan, formára nyírva. A korábbi években szinte alig volt jelentősebb rovarkártevője Európában, azonban az utóbbi évek hirtelen felbukkant egy meglepően dekoratív megjelenésű molylepke, a selyemfényű puszpángmoly (Cydalima perspectalis).
|
Szigetvár esete az Ormánsággal (2015.06.15.) |
Fazekas Imre |
|
|
A HÍR TV május 29-ei 21 órai híradójában egy hosszabb riportot láthattunk, melyben többször is elhangozott, hogy megszűnhet az Ormánság utolsó gimnáziuma Szigetváron. Amikor először hallottam, azt hittem, hogy valami baj van fülemmel, de másodszorra is megismételték, jó a hallásom. Pontatlanságról, félreértésről, vagy földrajzi tájékozatlanságról lehet szó?
|
A Magyar Biológiai Társaság Pécsi Csoportja 2015. év I. félévi szakülései |
|
|
|
Meghívó a Magyar Biológiai Társaság Pécsi Csoportja 2015. év I. félévi szaküléseire
|
Rejtélyes vagy nem a Mecsek neve? |
Fazekas Imre |
|
|
Pesti János a BAMA 2014. november 20-án megjelent írásában reflektált a november 5-én – szintén a BAMA-ban megjelent cikkemre. A szerző szerint azt állítottam, hogy „Rejtélyes a Mecsek nevének eredete”, s ezt rosszul tudom. Nem kívánok Pesti Jánossal akadémikus vitába keveredni a Mecsek hegység nevének eredetéről, de megjegyzem, Pesti János vagy felületesen olvasta az ominózus cikket, vagy számomra ismeretlen okból tévesen értelmezte.
|
Az Orectis proboscidata bagolylepke magyarországi elterjedése (2014. április 9.) |
Fazekas I. |
|
|
Az Orectis proboscidata bagolylepkéről meglehetősen kevés kutatási adatunk van Magyarországról. A publikációk közül több igen hiányos vagy téves adatokat közöl a faj hazai elterjedéséről. Sokáig azt hitték, hogy valamikor csak 19. század végén gyűjtötték a Mecsekben. Ez a nézet már régen megdőlt. A következőkben vázlatosan összefoglalom az eddigi ismereteket.
|
Gyógynövényfaló araszolólepke a Mecsekben (2013.05.17.) |
Fazekas Imre |
|
|
A napokban egy mánfai gyógynövénygyűjtő arra lett figyelmes, hogy értékes szárítmányainak tárolására használt helyiségben korábban sohasem látott apró lepkék tucatjai repülnek. Különösen az egyik hársvirágokat tartalmazó kartondoboz körül ücsörögtek kiterjesztett szárnyakkal. Miután belenézett a dobozba, meglátta a súlyos rágásnyomokat, sőt több barnásvörös bábra is rábukkant.
|
Hatalmas tömegben támadnak a Mecsekben az oldafoltos szúnyogok (2013.05.07.) |
|
|
|
Sokan panaszkodnak, hogy az utóbbi évek egyik legagresszívebb szúnyog támadásának vagyunk szenvedő alanyai a Mecsekben és környékén. Az erdő közeli lakóházak, nyaralók udvarain, kertjeiben, de városi parkokban is tömegével támadják az ott járókat. Már nem csak az árnyékos részekre, hanem a naposabb, nyíltabb területekre is kimerészkednek, s akár a legmelegebb déli órákban is szúrnak.
|
Közös magyar-holland faunakutatás Tolna megyében (2013. február) |
|
|
|
Közös magyar-holland faunakutatás Tolna megyében Dombóvár térségében. Több, Magyarországon eddig ismeretlen lepkefaj került elő. A tanulmánysorozat a Kaposváron megjelenő Natura Somogyiensis köteteiben olvasható angol nyelven.
FAZEKAS, I. & SCHREURS, A. 2010: Microlepidoptera Pannoniae meridionalis, VIII. Data to knowledge of micro-moths from Dombóvár (SW Hungary) (Lepidoptera). – Natura Somogyiensis 17: 273-292.
ABSTRACT: A list of 436 species of micro-moth recorded from the area around Dombóvár-Gunaras (Tolna County, SW Hungary) is presented. Most of the material is from light traps, and several rarities have been found personally by Arnold Schreurs and Imre Fazekas between 1985 and 2009. Faunistic and biological notes on 35 species are given. Structure of genitalia and morphological characteristics of wings are illustrated with figures.
|
2013 - az év madara a gyurgyalag |
|
|
|
2013-ban az év madara a gyurgyalag. E trópusi színekben pompázó madárfaj a zárt erdők kivételével bárhol megtelepszik, ha fészkelésre alkalmas partfalakat talál. Különösen kedveli a löszvidékek meleg, napsütötte domboldalait, a folyópartokat és az anyagnyerő helyek (pl. homokbányák) környezetét.
Tavasszal az első példányok április végén, május elején érkeznek vissza, de a fészkelőhelyek környékén legtöbbször csak május közepe után mutatkoznak. Az őszi vonulás már augusztus közepén elkezdődik, és szeptember végéig, október elejéig tart. A nálunk fészkelők délkeleti irányban haladva hagyják el Európa területét. A telet Kelet- és Dél-Afrikában, főleg a Kongó-medence délkeleti részén töltik.
|
Szirti sas és urali bagoly a Mecsek vidéken (2013. január) |
|
|
|
A baranyai madarászok 2012. december 25-én a Jakab-hegyen egy szirti sast, 2013. január 7-én Mailáthpusztán pedig egy uráli baglyot figyeltek meg. Az új észlelésekkel együtt az 1960 óta Baranyában megfigyelt madárfajok száma 284-re emelkedett.
|
Ismét sikeres volt a békászó sasok költése (2012.09.05.) |
|
|
|
A békászó sasok országos állományát mindössze 40-50 párra becsüljük. Ezek többsége az Északi-középhegységben fészkel. Baranyában mindössze egyetlen fészküket ismerjük a Kelet-Mecsek egyik eldugott völgyében. Ennek a párnak a költése idén is sikeresnek bizonyult, és ezúttal is 1 fióka repült ki a fészekből.
|
Új könyv a Mecsek fürkészlégy faunájáról (2012.05.02.) |
|
|
|
Tóth Sándornak, a zirci múzeum ny. igazgatójának tollából sorra jelennek meg a hazai tájak Diptera faunáját bemutató összefoglaló kötetek. A magyar entomológia egyik meghatározó személyisége ismét színvonalas munkával lepte meg a rovartan kutatóit a mecseki fürkészlegyeket bemutató kiadványban. A 79 térkép és fenológiai diagram, a szerző kiváló színes fotóival illusztrált nyolc képtábla, valamint a névmutató igazi kézikönyv a rovarászok kezében.
|
Újabb rétisas-mérgezések Dél-Dunántúlon |
|
|
| Pécs, 2012. március |
Néhány hét leforgása alatt négy rétisas pusztult el a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a madarakat valószínűleg megmérgezték. →
|
Az MBT Pécsi Csoportjának 2012/I. félév szakülései |
|
|
|
A Magyar Biológiai Társaság Pécsi Csoportjának 2012/I. félév szakülései >>
|
Microlepidoptera.hu 3_2011 |
|
|
|
Megjelent a magyar molylepkekutatás folyóiratának 3. kötete (2011.09.30). - Microlepidoptera.hu 3: 1-141. HU ISSN 2062-6738 - A kötet nyomtatott és CD változatban a szerkesztőség címén megrendelhető.
|
Nőtt a gyurgyalagok száma Baranya megyében |
|
|
|
Összesen 687 pár költését sikerült bizonyítani Baranyában, ami a 2010-es mélyponthoz képest 29,1 százalékos (155 pár), a 2002-es alapfelméréshez viszonyítva pedig 19,9 százalékos (114 pár) növekedés. A megye teljes területére kiterjedt felmérés során 13 olyan új partfalat találtak, ahol korábban még nem fészkeltek gyurgyalagok.
|
Az év rovara Magyarországon - 2011 |
|
|
|
A választás idén a hétpettyes katicára (Coccinella septempunctata) esett. Ez a rovarfaj ugyanis pontosan megfelel a kritériumoknak: szakemberek és laikusok egyaránt ismerik, szabad szemmel is jól látható, mutatós külsejű állat, gazdasági és kulturális jelentősége is van, sőt az iskolai tananyagnak is része.
|
Csökken a hollók száma Baranya megyében |
|
|
|
A hollók mecseki fészkeléséről először a pécsváradi Agárdi Ede számolt be egy 1940-ben megjelent tanulmányában. Az azt követő évtizedekben, ha kis számban is, de rendszeres fészkelővé vált. Most csökkenő egyedszámról szólnak a hírek. (2011. július)
|
A boglárkalepkék kék színe |
|
|
|
A Mecsekben 39 boglárkalepke (Lycaenidae) faj él. Közülük néhány faj, mint a Polyommatus admetus (barnabundás boglárka) feltehetőleg kipusztult. A hegység boglárkalepke kutatottsága csak az alapokig jutott el, s számos meglepetést rejteget. A következő új magyar felfedezés új távlatokat nyit a taxonok vizsgálatában. (2011.02.08.)
Magyar kutatók elsőként mutatták be, miért látszik fajonként eltérőnek a boglárkalepkék hímjeinek kék színe. A különböző fajhoz tartozó egyedek szárnyának fényvisszaverési képessége eltérő, egy speciális szoftver segítségével azonban a fajok könnyen azonosíthatók - számolt be a magyar kutatócsoport a Royal Society of Chemistry, Analytical Methods című lap hasábjain.
|
2011 - Az év madara a széncinege |
|
|
|
A faj nem veszélyeztetett: nem csökken az állománya; alkalmazkodóképes, így a nagyvárosok belső kerületeiben is megél; mesterséges odúkkal jól telepíthető; az agrár-környezetgazdálkodási program is érinti a védelmét; a téli etető összes eleségtípusát fogyasztja. Akkor miért éppen ez a madár a 2011-es év madara? Éppen ezért! Szükségünk van egy olyan pozitív példára, ami igazolja, hogy mindannyian tehetünk korunk egyik legnagyobb kihívása, az élőhelyrombolás, a fajok eltűnése ellen.
|
Acta Naturalia Pannonica 4(2) 2009 |
|
|
|
2009. júniusában megjelent az Acta Naturalia Pannonica legújabb füzete. Benne, főleg magyarországi rovartani tanulmányok olvashatók magyar, angol és német nyelven, de találunk benne új lepkefajokat Törökországból is. Hosszú idő után új növénytani sorozat is indult, a Völgység flórája címmel, amely esősorban florisztika kedvelőinek nyújt olvasmányt.
|
Új könyv a magyar csüngőlepkékről - 2009 |
|
|
|
Új könyv jelent meg 2009 márciusában, a magyarországi csüngőlepkékről (Zygaenidae).
|
Téli madárgondozás - 2009. január |
|
|
|
MECSEK >>>Téli madárgondozás, madárodú telepítés
és túra a Rotary-úton
|
Konferencia a Villányi-hegységért |
|
|
|
Dél-Dunántúl zöld szigetei - Konferencia a Mecsekért és a Villányi-hegységért - 2008. október 16.
Második alkalommal kerül megrendezésre október 16-án Pécsett, a MTESZ székházban, a Mecsek-kutatás Konferencia. 2005-ben csak a város fölé magasodó hegység bemutatásával, kutatásának eredményeivel foglalkoztak az előadók, idén azonban a szomszédos Villányi-hegység megismertetése is hangsúlyos feladat. Sok fontos és érdekes ismeret birtokába juthatnak a konferenciára ellátogatók legdélibb szigethegységünkről: geológiától, botanikán és zoológián keresztül az erdőgazdálkodásig és természetvédelemig.
|
Békászó sas - 2008. augusztus |
|
|
|
Baranyában 23 fokozottan védett madárfaj tekinthető állandó fészkelőnek, s további 8-10 faj rendszertelenül költ. Az állandó fészkelők közül az 1 millió forint természetvédelmi értékű békászó sas a legritkább. Jelenleg egyetlen fészkelő párt tartanak nyilván.
|
Mecseki kiadványok - 2008. június |
|
|
|
Mecseki könyvek a boltokban és az interneten:
|
A zootaxononómia nemzetközi irányvonalai |
|
|
|
Több évig tartó nyomasztó érdektelenség után a zootaxonómia a múlt évtized folyamán végre ismét gyors fejlődésnek indult, elsősorban annak köszönhetően, hogy az emberiség kezd ráébredni a biológiai sokféleség, azaz a biodiverzitás kizárólag az ember által előidézett aggasztó mértékű csökkenésének veszélyeire.
|
A Föld éve |
|
|
|
A Föld Bolygó Nemzetközi Éve nagyszabású nyitórendezvényt 2008. február 12-13-án tartották Párizsban.
Baranyában elődások sora kapcsolódik a Föld éve programhoz.
|
Baranyai biológus munkája Dániában |
Szentirmay Balázs |
|
|
Az utóbbi években több baranyai zoológus publikál európai szaklapokban, vagy társszerzőként fejezeteket ír könyvekben...
|
Megjelent a Mecsek állatvilága 2. |
|
|
|
2007. november végén megjelent "A Mecsek állatvilága" 2. kötet.
A kiadvány e-mail-en megrendelhatő és megvásárolható. Cím az impresszumban.
|
Új tanulmány a Mecsek természetvédelméről |
|
|
|
Új, hézagpótló tanulmány jelent meg 2007. júliusában a hegység természetvédelméről. A szerzők először közölték a Mecsek védett növény- és állatfajainak listáját.
|
Mecsek állatvilága 2 |
Fazekas I. |
|
|
Megkezdődtek "A Mecsek állatvilága" 2. kötetének szerkesztési munkálatai.
|
Mérges pókok Baranyában? |
Fazekas I. |
|
|
Az elmúlt években többször is felröppent a sajtóban a hír, hogy az emberre is veszélyes fekete özvegy nevű pókot fogtak Magyarországon. Egyik televízió csatornánk a fő hírsávban tette közzé, hogy a fekete özvegy nevű mérges „rovart” már korábban Komlón is befogták. Nos nálunk már a kisiskolások is tudják, hogy pókok soha nem tartoztak a rovarok csoportjába. A híradások még arról is beszámoltak, hogy a kérdéses faj Horvátországban is él, s a felmelegedés hatására már a Mecsekben is megjelent. Vagyis rettegjen mindenki, aki Baranyában pókkal találkozik.
|
ACTA NATURALIA PANNONICA |
Fazekas Imre |
|
|
Acta Naturalia Pannonica néven új periodika indul útjára. Jogutódja és szerves folytatója a 15 kötetben megjelent (1984-2006) Folia Comloensis (ISSN 0236–8927) nevű kiadványnak, amely 2006-ban jelent meg utoljára. Az új kiadvány a jól ismert Pannon biogeografiai régió természettudományi kutatási eredményeit közli. Kiemelten foglalkozik az állattannal és növénytannal valamint a természetvédelemmel.
|
Békamentés és élőhelykárosítás kérdőjelekkel |
Fazekas Imre |
|
|
Február utolsó hetében, miután hőmérséklet tartósan a március végi, április elejei értékeket mutatja, megkezdődött a békák vonulása a sikondai halastavakba. Azaz csak megkezdődhetett volna, ugyanis egyik tavat éppen ezekben a napokban kezdték el kotorni. A földmunkálatok szakszerűtlenségére jellemző, hogy a hatalmas tömegű iszapos földet a tó melletti patak menti rétre hordják, ahol információink szerint szakhatósági engedély nélkül szétteregetik. Evvel nemcsak a békák vonulási útvonalát semmisítik meg, hanem több közösségi jelentőségű (Natura 2000), a Berni Egyezmény és a hazai jogszabályok által is védett lepkefaj élőhelyét: Eriogaster catax, Euplagia quadripunctaria, Lycaena dispar, Maculinea alcon, Proserpinus proserpina.
|
2007 - A mezei veréb az év madara |
|
|
|
A Magyar Madártani Egyesület a mezei verebet választotta az év madarának 2007-ben. A mezei veréb állománya az utóbbi 3-4 évtizedben drasztikusan csökkent Nyugat-Európában, olyannyira, hogy például a britek verébkészlete az eredeti létszám három százalékára csökkent.
Magyarországon ma még erős állomány, több mint kétmillió pár található, de a riasztó nyugat-európai trend számunkra is figyelmeztető jel, hisz a csökkenést sokkal könnyebb megelőzni, mint visszafordítani, áll a Magyar Madártani Egyesület közleményében.
|
Milyen szúnyogok csípnek bennünket a Mecseken? |
Dr. Tóth Sándor |
|
Magyarországon a maláriának a múlt század első felében történt visszaszorulása következtében a csípőszúnyogok által terjesztett betegségek szerepe ma már kicsi ugyan, de természetesen nem hagyható teljesen figyelmen kívül. Az apró, mindenki által ismert vérszomjas kétszárnyú rovarok napjainkban elsősorban az emberek zaklatása miatt kerülnek évről-évre az érdeklődés középpontjába. Kedvező feltételek esetén, főleg vízpartokon vagy vizek közelében lakók és nyaralók életét keseríthetik meg tavasztól késő őszig. A Mecsek nem tartozik hazánk kiemelkedően szúnyogos területei közé, de azért a hegység sok pontján okoznak kisebb-nagyobb kellemetlenséget ezek a kétszárnyú rovarok. Az egyes fajok csípése nem egyformán fájdalmas és az utóhatásai is különbözőek lehetnek. Az embereket kétségtelenül kevésbé érdekli, hogy milyen faj csípte meg őket. Az azonban talán nem közömbös számunkra, hogy milyen szúnyogok élnek területünkön, közülük melyek és milyen mértékben szerepelnek az általuk okozott ártalomban.
Magyarországon jelenlegi ismereteink szerint 48 csípőszúnyogot tartunk nyilván, közülük az eddigi kutatások során kereken 30 faj előfordulását sikerült a Mecsek térségében is kimutatni. Nem minden csípőszúnyog nősténye támadja az embert. Számos faj táplálkozik szinte kizárólag madarak, emlősállatok vagy kétéltűek vérével. Mindössze néhány faj okoz az embernek jelentősebb ártalmat. Komlón főleg tavasszal és a nyár első felében a fő kellemetlenség forrása az erdős vidékeken rendszerint tömegesen megjelenő erdei szúnyog (Ochlerotatus annulipes). Nagy testű faj, évente egy nemzedéke fejlődik. Lárvája már kora tavasszal, az időjárástól függően, április közepén vagy második felében megjelenik a téli csapadékból képződött mocsaras, tocsogós vízterekben, erdei pocsolyákban, dagonyákban. A lárvák május első felében bábozódnak, majd május közepe táján kirajzanak a szúnyogok. A hímek két-három hét alatt elpusztulnak, a nőstények azonban hosszú életűek, csökkenő egyedszámban június végéig, erdőkben árnyékos helyeken egész nap, de különösen az esti órákban agresszíven támadják az embert. A Mecsekben az erdei szúnyog mellett, évenként változó mértékben, rendszerint jelentősebb ártalmat okoz még nyár elejétől a gyötrő szúnyog (Aedes vexans), az oldalfoltos szúnyog (Ochlerotatus sticticus), a foltos szúnyog (Culex modestus), az aranyló szúnyog (Ochlerotatus caspius).
Ochlerotatus cantans
|
Újabb mamutmaradvány Baranyából |
Fazekas Imre |
|
|
A Mecsek és környéke nem túlságosan bővelkedik mamutleletekben. Magyarországon is csupán 4 csontvázat találtak a 20. században. Az 1930-as években Pécsbányáról került elő egy szinte hiánytalan csontváz. A kutatók sokáig önálló fajnak tartották (Mammonteus hungaricus), de későbbi taxonómiai vizsgálatok egyértelműen bebizonyították, hogy a Elephas primigenius nevű gyapjas mamutról van szó. Komlón, a kenderföldi iskola építése során igen rossz megtartású agyarra illetve lábcsontokra bukkantak. Komló mai városközpontjának építése során is több mamutcsontot fordítottak ki a munkagépek, de az akkori építésvezetők a "hajrá munkában" eldózerolták. A Hármas-hegy nyugati hegylábánál eredő Kaszánya-patak völgye minden bizonnyal több mamutmaradványt is rejteget.
A képen látható mamutfogra néhány évvel ezelőtt bukkantak egy komlói építkezésen, ahova a pécsváradi homokbányából szállították a homokot. További vizsgálatok, kutatások a leletek hiteles azonosítására elmaradtak.
|
Mi az oka a fák, cserjék őszi lombszínének? |
|
|
|
Bizonyára mindenki gyönyörködött már az őszi táj szépségében. Mi rejlik a lombszíneződés hátterében? Ősszel a fák a rövidülő nappalok és az éjszakai hőmérséklet csökkenése miatt lombszínt váltanak...
|
A 2006. év gombája |
Fazekas I. |
|
Gyilkos galóca – Amanita phalloides
Kalapja változóan zöld (olajzöld, sárgászöld, zöldes, néha csaknem fehéres), gyakran benőtten szálas, selymesen fénylő. Lemezei fehérek. Tönkjén fehér gallér és a gumós tövén bő, elálló szélű, fehér bocskor van. Húsa fehér, édeskés szagú. Kora nyártól késő őszig terem lomberdőben, főleg tölgy alatt, de néha fenyőerdőben is előfordul.
Halálosan mérgező!
A gomba elfogyasztása után 8-24 óra múlva csillapíthatatlan hányás kezdődik, majd átmeneti javulás után a mérgezett néhány napon belül máj- és veseelégtelenség következtében meghalhat.
|
Természetvédelmi joghézag? |
|
|
|
Az EU 2010-ig szeretné megállítani területén a biológiai sokféleség hanyatlását.
|
| |
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…
