Mecseki cseres-t�lgyesek (Potentillo micranthae–Quercetum dalechampii)

Cserjeszintj�nek faji �sszet�tele ink�bb a mecseki molyhos t�lgyesek�hez (Tamo–Quercetum virgilianae) �ll k�zelebb, mint a gyerty�nos-t�lgyesek�hez. A cseres-t�lgyesek gyepszintj�nek kiemelked� pannon reliktumendemizmusa a b�n�ti bazsar�zsa (Paeonia banatica), melyet mint r�gi f�ldt�rt�neti korok h�rm�nd�j�t, tal�l� magyar sz�val ereklyen�v�nynek is nevezhet�nk.  N�vad�, tipikus n�v�nye az erd�t�rsul�snak az apr� pimp� (Potentilla micrantha). A k�l�nb�z� term�helyt�pusokat jelzi a sz�razs�gt�r� egyvir�g� gy�ngyperje (Melica uniflora), a term�szetes �llom�nyokra utal� felem�slevel� csenkesz (Festuca heterophylla) �s a szubmediterr�n hegyi csenkesz (Festuca drymeia). Elterjedt a nagy cickafark (Achillea distans), a s�toros margitvir�g (Chrysanthemum corymbosum), a fekete lednek (Lathyrus niger), a b�rci here (Trifolium alpestre), a pirosl� here (Trifolium rubens) �s a vit�z b�kk�ny (Vicia cassubica). Kiemelked�, v�dett keleti fl�raelem�nk a kauk�zusi zergevir�g (Doronicum orientale). Csak sz�rv�nyosan n� k�rny�k�nk�n a korhad�klak�, impoz�ns termet�, gyakran az egy m�tert is el�r� g�rbics (Limodorum abortivum). Magas sz�r�n f�rt�kben fejl�d� lil�sibolya sz�n� vir�gait rendszeresen l�togatj�k a megporz�st v�gz� hangyafajok. A p�sp�kszentl�szl�i cseres-t�lgyesben csak a k�zelm�ltban fedezt�k fel (T�th 2000) a Mecsekb�l eddig nem ismert, l�tv�nyos megjelen�s� erdei margitvir�got (Chrysanthemum lanceolatum). Az intenz�v erd�gazdas�gi munk�latok miatt a sz�raz t�lgyeseinkb�l lassan elt�nik a kis egyedsz�m� popul�ci�kban �l� s�padt kosbor (Orchis pallens). A Kelet-Mecsekben csak a Sin-g�d�r �s a Takany�-forr�s feletti t�lgyesekben vir�gzik a b�rsonyos kakukkszegf� (Lychnis coronaria).

Lycnis coronaria

            Minden�tt t�meges a Cyclophora ruficiliaria, a s�vos pettyesaraszol� (Cyclophora punctaria)  �s  a vonalas araszol� (Cyclophora linearia). Gyakori a hamvas sz�v� (Calliteara pudibunda), a t�lgyfa p�possz�v� (Drymonia querna) �s a b�lyeges p�possz�

v� lepke (Drymonia dodonea). Sz�rv�nyosan elterjedt az �sszel rajz�, toj�s alakban �ttelel� v�rhenyes gyapjassz�v� (Eriogaster rimicola). Zob�kpuszta t�rs�g�ben igen ritka az els�sorban molyhos t�lgy�n �l�, a cseres-t�lgyes erd�szeg�lyeket, tiszt�sokat kedvel� t�lgyszender (Marumba quercus).

A cseres-t�lgyesek elterjedt �s jellegzetes nagylepke fajai:

● Lasiocampidae (sz�v�lepk�k): v�rhenyes gyapjassz�v� (Eriogaster rimicola).

● Sphingidae (szenderek): t�lgyszender (Marumba quercus).

● Lycaenidae (bogl�rkalepk�k): t�lgyfalepke (Neozephyrus quercus).

● Drepanidae (sarl�ssz�v�k): v�r�snyak� pih�ssz�v� (Asphalia ruficollis), t�lgyfa-sarl�s-sz�v� (Drepena binaria).

● Geometridae (araszol�k): nagy t�lgyfaaraszol� (Boarmia roboraria), Cyclophora ru-ficiliaria, C. punctaria, C. linearia, hom�lyos faaraszol� (Ectropis crepuscularia).

● Notodontidae (p�possz�v�k): t�lgyfa p�possz�v� (Drymonia querna), b�lyeges p�possz�v� (D. dodonea).

● Noctuidae (bagolylepk�k): Dryobotodes eremita, nagy foltosbagoly (Minucia lunaris), Nycteola revayana, Pseudoips prasinana, k�m�nysepr�lepke (Parascotia fuliginaria).

● Lymantriidae: hamvas sz�v� (Calliteara pudibunda).

● Nolidae: t�lgy pamacsossz�v� (Meganola togatulalis).

Marumba quercus (balra), Oryctes nasicornis (jobbra)

            A lepkefajok k�m�letlen ellens�gei az aranyos b�brabl� (Calosoma sycophanta) �s a n�gyfoltos herny�rabl� (Xylodrepa quadripunctata). A t�lgymakkokban fejl�dnek a t�lgymakkorm�nyos (Curculio glandium) �s a gesztenyeorm�nyos (Curculio  elephas) l�rv�i. A korhad� lombosf�kban �l a kis szarvasbog�r (Dorcus paralellipipedus).  A m�g �l�, de m�r lassan pusztul� t�lgyek gy�kereiben �s 2–3 m magas talajk�zeli t�rzs�ben 5 �vig fejl�dnek a szarvasbog�r (Lucanus cervus) l�rv�i. Az im�g�k a naps�t�tte erd�sz�lek nevel�f�in, j�nius v�g�n t�megesen is megfigyelhet�k. Az orrszarv�bog�r (Oryctes nasicornis) az elm�lt �vtizedekben igen megritkult, aminek ok�t a helytelen erd�rendez�si munk�latokban l�tjuk.

            A nagy h�scinc�r (Cerambyx cerdo) f�leg az id�sebb t�lgyesek lak�ja.  Nevel�f�i napf�nynek kitett, beteg egyedek. A helyi popul�ci�kat legink�bb a tarv�g�sok vesz�lyeztetik. L�rv�ja beteg, legyeng�lt t�lgyfajok �s a szel�dgesztenye k�rge alatt �l, ahol 3–4 �vig fejl�dik.

Els�sorban hangyabolyok k�rny�k�n bukkan fel ritk�bban a h�t�t d�sz�t� rozsdav�r�s sz�r�kr�l felismerhet�, t�sk�sh�t� l�gy (Potamida ephippium). Viszonylag ritka a szagosl�gy (Coenomyia ferruginea), mely esetenk�nt ak�r nagyobb egyedsz�mban is megjelenhet. Ilyenkor jellegzetes er�s illata a szabadban is �rezhet�. Koml� k�rny�k�n minden �l�hely-t�pusban gyakoriak a f�rk�szlegyek. A cseres-t�lgyesekre jellemz�ek pl. a gyapjaspille parazit�i. K�l�n�sen hasznos a gyapjaslepke f�rk�szl�gy (Phorocera agilis).

            A gerinces fauna faji sokf�les�g�t a v�ltozatos cserjeszint, az id�s, odvasod� f�k meghagy�sa biztos�tja. Az erd�szetileg er�sen ig�nybe vett, vadk�rt�l s�jtott erd�k fajszeg�nyek. A meleg, f�nyben gazdag cseres t�lgyeseket kedveli a nagy fakop�ncs (Dendrocopus major), a k�z�p fakop�ncs (Dendrocopus medius), a r�vidkarm� fakusz (Certhia brachydactyla), a csuszka (Sitta europaea) �s az erdei pinty (Fringilla coelebs).