A szerkeszt� kig�sz�t�se: Szab� L�szl� Gy. et al. (2002) szerint a b�n�ti bazsar�zsa �letstrat�gi�ja m�s, mint a mediterr�n "t�pusfaj�" (Paeonia officinalis). K�l�n�sen nagy t�megben fordul el� Hossz�het�ny k�zel�ben l�v� Nagymez� birkalegel�in, ahol eredetileg cseres-t�lgyesek voltak. Ezek ki�rt�s�t �s a legeltet�st a n�v�ny nem s�nylette meg, s�t er�sen keser� �ze miatt m�g a birk�k sem r�gt�k le, ami el�seg�tette t�meges elszaporod�s�t. Szaporod�sa t�rt�nhet a rhiz�ma n�veked�se, t�rbeli sz�tterjed�se, esetleg feldarabol�d�s r�v�n (pl. vaddiszn� t�r�s), vagy felrepedt t�sz�kb�l sz�tsz�rt magvakkal. Felt�n�en sz�p vir�gj�ra protogynia �s a  rovarmegporz�s jellemz�.

Levele igen m�rgez� protoanemonint �s sokf�le fenoloidot tartalmaz. A b�n�ti bazsar�zsa allelop�ti�s potenci�lja er�s.

Irodalom

Szab� L. Gy. (2002): Fitok�miai habitus �s �letstrat�gia. In: Salamon-Albert �.(szerk.): Magyar botanikai kutat�sok az ezredfordul�n - Tanulm�nyok Borhidi Attila 70. sz�let�snapja tisztelet�re, P�cs pp. 710.