A koml�i andezit

Vajon melyik f�ldt�rt�neti korban keletkezett e vulk�nikus k�zet, melyek a legnevezetesebb k�zetalkot� �sv�nyai?

A mioc�n kor (24-5,2 milli� �v)  aquit�niai �s a burdig�liai korszak   hat�r�n (20 milli� �v) ism�t vulk�nkit�r�sekkel k�s�rt intenz�v hegys�gk�pz� mozg�sok r�zt�k meg eg�sz Eur�p�t. Ennek a peri�dusnak k�sz�nhetj�k a Mecsek egyik leg�rt�kesebb szil�rd �sv�nyi nyersanyag�t: a koml�i amfibolandezitet.

A vulk�n, melynek megszil�rdult l�v�ja ez a s�t�tsz�rke, enyh�n z�ldes �rnyalat� k�zet, egy hossz� ideje l�tez�, �s meg-meg�jul� tektonikus hasad�k ment�n t�rt fel, �s a l�va az akkor m�r felsz�nre ker�lt kora jura �led�kes k�zetek sz�raz (v�zzel nem bor�tott) felsz�n�re �ml�tt. A kit�r�s ideje sok�ig vitatott volt, de az 1970-es �vek elej�n k�t momentum is eld�nt�tte ezt a k�rd�st. Az egyik a modern geok�mia kormeghat�roz� m�dszere, mely a k�zetalkot� �sv�nyok k�lium- �s argontartalm�nak seg�ts�g�vel lehet�v� tette az abszol�t kor meghat�roz�s�t. E vizsg�lat alapj�n a k�zet kora 20,5 ± 0,8 milli� �vnek bizonyult. A m�sik adatot az 1972-ben f�rt K-170. sz. feketek�sz�n-kutat� f�r�s szolg�ltatta, mely az andezit alatti jura k�zet m�llott fel�let�n �stalaj-maradv�nyt tal�lt. Ez az �stalaj olyan sporomorpha-egy�ttest (n�v�nyi szapor�t�sejtek) tartalmazott, mely  aquit�niai korszak� n�v�nyek sp�r�ib�l �s pollenjeib�l �llt.

Az amfibolandezit-testet a koml�i feketek�sz�n-kutat�f�r�sok k�z�l 35 kutat�f�r�s �s k�t akna t�rta fel. Legnagyobb vastags�ga 281 m. A nagy f�r�ss�r�s�g ellen�re nincs olyan f�r�s, mely ne f�rta volna kereszt�l az andezitet, vagyis a vulk�ni k�rt�t megtal�lta volna. Ebb�l k�vetkez�en itt a vulk�ni k�zettest egy v�ltoz� sz�less�g�, ferde hasad�kot t�lt ki, melyb�l m�g k�zettel�rek is el�gaznak. A l�vak�zet felsz�ni elterjed�si ter�lete 4,1 km².

A kih�l�ben l�v� l�v�ban zsugorod�si reped�sek keletkeztek, melyek ment�n a k�zet fak�v�r�s sz�n�re oxid�l�dott. A reped�sek ment�n a haz�nkban csak itt el�fordul� f�nyes, z�ldesfekete bentonit (agyag�sv�ny) bevonatokkal, valamint feh�r, krist�lyos kalcit-kit�lt�sekkel is tal�lkozhatunk, melyek hidroterm�lis vulk�ni ut�jelens�gek tan�i.

A k�zetalkot� �sv�nyok k�z�l legfontosabbak a plagiokl�sz nev� f�ldp�t �s a f�nyes t�k alakj�ban jelentkez� amfibol, valamint a magnetit nev�, nagy vastartalm� �sv�ny. Itt kell megeml�ten�nk, hogy az ut�bbi �vekben a koml�i k�b�ny�ban olyan andezit-darabokat tal�ltak, melyekben gum�szer� magnetit feld�sul�sok jelentkeztek. Ezek a s�t�t sz�n�, nagy fajs�ly� gum�k szabad szemmel alig vehet�k �szre. Felfedez�s�k az �zemi automatik�nak volt k�sz�nhet�, mely �gy van be�ll�tva, hogy azonnal le�ll�tja a sz�ll�t�szalagot, ha a rakod�g�pr�l valamilyen vasalkatr�sz ker�l a szalagra, hiszen az t�nkre tenn� a t�r�berendez�st. A sz�ll�t�szalag �jra �s �jra le�llt, de nem tal�ltak semmit. V�g�l r�j�ttek, hogy ezek a nagy vastartalm� k�zetdarabok hozz�k m�k�d�sbe az automatik�t.