www.mecsek.gportal.hu
Men
     
Linkek
     
ra
     
Mecseki kpek
     
Naptr
2025. Februr
HKSCPSV
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
01
02
<<   >>
     
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Elfelejtettem a jelszt
     
Tudomnytrtnet
Tudomnytrtnet : Vrss Lszl Zsigmond (1914-1996)

Vrss Lszl Zsigmond (1914-1996)

Bevezets

Dr. Vrss Lszl Zsigmond a magyar botanika s pedaggia sokak ltal tisztelt s szeretett egynisge volt. Az 1960-as vek msodik felben ismertk meg, amikor a Pcsi Tanrkpz Fiskola biolgia szakos hallgati lettnk. Tanulmnyaink els kt vben mg ktelkedve nztnk r. Magas, szikr termetvel, szrs szemeivel, jrt-kelt a Nvnytani Tanszk folyosin. Amikor rkszntnk, emelt fejjel rnkblintva visszaksznt, de arcn cseppnyi kzvetlensget sem lttunk. A fiskolai hallgatk krben ezrt szorongst keltett: „r Isten! Mi lesz velnk, ha hozz kerlnk?” – monduk tbben is. III. ves korunkban tantott bennnket nvnyrendszertanra. Ekkor jttnk r, hogy szigor tekintete mgtt mlysges humnum, szeretet nyugszik. Eladsai, nvnyrendszertani gyakorlatai lvezetesek voltak. Amikor szrevette, hogy mr fradtan figyelnk r, „bedobta” csillog, fanyar humort, s hallgati hirtelen felkacagtak. Ilyesmi trtnt egy napstses tli napon is, amikor egy gyakorlati foglalkozson kivitt bennnket a botanikus-kertbe. Meglltunk egy magas fa eltt, gy 30 mternyire, s krdezte: „Ki tudn megmondani, hogy ez milyen fa?” Egy levl sem volt rajta, ht egyiknk sem mert szlni semmit. Vrss tanr r erre – jellegzetes „pattog” hangjn – megszlalt: „Magas kris! Ht nem ltjk, hogy a hajtsvgeken keresztben tellenesen llnak a rgyek!?” Egy pillanat alatt elszllt bellnk a tlvgi fradtsg, s mris jobban tudtuk figyelni lebilincsel szavait. Mindezeken tl igen tiszteltk benne, hogy mveltsge egyb tudomnygakra, st klnbz mvszeti terletekre is kiterjedt. Egynisgbl sugrzott, hogy nem csupn j szakember, hanem egyben kitn pedaggus is. Nem elg ugyanis szakmailag felkszteni a tanrjellteket, hanem ki kell alaktani bennk olyan emberi tulajdonsgokat is, amelyek nlkl eredmnyes oktat-nevel munkt lehetetlen vgezni. Vrss Lszl Zsigmond szemlyben kitnen tvzdtt a tuds s a pedaggus hivatsrzet.

Vrss Lszl Zsigmond emlkezete

(1914–1996)

 

lete s munkssga

 

Siklson szletett 1914. mrcius 22-n. desapja matematika-fizika szakos tanrknt a helybeli llami polgri iskola nnepelt pedaggusa volt. Mr gyermekkorban megmutatkozott a biolgia irnti rdekldse, ugyanis csiga-, kagyl s rovargyjtssel foglalkozott. A siklsi polgri iskola elvgzse utn a Kiskunflegyhzi Tantkpzbe kerlt. Itt Mczr Lszl zoolgus professzor desapja, Mczr Mikls tantvnyaknt kezdett elmlylni az lvilggal kapcsolatos trvnyszersgekben. A tanti oklevl megszerzse utn a Szegedi Polgri Iskolai Tanrkpz Fiskola termszetrajz-fldrajz-testnevels szakn folytatta tanulmnyait. Legkedvesebb tanrai itt Greguss Pl botanikus, brahm Ambrus zoolgus, valamint Littke Aurl s Kogutowicz Kroly geogrfusok professzorok voltak. A fiskola elvgzse utn oktat-neveli munkjt – a btaszki polgri iskolban – 1938-ban kezdte.

 

Plyafutsban a II. vilghbor ht vig tart trst okozott. Hrom s fl vi katonai szolglatbl kt vet a keleti fronton tlttt. A 2. magyar pnclos hadosztly parancsnoksgnl – tartalkos hadnagyknt – teljestett szolglatot. Alakulatuk a nagy visszavonuls sorn Ausztriban feloszlott. Hazafel tart tjn kerlt orosz hadifogsgba. Egyik fogolytboruk a Kaukzus kzelben volt. Itt csodlta meg az Elbruszon az elmondhatatlanul lenygz napfelkeltt, ott ltott kt mteres tmrj kaukzusi jegenyefenyt (Abies nordmanniana), valamint sok rdekes nvny- s madrfajt figyelt meg. Az ugyancsak hrom s fl vig tart fogsg utn 1948. novemberben trhetett haza.

 

Hazatrte utn ismt Btaszkre kerlt, ahol fl ven t ltalnos iskolban tantott, majd kt vig tanulmnyi, ill. szakfelgyelknt tevkenykedett. 1951-tl a Dombvri Tantkpz Intzetben oktatott: „Kivl tantestletnk volt. A teljes emberr nevels tern kevs helyen rtek el akkor haznkban olyan eredmnyeket, mint Dombvrott. Sokoldal, kivl tantk kerltek ki az intzetbl, akik nemcsak szakmai tudsukkal tntek ki, hanem pozitv emberi tulajdonsgaikkal is” – mondta. Itt kezdett tudomnyos krdsekkel foglalkozni, s egyre tbb publikcija jelent meg. Ekkor rta meg „A Kapos-vlgy termszeti fldrajza” c. knyvt, amellyel a Magyar Fldrajzi Trsasg dicsrett rdemelte ki. Mivel Dombvron kzpiskolai tanri llst tlttt be, gy rezte, el kell vgeznie Szegeden az egyetemet. Ekkor lett ismt hallgatja nhny korbbi pldakpnek: „Gregusstl a kutatsban az nll vlemnynyilvnts btorsgt s merszsgt, brahmtl a tuds flnyes megszerzsnek szksgessgt, Kogutowicz professzortl a sokoldal bizonyts fontossgt tanultam meg”.

 

1958-ban megsznt a Dombvri Tantkpz. Ekkor kerlt a Pcsi Tanrkpz Fiskola Nvnytani Tanszkre. Oktat-nevel s tudomnyos munkssga itt teljesedett ki.

 

Pcsett az oktatsi s kutatsi clokat egyarnt szolgl tanszki nvnygyjtemny fejlesztst, gondozst, rendezst szvgynek tartotta. Igen szorgalmas nvnygyjt volt. A herbrium llomnyt hatezerrl hatvanezerre fejlesztette. A rendszeres gyjtutakon kvl klfldi tanulmnytjairl is szmos nvnyritkasgot hozott. Szleskr szakmai-barti ismeretsgei rvn ajndkknt tbb hres mlt szzadi nvnygyjtemnnyel is gyaraptotta a kollekcit. gy szerezte meg a Pannonhalmi Aptsg – hasznlaton kvli – „gazdtlan” herbriumt. Mzelis rtk anyaga az 1800-as vekbl szrmazik. E gyjtemny rsze a pannonhalmi maggyjtemny is, melynek tudomnyos feldolgozst is Vrss Lszl Zsigmond vgezte el. Megjegyzend, hogy a Pannonhalmi Aptsggal fenntartott kapcsolatai miatt, a szocialista diktatra egyes szemlyei nemtetszsket fejeztk ki. A tanszki herbrium tovbbi felbecslhetetlen rtkt kpezi kt rgi pcsi botanikus (Nendtvich Tams s Mayer Mricz) nvnygyjtemnye. Szoros szakmai kapcsolatot tartott Nagy Istvn reformtus lelksszel, aki Villny krnyknek flrjt kutatta, s szintn szorgalmas gyjt volt. 1974-ben bekvetkezett halla utn magn herbriumt Vrss Lszl Zsigmond megszerezte, gy ez is a Nvnytani Tanszkre kerlt. Rendkvli alapossgt bizonytja, hogy a Nvnytani Tanszk herbriumban lev valamennyi nvnyfajrl katalguscdult ksztett, melyen – a faj sorszma mellett – elrhetsi helye is fel van tntetve (Nendtvich Tams herbriuma, Mayer Mricz herbriuma, Pannonhalmi Aptsg herbriuma, Nvnytani Tanszk herbriuma stb.).

 

 Vrss Lszl Zsigmond (1914–1996)

 


Pcsi tartzkodsa idejn aktv terepbotanikai kutatsokat is folytatott. Kort messze megelzve foglalkozott bnyk, meddhnyk, salakhegyek rekultivcijval, elssorban nvnyzettel val sikeres beteleptsvel. Krnyezetvdelmi szakemberekkel egyttmkdve vizsglta a levegszennyezs nvnytakarra gyakorolt hatst. Lelkesen kutatta a szmra oly kedves szlfld, a Dl-Dunntl nvnyvilgt. A Drva-skon vgzett kutatsi eredmnyeibl rta s vdte meg 1964-ben egyetemi doktori rtekezst a szegedi Jzsef Attila Tudomnyegyetemen. Ekkor ismt kapcsolatba kerlt Greguss professzor rral, aki ezttal brlja volt. Szmos rtkes florisztikai adata kztt kiemelked jelentsg az 1962-ben Szaporcn (Baranya megye) felfedezett Panicum philadelphicum nev klesfaj, amelyet korbban Eurpbl nem ismertek. 1965-ben Szaporca hatrban egy peremizs fajra (Asteraceae csald) lett figyelmes. Ezt a nvnyt Pnzes Antal Inula vrssii nven – a tudomny szmra j fajknt – rta le. Megjegyzend, hogy az jabb nmenklatrai szablyok szerint a tudomnyos neveknl az kezetek hasznlatt betiltottk, ezrt e faj helyes neve Inula voeroessii. A nvny fajknt val elfogadst So Rezs fellbrlta, s az Inula britannica alakkrbe sorolta, azonban – mint mikrotaxon – gy is rzi Vrss Lszl Zsigmond nevt. 1970-ben fedezte fel a Mecseken (Abaliget: Cseppk-barlang) a Seligeria doniana nev mohafajt, amelyet a Krpt-medencbl kzlt elsknt. E legnagyobb felfedezsei mellett szmos olyan nvnyfajt tallt, amelyek Baranybl, vagy annak valamely tjegysgrl korbban nem kerltek el. Kutattjai sorn eljutott tvolabbi orszgrszekbe, gy a Nyrsgbe s a Tarna-vidkre is, ahol szintn tallt e terletekre j taxonokat.

 

 

A kpen balra: Seligeria sp., jobbra Inula britannica

A Seligeria doniana mohafajt Vrss L. Zs. fedezte fel elszr a Krpt-medencben.

Az Inula britannica egyik pannon vltozatt "vrssii" nven Pnzes Antal rta le.

 

Tudomnytrtneti kutatsokat is vgzett. E trgykrben hzagptl eredmnyknt rtkelend a mlt szzadi els magyar algakutat, Titius Pius Vendel letnek s munkssgnak feldertse, de Mayer Mricz s Nagy Istvn botanikai munkssgrl is rt tanulmnyt.

 

A Pcsi Tanrkpz Fiskolrl 64 ves korban, 1978-ban vonult nyugdjba. Nhny vig Szentlrincen lt, majd 1980-ban Martonvsrra kltztt. Annak ellenre, hogy anyagi tmogatst sehonnan sem kapott, tretlen elhivatottsggal folytatta botanikai kutatsait. Gyakran utazott fel Budapestre, ahol a Magyar Termszettudomnyi Mzeum Nvnytrban Wagner Jnos (1870-1955) hatalmas hrsgyjtemnyt rendezte. E felbecslhetetlen tudomnyos s kultrtrtneti rtket kpvisel kollekcibl tz – a tudomnyra j – taxont rt le. A szombathelyi Savaria Mzeumban fejezte be Piers Vilmos (1838-1920), a neves kszegi amatr botanikus szintn nagy rtk herbriumnak tudomnyos rendszerezst s lerst. Ebben az idben dolgozta fel Jemelka Jzsef soproni nvnygyjtemnyt (1843-1847), s a Kismartoni-park (ma Eisenstadt) herbriumt is. Dnt rdemeket szerzett a rgi telepts arbortumok nvnyanyagnak katalogizlsaival is. Ha ideje s egszsge engedte, rendszeresen jrta a terepet. Magas termete gyakran feltnt a Mezfld klnbz rszein, gy a Velencei-t s Szkesfehrvr krnykn is. Ebben az idben jutott el a Tarna-vidkre is. Ahol megjelent, ltalban mindig tallt valami jat. Gyjttt, figyelt, fnykpezett s eredmnyeit publiklta.

 

Kivl s termkeny szakrknt is elvlhetetlen rdemei vannak. Nagy gondot fordtott npszerst jelleg cikkek rsra, azonban ezeknl is arra trekedet, hogy valami j tudomnyos ismerethez juttassa az olvast. Ilyenek voltak egyes dendrolgiai dolgozatai, melyekben haznkban ritka firl (pl. babrfa, mammutfeny), farisairl s ids fasorairl rt, de sok egyb krnyezet- s termszetvdelmi, tudomny- s kultrtrtneti, honismereti, valamint nprajzi trgy ismeretterjeszt dolgozata is megjelent. Az ilyen trgy rsainak szma meghaladja a ktszzat. rt fiskolai jegyzeteket, knyv- s lexikonfejezeteket is. Fnykpfelvtelei szmos knyvben s folyiratban lttak napvilgot.

 

A termszetvdelem tern is aktvan tevkenykedett. Szmos esetben hvta fel a termszetvdelmi szervek figyelmt ids farisok, fasorok, vagy rtkes, vdend lhelyek megvsra. Az javaslatra lett vdett pl. a Drva-skon a Cn s Szaporca falvak kztti „-Drva”, amely egyben a nemzetkzi „Ramsari egyezmny” hatlya al is kerlt. vekig elnke volt a TIT martonvsri szervezetnek s a Magyar Madrtani Egyeslet helyi csoportjnak. Kzben pcsi kztestleti tagsgait is fenntartotta. gy tagja maradt a Pcsi Akadmiai Bizottsg Nvnytani s Termszetvdelmi Munkabizottsgnak, valamint a Magyar Biolgiai Trsasg Pcsi Csoportjnak, s e szervezetek ltal rendezett szaklseket rendszeresen ltogatta.

 

lete utols veiben is megrizte aktvitst, m rszklete miatt mr nehezen tudott jrni, nem volt kpes nagyobb utakat megtenni. Ekkor inkbb szeretett szlvrosa, Sikls trtnett kutatta, melyrl szmos cikke jelent meg. E tevkenysge elismersre 1995-ben a Siklsi Vr- s Mzeumbarti Kr rks tiszteletbeli tagjv vlasztotta. Utols hnapjait egy Tolna megyei kis falucskban, a Dombvr melletti Kapospuln tlttte. 1996. szeptember 2-n hunyt el. A Rkoskeresztri j kztemetben (Budapest) szeptember 27-n helyeztk vgs nyugalomra.

 

Epilgus

 

Szp s eredmnyekben gazdag letplyt futott be. Olyan pedaggus-nemzedket indtott tnak, melynek lelkt szinltig tlttte a hivats irnti elktelezettsggel, a tudomnyok tiszteletvel, a kutats vgyval, a magyar s az egyetemes kultra nemes eszmjvel. Sok-sok tantvnya tansthatja, hogy rendkvli, letre szl hatssal volt hallgatira. Blcs, de nem flnyesked; megrt, de nem knnyelm; szigor, de fiskolai tanri hatalmval soha vissza nem l – ezek voltak egynisgnek legfbb jegyei. Szerettk, tiszteltk; pldakpnk volt s marad. Az irnta rzett szinte tantvnyi ragaszkodst s szeretetet tartotta lete legnagyobb jutalmnak. Ezzel kapcsolatban egy kedves tantvnya – a nemrg elhunyt Mecseki Jzsef – szavait idzzk, aki az albbi szavakkal bcszott tle: „A mag a fldbe hull, kicsrzik, szrbaszkken, termst rlel s lehanyatlik. Egy gazdag let rt most vget, de a sztosztott tuds ott van tanr tantvnyai kztt, akik tovbb sokszorozzk. Ennl szebb rk letet nem lehet elkpzelni” (Mecseki 1996). Emlknek, munkssgnak mlt megrzse a magyar botanika s pedaggia erklcsi ktelessge! Sikls s krnykn vgzett botanikai, nprajzi s helytrtneti kutatsai kapcsn ott lenne a helye a vros dszpolgrai kztt. Emlktbljnak elhelyezse a Siklsi Vr- s Mzeumbarti Kr munkatervben szerepel.

 

Ksznetnylvnts

 

Ksznetnket fejezzk ki azoknak, akiktl Vrss Lszl Zsigmond publikcis listjnak sszelltsnl segtsget kaptunk: Bochnicsek Pln (Vrosi Knyvtr, Sikls), Horvth Csaba (Szchenyi Istvn Vrosi Knyvtr, Sopron), Papp Gbor (Magyar Termszettudomnyi Mzeum Nvnytrnak Knyvtra, Budapest), Simor Ferenc s Simor Ferencn (Vr- s Mzeumbartok Kre, Sikls), Szalai Imre (Pcsi Tudomnyegyetem TTK Knyvtra, Pcs). Ksznetnk illeti tovbb Gilicze Jzsefnt (Kapospula), aki rtkes fnykpeket bocstott rendelkezsnkre.

 


A szerkeszt megjegyzse:

Az rs Vrss Lszl Zsigmond publikcis jegyzkvel az albbi peridikban olvashat.

Folia comloensis 12: 149-160. (2003) 

     

Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!    *****    Nagyon pontos és részletes születési horoszkóp, valamint 3 év ajándék elõrejelzés, diplomás asztrológustól. Kattints!!!!    *****    A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek érdemes belenézni.Keress meg és én segítek értelmezni a csillagok állását!    *****    HAMAROSAN ÚJRA ITT A KARÁCSONY! HA SZERETNÉL KARÁCSONYI HANGULATBA KEVEREDNI, AKKOR KATT IDE: KARACSONY.GPORTAL.HU    *****    Nyakunkon a Karácsony, ajándékozz születési horoszkópot barátaidnak, ismerõseidnek.Nagyon szép ajándék! Várlak, kattints