|
A rétek, legelők, mezők madarai
A rétek, legelők, mezők nem egyensúlyi rendszerek. Évszázadokkal ezelőtt a gyertyános- és cseres-tölgyesek termőhelyein a fák kivágásával, kituskózásával legelőket, kaszálókat, szántókat hoztak létre. Az állandó kaszálás, legeltetés, szántóföldi művelés hatására jellegzetes fajkészlet alakult ki. Rendszeres kutatásuk a Mecsek térségében még nem történt meg. A következőkben néhány állandó és átvonuló madárfajt mutatunk be.
a) Rozsdás csuk, b) mezei pacsirta, c) citromsármány, d) sordély, e) bíbic, f) réti pityer, g) fogoly, h) fürj
a) Rozsdás csuk (Saxicola rubetra): Főként átvonuló fajként jelenik meg a Mecsek vidékén, de két esetben már fészkét is megtalálták. Fészkét sűrű gaz közé, leginkább kis bokrok tövébe rakja. Kedveli a nyílt réteket, ritkás töviskes cserjéseket, ahol a bokrok csúcsán és kórók hegyén énekel.
b) Mezei pacsirta (Alauda arvensis): Nem gyakori, de a szántók, a legelők rendszeres földön fészkelő madara. Zavaráskor a földön lapulva fut el.
c) Citromsármány (Emberiza citrinella): A rétek, mezei sövénysorok, bokros legelők, erdőszegélyek, nyílt bokros területek elterjedt, állandó fészkelő madara. Télen csapatosan járja a mecseki településeket.
d) Sordély (Miliaria calandra): A mezőgazdasági területek bokor-szegélyein, becserjésedett (felhagyott) legelőkön, lucernásokban elterjedt. Magas füvű réteken a cserjék tövében költ. Állandó madár, télen nagy csapatokban kóborol.
e) Bíbic (Vanellus vanellus): Agárdi (1940) a Mecsekalja községeinek határaiból még alkalmi fészkelőként említi (Pécsvárad, Erzsébet, Berkesd, Lovászhetény, Erdősmecske stb.). Molnár (1984) Szászvár vizenyős rétjein 1960-ban valószínűsíti fészkelését. Bankovics (2006) az elmúlt években már nem bukkant a nyomára.
f) Réti pityer (Anthus pratensis): A Mecsekben csak ritkán észlelhető, késő őszi, átvonuló madár. A hegység és térsége a dél-európai telelőhely északi peremén helyezkedik el, így nem ritka, hogy az enyhe teleket a Mecsekben vészeli át.
g) Fogoly (Perdix perdix): Agárdi E. (1940) szerint „Közel az erdőkhöz és a hegyekhez kevés van, ellenben az erdőktől, hegyektől távoli községek határai fogolyban gazdag területek. Bankovics (2006) megállapította, hogy a mezőgazdasági vegyszerek bevezetése és elterjesztése óta, nagyjából az 1960-as évek lejétől kezdve, a fogoly állomány országosan megfogyatkozott, sok helyről teljesen eltűnt, így a Mecsekből is.
h) Fürj (Coturnix coturnix): A Mecsek „fennsíki” szántóinak és legelőinek szórványos fészkelő madara. A fürj is bővebben volt a régi időkben, az 1900-as évek elején, de már Agárdi (1940) is megfogyatkozásáról panaszkodik. A fürj dacol a környezeti ártalmakkal, s ha kis számban is, de még mindig költ a hegység hegylábi mezőgazdasági területein.
| |