Sövénysármány Baranyában
A sövénysármány Magyarország egyik legritkább fészkelő sármányfaja. Földrajzi elterjedése Kis-Ázsiától a Balkánon és DNy-Európán át D-Angliáig tart, de él É-Afrikában is. Bár Magyarországon már a 19. században is megfigyelték, első biztos fészkelését a Sopianicumban sikerült bizonyítani.
a) Sövénysármány (Emberiza cirlus), b) földrajzi elterjedése
(Grafika: Fazekas)
Első magyarországi fészkelésére a Villányi-hegységben bukkantak rá 1975-ben. Később költő párt találtak Budaörsön is. Az 1980-as évek elején már a Mecsekben is megtelepedett, s azóta rendszeresen költ.
Magyarország legritkábban előforduló fészkelő sármányfaja. Egy holomediterrán faunaelem, melynek hazánkban csak areaperemi populációi élnek a Sopianicumban és a Budai-hegyekben. Molnár István megfigyelése szerint állandó madár a Mecsek vidékén.
Kedveli a napfényes mészkősziklás, dolomitos hegyoldalakat, de megtelepszik a szomszédos szőlőkben és gyümölcsösökben is. Fészkét leginkább cserjékre rakja. Évente kétszer költ. 2-4 fiókáját magvakkal, hernyókkal, rovarokkal és apró csigákkal táplálja.
Védett faj, természetvédelmi értéke: 50 000 Ft.
|