Egyre t�bb ismerettel rendelkez�nk az �gerligetek �llatvil�g�nak kutat�s�r�l. Az Egregyi-v�lgyben megb�v� V�lgys�gi-patakban a k�zelm�ltban megtal�lt�k a kipusztultnak hitt, v�dett k�vi cs�kot (Noemacheilus barbatulus) �s a f�rge csell�t (Phoxinus phoxinus). Vizek partj�n sokfel� felt�nik a n�v�nyeken m�szk�l�  berki csiga (Bradybaena fructium). M�r a mioc�n kor �ta ismerik a pelyhes csig�t (Trichia hispida), mely patakjaink s�r� n�v�nyzettel �vezett v�lgyel�seiben �l.

A mecseki patakok egyik legh�resebb v�dett szitak�t� faja a k�tcs�kos hegyi szitak�t� (Cordulagaster heros). A hegys�gben �l az egyetlen Magyarorsz�gr�l le�rt �s endemikus tegzes (Trichoptera), a mecseki �szi tegzes (Chaetopteryx schmidi mecsekensis). Haz�nkb�l csak a Kelet-Mecsekb�l ker�lt el� a balk�ni �lc�s tegzes (Plectrocnemia minima). �llatf�ldrajzilag �rdekes sz�nez� eleme a t�jnak a Synagapetus krawanyi nev� tegzes is, melynek els� magyar p�ld�nyai a Mecsekb�l ker�ltek el�.

Az �gerligetek fokozatosan ritkul�, v�dett faja a kis sz�nj�tsz�lepke (Apatura ilia) �s potenci�lisan vesz�lyeztetett az Amur-vid�kt�l K�z�p-Eur�p�ig keskeny s�vban elterjedt hidegl�pi karcs�moly (Sciota fumella). Rendk�v�l ritka a s�rgacs�p� pih�ssz�v� (Achyla flavicornis) �s a v�dett ap�ca p�possz�v� (Furcula bicuspis). V�delm�ket csak az �geresek tov�bbi cs�kken�s�nek meg�ll�t�s�val lehet biztos�tani. Nagyon megritkult �s fokozatosan elt�n�ben van a szilfajokhoz k�t�d�, v�dett szilfa-p�possz�v� (Dicranura ulmi). A bagolylepk�k tipikusan �geres fajai a k�tnemzed�kes �ger-bagolylepke (Acronicta cuspis) �s a feh�r f�zbagoly (Acronicta leporina). Az �jszaka rep�l� sz�v�lepk�k k�z�l egyre sz�rv�nyosabban t�nik fel a szomjas poh�k (Euthrix potatoria), �s a s�rga poh�k (Gastropcha populifolia). Elterjedt �s gyakori a ny�rfaszender (Laothoe populi), s csak k�s� �jjel figyelhet� meg a h�tuls� sz�rny�n szemfoltokkal d�sz�tetett esti p�vaszem (Smerinthus ocellata). Elt�n�ben van k�rny�k�nk�n az egyik legszebb vesz�lyeztetett araszol�lepk�nk, a nagy z�ldaraszol� (Geometra papilionaria) �s a tarkasz�v� (Endromis versicolora).

A ligeterd�kben m�g nem ritka a tak�cscinc�r (Lamina textor). A patakpartok n�v�nyein �l selymes n�dbog�r (Plateumaris sericea). A kecses v�ztapos� (Haliplus fluviatalis) a patakok lass� foly�s�, als�  szakaszain �l, m�g a gyorsabb foly�s�, oxig�nben d�sabb vizekben a Heyden-v�ztapos� (Haliplus heydeni) t�nik fel. Egyre ritk�bb a fonalas alg�kkal t�pl�lkoz� cs�kos v�ztapos� (Haliplus immaculatus). A D�l-Dun�nt�lon eddig csak a Mecsekben gy�jt�tt�k a Hydroporus nigrita nev� v�ztapos� bogarat. Tipikus fut�bog�r itt a mezei futrinka (Carabus  granulatus), a  Bembidion dalmatinum gyorsfut�, Badister meridionalis nev� posv�nyfutonc, az  Agonum antennarium kisfut� �s a Panagaeus bipustulatus keresztesfutrinka. A gy�rn�v�nyzet� vagy n�v�nyzetmentes patakpartokon sokfel� felt�nnek a gyorsfut�k (Bembidion elongatum, B. nitidulum, B. subcostatum javurkovae, B. tibiale), az Elaphrus cupreus iszapfut�. Az ut�bbi faj f�k�nt az Alf�ld keleti t�jain elterjedt, s csak az ut�bbi �vekben bukkantak r� Abaliget mellett (Tall�si et al. 2006).  A gyorsfut�k k�z�l ki kell emeln�nk a Bembidion inustum-ot, mivel Magyarorsz�gon csak a Mecsekb�l ismert.

    A mecseki patakpartok Orthoptera egy�ttesei nem t�ls�gosan fajgazdagok. Az itt �l� fajok t�bbs�ge higrofil, �s/vagy �rny�kkedvel� faj. E t�bbs�g�ben sz�csk�kb�l (leggyakrabban Leptophyes boscii, Isophya camptoxypha, Conocephalus discolor, Pholidoptera aptera, Pholidoptera griseoaptera, Metrioptera roeselii, Tettigonia viridissima) �s csak n�h�ny s�skafajb�l (pl. Chrysochraon dispar, Odontopodisma decipiens) �ll� egy�ttesek l�te hosszabb t�von a patakokat, �t menti v�zelvezet� �rkokat szeg�lyez�, speci�lis habitatok fennmarad�s�t�l f�gg (Sz�v�nyi et al. 2007).

Igen ritka a hegys�gben a patakos v�lgyekhez k�t�d�, fokozott nedvess�gig�ny� Chrysotropia ciliata f�tyolka (Chrysopidae) �s Psectra diptera t�rpef�lyolka (Hemerobiidae). K�l�n eml�t�st �rdemelnek azok az �rt�kes kapar�dar�zsfajok (Sphecidae) is, amelyek meghat�roz� sz�nez� faunaelemei a t�jnak (pl. Lestiphorus bicinctus, Mimumesa beaumonti, Psen exaratus, Rhopalum nigrinum).

Patakos v�lgyeink egyik legjellegzetesebb mad�rfaja a hegyi billeget� (Motacilla cinerea), amely enyh�bb teleken gyakorta �t is telel. A v�lgyalji �gerf�kon rendszeresen f�szkel a s�rgarig� (Oriolus oriolus), a n�dfoltokban felt�nik az �nekes n�diposz�ta (Acrocephalus palustris), a f�zeseket kedveli a berki t�cs�kmad�r (Locustella fluvitalis).