Fauna : A Mecsek recésszárnyú-alkatú faunája |
A Mecsek recésszárnyú-alkatú faunája
A Mecsek területéről az első recésszárnyú faunisztikai adatokat 1885-ben közölték.
Ábrahám Levente kaposvári zoológus összeállította a mecseki fajok első összefoglalóját. Kutatásai során megállapította, hogy hegység faunájában igen magas a mediterrán faunaelemek száma, különösen jelentősek az ún. holomediterrán fajok.
A szerző részletesen foglalkozik több kétes és a Mecsekből eltűnt faj kérdésével is:
"Palpares libelloides – A faj stabil populációja biztosan nem él a Mecsekben, ugyanis eddig egyetlen példánya került elő (coll: MTM). Steinmann (1963, 1967) két publikációjában különböző mecseki lelőhelyeket jelölt meg gyűjtőhelyként, ezért az adat eredetét megpróbáltam pontosítani a gyűjtőként megjelölt Móczár Lászlónál, de ő több évtizeddel ezelőtti gyűjtésre már nem emlékezett (levélbeli közlés). Feltételezhetően behurcolt vagy félrecédulázott példányról lehet szó, ezért a hazai faunából a faj a gyűjtéstől számított 50 év után törlendő.
Libelloides macaronius – Közép-Európától Közép-Ázsiáig elterjedt, expanzív pontomediterrán faunaelem. A faj hazánkban a középhegység déli kitettségű helyein, valamint az Alpokalja erősen kiszáradó kavicstakaróit borító, félszáraz írtásréteken találja meg élőhelyeit. A Dunántúli-dombságról származó adata a múlt századból való. A Mecsekben tenyészésére alkalmas élőhelyeken (Tubes, Misina, Bertalan-szikla, Tettye) a fajt többször kerestem, de sajnos már nem találtam meg. Hasonlóan eredménytelenül jártam a faj felkutatásában a Villányi-hegységben és a Zákány-Őrtilosi-dombokon (Ábrahám 1998, 2000) is. Kipusztulását a Dunántúli-dombság területéről feltételezhetjük, mivel a faj rendkívül feltűnő, így a rovarászok, különösen a lepkészek figyelmét biztosan nem kerülte volna el jelenléte. (4. ábra)."
A tanulmány teljes terjedelemben az alábbi linkre kattintva olvasható:
http://www.smmi.hu/termtud/neurohu/pdf/AbrahamFolcoml15.pdf
|