| Fauna : A Mecsek Microlepidoptera katalógusa |
A Mecsek Microlepidoptera katalógusa
Hány molylepke (Microlepidoptera) él a Mecsekben? Erre először 2007-ben kapunk választ egy új tanulmányban.
Fazekas Imre
Microlepidoptera Pannoniae meridionalis, VI.
A Mecsek Microlepidoptera katalógusa
(Lepidoptera)
Catalogue of Microlepidoptera from Mecsek Mountains, SW-Hungary (Lepidoptera)
Abstract
This is the first catalogue of Microlepidoptera in the Mecsek Mts. This Hungarian mountain range has a somewhat Mediterranean climate. Data on the presence and distribution of 879 species are given. Data in earlier publications are critically examined. The presence of species placed in square brackets requires confirmation. The families involved are characterized in detail. Special comments are made on Tosirips magyarus (Tortricidae) and Capperia fusca (Pterophoridae), which are new to Hungary.
(Forrás: Acta Naturalia Pannonica 2: 9-66. (2007)
(Részletek a tanulmányból)
Bevezetés - Introduction
A Mecsek hegység Magyarország legdélibb fekvésű, 350 km2 kiterjedésű középhegysége. A tanulmányban a Mecsek hegységet és az északról hozzá kapcsolódó, 200 km2-es Baranyai-Hegyhátat Mecsek-vidék néven kistájcsoportnak tekintem, mint egységes életföldrajzi területet vizsgálom. A Kárpát-medencében szinte egyedülálló vidék geológiai képződményei, szubmediterrán vonásokat is felvonultató éghajlata, endemikus vegetáció és faunáció maradványai, a Pannon életföldrajzi régióban sajátos összetételű Microlepidoptera faunának biztosítanak élőhelyeket. Bár a lepkefauna kutatása már a 18. században (leg. Hofmannsegg: 1793/94, D-Dresden) megkezdődött, a 19. század végén szinte alig találunk faunisztikai adatokat a térségből (Abafi-Aigner et al. 1896).
A hegység területét az elmúlt két évszázadban több hazai (pl. Issekutz László, Nattán Miklós, Schmidt Antal, Szőcs József) és külföldi (pl. Josef Klimesch, Ausztria) kutató kereste fel (vö. Balogh 1978 és Fazekas 2002, 2006ab), mégis azt kell megállapítanunk, hogy a Mecsek microlepidopterológiai kutatásának meghatározó időszaka csak az 1950-es években, Balogh Imre munkásságával kezdődött meg, s e kiemelkedő korszakot egy alapvetéssel zárta le (Balogh 1978). Balogh előbbi tanulmányában a következőket írta: „A microlepidopterák egy részének pontos meghatározását csak tüzetesebb vizsgálatok alapján lehet elvégezni ezért ideiglenes lelőhely cédulákkal láttam el. A nehezen meghatározható fajok esetében mindenkor igénybe vettem a Természettudományi Múzeum gyűjteményét”. Balogh (1978) beszámolt arról is, hogy az első mecseki lepkefauna névjegyzékének összeállításakor „…több százezer lepke céduláját…” is átnézte a budapesti természettudományi múzeumban. Írásában Balogh utal a múzeumban őrzött, ún. Dahlström-gyűjtemény bizonytalanságaira, egyes fajok „…kétes voltára…”, de ezeket a fajokat is felvette névjegyzékébe.
Még Balogh Imre (1908-1995) életében módom volt több taxonómia csoport fajainak revíziójára (pl. Cochylini, Pterophoridae, Zygeanidae, Crambidae stb.), azonban már akkor bebizonyosodott, hogy sok példány hiányzik, s ceruzával írt ideiglenes lelőhelycédulák is nehezen azonosíthatók. A magángyűjtemény egy része Balogh Imre halála után a Magyar Természettudományi Múzeumba (Budapest) került. Egy másik része - 1973-as nyugdíjazását követően - a Pécsi Tanárképző Főiskola állattani tanszékének rovargyűjteményében maradt. A rovardobozokban határozás nélküli, hiányosan cédulázott, és többnyire preparálás nélküli példányokat találtam az 1990-es évek elején. Mivel Balogh Imre a fajok azonosítása során soha nem készített ivarszervi preparátumokat, több taxon mecseki előfordulást csak megfelelő ellenőrzés után szabad elfogadnunk. Így került törlésre a magyar faunából például a Stigmella torminalis (Vood, 1890), amely csak Angliából és Németországból bizonyított.
Magyarországon jelenleg 57 lepkecsalád kb. 2200 faját lehet kimutatni. A magyar lepidopterológusok többsége nem különbözteti meg a Pyralidae és a Crambidae családokat, hanem „csak” Pyralidae családról beszélnek. A modern európai monográfiák (pl. Goater et al. 2005) - evolúciós értelemben - a Pyraloidea superfamiliát két családra bontották:
Pyralidae: Epipaschiinae, Galleriinae, Phycitinae, Pyralinae.
Crambidae: Acentropinae, Crambinae, Cybalomiinae, Evergestinae, Glaphyriinae, Heliothelinae, Odontiinae, Pyraustinae, Schoenobiinae, Scopariinae, Spilomelinae.
Jelen tanulmány második része a mecseki lepkefauna átfogó bemutatásának. Az első katalógus a nagylepkéket foglalta össze (Fazekas 2006b). Saját vizsgálataim (1970-2007), a gyűjtemények részleges revíziója, valamint a hegységre vonatkozó publikációk (l. az irodalomban) kritikai feldolgozása után összeállítottam Mecsek első Microlepidoptera faunakatalógusát. A most közzétett katalógus csak a vizsgálatok jelenlegi állapotát tükrözi, s nyitva hagy számtalan taxonómiai, nevezéktani, faunisztikai, állatföldrajzi és ökológiai kérdést. A problémás rendszertani csoportok (pl. Nepticulidae, Gracillariidae, Coleophoridae, Gelechiidae stb.) alapos és átfogó revízióra szorulnak. Ez a munka szerves része a dél-dunántúli régiót feldolgozó, s azt bemutató, „Microlepidoptera Pannoniae meridionalis” néven elindított sorozatomnak (Fazekas 2000, 2001ab, 2006b), amelyet egy szintetizáló, önálló kötettel kívánok lezárni.
Tartalom - Content
- Bevezetés - Introduction
- Anyag és módszer - Material and methods
- Eredmények - Results
- A fajok névjegyzéke - Checklist
1. Micropterigidae - Aranyszárnyú-ősmolyok
2. Eriocraniidae - Ősmolyok
3. Hepialidae - Gyökérrágó-őslepkék
4. Nepticulidae - Törpemolyok
5. Opostegidae - Aprómolyok
6. Heliozelidae - Fényesszárnyú-molylepkék
7. Adelidae - Hosszúcsápú-tőrösmolyok
8. Incurvariidae - Ércfényű-virágmolyok
9. Tischeriidae - Foltaknás-sörtésmolyok
10. Tineidae - Ruhamolyok
11. Lypusidae - Zsákosmolyok
12. Psychidae - Csőzsákosmolyok
13. Douglasiidae - Legyezősmolyok
14. Bucculatricidae - Szemtakarós fehérmolyok
15. Gracillariidae - Keskenyszárnyú molyok
16. Yponomeutidae - Pókhálós molyok
17. Ypsolophidae - Íveltszárnyú tarkamolyok
18. Plutellidae - Tarkamolyok
19. Glyphipterigidae - Szakállas molyok
20. Bedelliidae - Szulákmolyok
21. Lyonetiidae - Ezüstös fehérmolyok
22. Ethmiidae - Feketemolyok
23. Depressariidae - Laposmolyok
24. Elachistidae - Fűaknázó molyok
25. Agonoxenidae - Lándzsás tündérmolyok
26. Scythrididae - Zöldszárnyú molyok
27. Chimabachidae - Tavaszimolyok
28. Oecophoridae - Díszmolyok
29. Lecithoceridae - Indiai molyok
30. Coleophoridae - Zsákhordó molyok
31. Momphidae - Lándzsásszárnyú molyok
32. Blastobasidae - Avarevőmolyok
33. Autostichidae - Avarmolyok
34. Amphisbatidae - Erdei díszmolyok
35. Cosmopterigidae - Tündérmolyok
36. Gelechiidae - Sarlósajkú molyok
37. Limacodidae - Csigalepkék
38. Zygaenidae - Csüngőlepkék
39. Sesiidae - Szitkárok
40. Cossidae - Farontólepkék
41. Tortricidae - Sodrómolyok
42. Choreutidae - Levélmolyok
43. Epermeniidae - Íveltszárnyú-molyok
44. Alucitidae - Soktollú molyok
45. Pterophoridae - Tollasmolyok
46. Carposinidae - Bogyórágó molyok
47. Thyrididae - Ablakos molyok
48. Pyralidae - Fényiloncák
49. Crambidae - Fűgyökérrágó molyok
- Értékelés - Appreciation
- Irodalom - References
Magyarországon ez idáig kb. 2200 molylepke fajt közöltek. Az alábbi táblázatban néhány középhegységi táj és Somogy megye fajszámának összehasonlítása látható. A Mecsekből csupán 878 faj került elő. A potenciális fajszám meghaladhatja az 1200-1300 fajt.
| |