| Földtan : Szénhidrogén-migráció nyomai Pécsvárad környékén (2012. október) |
Szénhidrogén-migráció nyomai Pécsvárad környékén (2012. október)
A jura időszakban a Mecsek hegység a Tiszai-egységrészeként a Tethys északi selfjén, az európai lemez D-i peremén helyezkedett el. A sinemuri korszak kezdetén a területen felerősödött a transzgresszió, melynek egyik oka az általános vízszintemelkedés, de a terület felgyorsuló süllyedése is hozzájárult a tengerszint növekedéséhez. A tenger térnyerésével a terrigén anyag forrásterülete távolabb került, az üledékképződés egy nyílt,mélyebb medencében folytatódott, aminek következtében finom szárazföldi törmelékanyag és biogén karbonátos iszap halmozódott fel együtt, így létrehozva a foltos márgát(allgäui fácies). Képződése a self külső, mélyebb részén, a vihar hullámbázis alatt mehetett végbe, s a Mecseki Kőszén Formációra települt márgarétegekből (Vasasi Márga Formáció, ún. fedőmárga) fokozatos átmenettel fejlődött ki. Az összletben felfelé haladva fokozatosan nő a mésztartalom és erősödik a foltosság.
LUKOCZKI Georgina, SCHUBERT Félix, HÁMORNÉ VIDÓ Mária (2012):
Szénhidrogén-migráció nyomai Pécsvárad környékén (Mecsek hegység). –
Földtani Közlöny 142/3, 229–242.
Összefoglalás
Az elmúlt néhány év kutatásai eredményeként ismertté vált, hogy az alsó-jura Hosszúhetényi Mészmárga Formáció (HMF) egy Pécsváradtól északra található kőfejtő által feltárt része jelentős mennyiségű szerves anyagot tartalmaz (teljes szerves szén tartalom, TOC = 0,4%) (RAUCSIKet al. 2002). A márga anyaga tektonikai események hatására meggyűrődött és repedésekkel szabdalódott fel. E repedéseket kalcit töltötte ki, mely ütés hatására erős bitumenszagot áraszt. A jelenséget a repedéskitöltő kalcitokban csapdázódott szénhidrogén-tartalmú fluidum-zárványok kiszabadulása okozza. Munkánk során a HMF pécsváradi feltárásából vett minták szerves anyagának vizsgálatát végeztük el vizuális kerogén elemzéssel és vitrinitreflexió-méréssel annak érdekében, hogy megállapítsuk, a márga szolgálhatott-e a repedéskitöltő kalcitokban csapdázódott szénhidrogén anyakőzeteként. Fluidumzárvány-mikrotermometriai és UV-fluoreszcens vizsgálatok alkalmazásával a szénhidrogén-migráció körülményeit vizsgáltuk. Megfigyeléseink alapján a HMF feltárt szakaszának szerves anyaga legnagyobbrészt tengeri eredetű liptinitből áll(II. típusú kerogén), de jelentős mennyiségű szárazföldi eredetű vitrinitet is tartalmaz, ami alátámasztja a márga felhalmozódási környezetének szárazföldhöz közelebbi kapcsolatát. A vitrinitreflexió-értékek alapján (Ro%=0,73) a szerves anyag elért az olajképződés szakaszába (olajablak). A képződmény vizsgált szakaszának a vitrinitreflexió-értékekből számított maximális felfűtési hőmérséklete 106 °C és 117 °C között lehetett. Mikroszkópos szöveti elemzés alapján hatféle kalcitér típust különítettünk el. UV-gerjesztés alatti vizsgálat során vizuálisan háromféle színű (élénk kék, világoskék, sárgás kék) szénhidrogén-tartalmú fluidumzárvány-együttest (FIA,Fluid Inclusion Assemblage) különböztettünk meg. Az UV-fluoreszcens mikrospektroszkópos mérésekből kapott spektrumok nem mutattak különbséget a világoskék és a sárgás kék fluoreszcens színű zárványok között. A fluidum zárványok mikrotermometriai vizsgálatával megállapítottuk, hogy a szénhidrogén-tartalmú fluidum migrációja65 °C és 110 °C közötti hőmérsékleten zajlott. A HMF szerves anyagának tulajdonságai alapján feltételezzük, hogy a repedésrendszerben migrált szénhidrogén anyakőzete a márga lehetett.
| |