Őslénytan : Ősmaradványok a Pécs melletti Kozármislenyből |
Ősmaradványok a Pécs melletti Kozármislenyből
Sütöné Szentai Mária 2013.07.16. 21:07
„A new occurrence of a classic „Árpád-type” mollusc fauna from the Upper Miocene of Kozármisleny, southern Hungary” címen angolul jelent meg cikk a Geologica Croatica (2013, 66/2: 111–118) zágrábi tudományos folyóiratban, Katona Lajos Tamás, Kovács János, Magyar Imre és Sütőné Szentai Mária szerzőktől.
„A klasszikus Árpád-típusú mollusca fauna új lelőhelye Kozármislény (Dél-Magyarország) felső miocén rétegeiben” c. tanulmány tartalmáról rövid tájékoztatást ad Sütőné Szentai Mária micropalentológus a hazai olvasóknak, különösen azokra gondolva, akik földtani és őslénytani értékeink iránt érdeklődnek. (A szerkesztő)
Írta: Sütőné Szentai Mária
Reprezentatív helyszínrajz és ábrák mutatják be a Pécshez közeli kozármislenyi felszíni lelőhelyet, ahol az egykori, mintegy 5-7 millió évvel ezelőtti, csökkentsósvizű tóban élt csodálatosan szép kagylók és csigák maradványai rejtőzködnek. Mai ismereteink alapján már meghatározható az az idő-tartomány is, amikor ezek a lények éltek és ma már azt is tudjuk, hogy a Kárpát-medencében endemikus, azaz csakis itt található, itt kialakult, és itt elpusztult faunáról van szó.
A bevezető, tudománytörténeti tájékozódást is nyújt, ennek a faunának az első leírásairól a 19. századból Nagyárpádról, valamint rokoni kapcsolatairól a környező országok (Horvátország és Szerbia) hasonló együtteseivel.
A kozármislenyi (Mollusca) kagyló és csiga faunát Magyar Imre, a MOL geológusa, paleontológusa határozta meg és a Prosodacnomya vutskitsi zónával azonosította.
A lelőhely legalsó rétegéből kaptam egy mintát dinoflagelláta vizsgálatra 2012-ben. Két dinoflagellata (páncélos ostoros) fajt találtam itt, melyek a minta időbeni helyzetét a Galeacysta etrusca zónába rögzítették.
A dinoflagellatákon kívül a helyben élt édesvízi moszatok is jelen voltak, melyek ennek az élőhelynek erősen csökkentsósvizi környezetét jelzik. A közeli szárazföldről sok tűlevelű fenyőnek a pollenjét hordta be a szél a medencébe, ahol a gyors betemetődésnek köszönhetően konzerválódtak (fosszilizálódtak).
A fenyő-félék között feltűnően sok volt a Cédrus-típusú pollen. A sporomorpha együttes az egykori csapadékos, meleg-mérsékelt éghajlatról tanúskodik, melyhez hasonlóakat a Balaton-felvidékről írtak le a hazai kutatók.
A Pannon-tóban (ahogyan ezt a csökkent sósvizű, a Kárpát-medencében regnált hatalmas víztömeget nevezik a kutatók) a 12 és 5 millió év között éltek a páncélos ostoros moszatok. Mintegy hét millió év alatt legalább 10, jól megkülönböztethető csoportjukat figyeltem meg. Az általam kidolgozott mikroplankton zónák és a fauna zónák rétegtani helyzetét jól szemlélteti Magyar Imre legutóbbi, 2010-ben megjelent könyvében a 27. ábra. Ez megkönnyíti a kozármislenyi fauna és dinoflagellata együttesek rétegtani helyzetének megértését is.
Jellegzetes kagylómaradványok Kozármislenyből
Irodalom
Magyar Imre 2010: A Pannon-medence ősföldrajza és környezeti viszonyai a késő miocénben – Geolitera, Szeged, pp. 1-140.
|